Migrénem lehet? A migrén tünetei

A migrén rendkívül kínzó lehet, gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. Mi a migrén és milyen tünetekkel jár?

Mikor beszélünk migrénről?

A migrén rohamokban jelentkező, súlyos, tipikus formájában (de nem mindig) féloldali fejfájás. A migrénes fejfájás közepes vagy erős fájdalommal jár, amely órákig, súlyos esetben néhány napig tartó munkaképtelenséget is okozhat. A migrén nem csupán az "erős fejfájás" szinonimája, hanem egy jól meghatározott fejfájástípus, ami okait, lefolyását és kezelését tekintve eltér más formáktól.

A nők 17, a férfiak 6 százaléka szenved a migréntől. A lakosság 20 százaléka tapasztal élete során migrént, ám részben csak életük egy bizonyos átmeneti időszakában.

Bizonyos esetekben a fejfájást figyelmeztető előjelek vezetik be (aura), amelyek valamely érzékszervhez kapcsolhatók (pl. fényfelvillanások, sötét foltok, a kar vagy a láb zsibbadása). Az ezt követő migrénes rohamot gyakran egyéb tünetek is kísérik, pl. émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. Olyan erőteljes tünetekkel járhat, hogy az érintett csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a roham végét.

Bár a migrénnek még mindig nincs oki terápiája, gyógyszeresen hatékonyan csökkenthető a fejfájás intenzitása és gyakorisága. A megfelelő gyógyszerek és néhány életmódbeli változtatás nagymértékben javíthatja a migrénes beteg életminőségét.

A tipikus tünetekkel járó roham migrén esetén

A közönséges migrén tünetei

A migrénben szenvedő betegek legtöbbjénél a fejfájást nem előzi meg aura, ilyenkor közönséges migrénről beszélünk.

• A migrénes fejfájás a mérsékelten súlyostól az elviselhetetlennek tűnő fájdalomig terjedhet.
• Kezdődhet halántéktájon, a homlok, vagy a tarkó területén, majd a fájdalom áttevődik más területekre is.
• A fejfájás jellemzően a fej egyik oldalára korlátozódik, de a migrénesek egy részénél kétoldalivá válik.
• Lüktető, pulzáló jellegű fejfájás.
• Mozgásra (különösen lehajlásra) fokozódó fájdalom, amely gátolja a napi munka végzését.
• Hányinger (hányással, vagy anélkül) sok migrénesre jellemző, ez a tünet azonban nem kritériuma a betegségnek.
• Fény- és hangérzékenység, a beteget kifejezetten zavarja a világosság és a zaj.
• Kezeletlen esetben a migrén tipikusan 4-72 órán keresztül tart.

A fejfájásos rosszullétek gyakorisága betegről betegre változik. Egyes betegeknél havonta többször alakul ki, másoknál lehet, hogy csak évente egyszer.

Az aurával járó migrén tünetei

Az aurás migrén vagy aurával járó migrén a betegség egyik altípusa, részben eltérő panaszokkal, amely a migrénben szenvedők mintegy negyedét érinti. Ők az alábbi tüneteket is tapasztalják egy roham előtt, illetve annak során.

• Villódzó fények, szikrák vagy villámlásszerű fényjelenségek.
• Lassan növő sötét foltok, vakfoltok.
• Az egyik karja vagy lába zsibbadhat, a migrénes betegnek tűszúrásszerű érzése lehet.
• Ritkán gyengeséget, hangképzési és beszédértési zavart tapasztalhat.

Az aura időszakát a fejfájás jellemzően kb. 15-30 perccel, egyes esetekben akár több órával később követi. Speciális migrénellenes gyógyszerekkel a betegek egy részénél az aura időszakában még megelőzhető a roham kialakulása.

Bővebben Az aurás migrén

A migrénes roham fázisai

1. A migrénes rosszullát első fázisa a prodroma, amikor a páciens hangulati változásokat tapasztal: fáradtnak vagy éppen feldobottnak érzi magát, általános tünetekre panaszkodik, mint étvágyváltozás, tarkómerevség.
2. Ezután következhetnek az aura jelenségek (amennyiben vannak), amelyek lehetnek vizuálisak (például látótérkiesés, pontok a látómezőben), szenzorosak (például zsibbadás), motorosak (például végtaggyengeség) és jelentkezhet beszédzavar is.
3. Ezt követi maga a fejfájás, ami migrénnél tipikusan hang- és fénykerüléssel jár, pihenésre, csendes, sötét szobára vágyik a beteg, aki esetleg émelyeg is. A fejfájás megszűnése általában fokozatos, alvás és esetleg hányás után következik be.
4. A levezető fázisban, az úgynevezett rekonvaleszcencia szakaszban az illető még fáradt, étvágytalan, nyomott hangulatú.

Nem mindenkinél egyformák a tünetek

Ahogy a migrénes tünetek leírásában láthattük, a migrént a betegek egy részénél aura vezeti be. Az aura a fejfájás kialakulása után is fennmaradhat, sőt jelentkezhet a fejfájás után is, illetve az aura akár a migrénes roham nélkül, önállóan is jelentkezhet.

Minden migrénes beteg megfigyelhette magán, hogy milyen tényezők idézik elő a migrént az ő esetében. A migrént provokáló tényezők listája igen hosszú, néhány tipikus kiváltó ok (menstruáció, alkohol, intenzív testmozgás, időjárásváltozás, koplalás) mellett számos egyéni jellemzőről számolnak be az érintettek.

A migrénes roham a betegek többségénél egy bizonyos napszakhoz kötődik: harmaduknál reggelente jellemző, másik bő harmaduknál a dálutáni, esti órákban, míg sokaknál nem jellemző a napszak, bármikor jelentkezhet a roham. A jellemző napszak összefüggésben lehet a migrént kiváltó tényezőkkel, pl. a reggeli rosszullét esetén az alvásminőséggel vagy a hormonális változásokkal, míg esti roham esetén a stressz szerepével lehet számolni.

Órákkal, napokkal a roham előtt bizonyos jelenségek utalhatnak a közelgő migrénre, ezek a tünetek is nagyfokú eltérést mutatnak az egyes betegeknél. Feldobottságot, rendkívüli energiát érezhet a beteg, vagy éppen aluszékony, ingerlékeny, rossz hangulatú, illetve szomjas lehet, vagy cukros ételeket kíván.

A migrén minden esetben neurologus által felállított diagnózis alapján mondható ki, csupán öndiagnózis alapján nem. Rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében gyakran az agyi ér fejlődési rendellenessége (agyi aneurizma) áll.

Tipp Töltse le és nyomtassa ki egyéni fejfájás naplóját!

A migrénre hajlamosító tényezők

Még nem tisztázott véglegesen, egyeseknél miért alakul ki a migrén. Úgy tűnik azonban, hogy létezik pár olyan rizikótényező, ami valószínűsíti a migrénes fejfájás diagnózisát.

A migrén kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, mivel ez a fejfájástípus egy családnak gyakran több tagját is érinti. Akinek mindkét szülője migrénes, jó eséllyel ki fog alakulni a betegség. Ha csak az egyik szülőnek volt migrénje, akkor is fokozott a migrén kockázata.

Magasabb eséllyel migrénes a fejfájás aktív korú (25-50 éves) nők esetében. Nőknél háromszor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál. Gyermekkorban azonos arányban alakul ki migrén fiúknál és lányoknál, azonban a serdülőkor után az arány eltolódik a lányok irányába. A migrénes fejfájás nőknél jellemzően röviddel a menstruáció előtt, illetve alatt alakul ki.

A migrénes tünetek átlag fölötti arányban jelentkeznek együtt más betegségekkel. Ezek közé tartozik a depresszió, szorongás, pánikbetegség, továbbá a nyugtalan láb szindróma, a pajzsmirigy-alulműködés, az asztma és az epilepszia.

WEBBeteg összeállítás
Szerzők: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg, Dr. Vida Zsuzsanna, neurológus - Neugológiai Központ