Önálló fejfájások

Élete során a lakosság több mint 90 százalékának van hosszabb-rövidebb ideig vissza-visszatérő fejfájása. Bár a fejfájás szervi betegség (ritkán akár súlyos betegség) hírnöke is lehet, a visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az úgynevezett önálló fejfájások közé sorolható (1,2).

Az önálló fejfájások legtöbb típusa hol ritkábban, hol gyakrabban visszatérő rohamokban jelentkezik, és két fejfájás között a betegek panaszmentesek. Vannak olyan, ritkább önálló fejfájások is, ahol a fájdalom gyakorlatilag folyamatos: ez, különösen erős fájdalom esetén, az életminőséget jelentős mértékben rontja.

Korábban az önálló fejfájások kialakulását egyes jellemzőik alapján próbálták magyarázni, így pl. a migrént a lüktető fájdalom miatt éreredetűnek, a tarkótáji és nyakizmok feszülésével gyakorta kísért tenziós fejfájást pedig nyakigerinc-eredetűnek tartották. Ilyen értelemben az önálló fejfájásokat „szervi” eredetűnek tartották.

Az elmúlt 30 év során elvégzett kutatások azonban egyértelműen bebizonyították, hogy az önálló fejfájások esetén az idegrendszerben és a szervezet más részein nem látható semmilyen károsodás. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az önálló fejfájásokért nem a „hardware” károsodása a felelős, hanem hibásan működő „szoftver”, azaz a fej fájdalomérző rendszerének kóros aktiválódása és működése. Bár a legtöbb tudományos adat a migrén kialakulásáról áll rendelkezésre, a többi önálló fejfájás kialakulását is hasonló tényezőkkel magyarázzák.

Az önálló fejfájás típusai

Az önálló fejfájások legfontosabb képviselőit, a migrént, illetve a tenziós fejfájást a későbbiekben részletesen ismertetjük. Az önálló fejfájások ritkább típusai közül a cluster fejfájás, a fizikai erőkifejtéshez társuló fejfájás, és a szexuális aktivitáshoz társuló fejfájás érdemel említést.

A cluster fejfájás a lakosság kb. 3 ezrelékét érinti. Nevét a rohamok jellegzetes halmozódásáról kapta: egy pár hétig vagy hónapig tartó időszak során akár naponta több fejfájásroham jelentkezik, majd ezen időszak elmúltával a betegek hónapokra, vagy akár évekre is fejfájásmentessé válhatnak. A cluster fejfájás az egyik legerősebb fájdalommal járó kórkép: a heves, féloldali rohamok elsősorban a szemkörnyéket, homlok-, illetve halántéktájat érintik: azonos oldali könnyezés, orrdugulás vagy orrfolyás kíséri őket.

A fizikai erőkifejtéshez társuló fejfájás elsősorban nagyobb és tartós erőkifejtés kapcsán alakul ki, általában kétoldali, lüktető, időtartama pár perctől akár két napig is terjedhet. Indometacin előzetes bevétele a fejfájás kialakulását legtöbbször meggátolja. Érdekesség, hogy a migrénesek egy részének rohamait is provokálhatja fizikai erőkifejtés, de a két fejfájás jellemzői eltérnek.

A szexuális aktivitáshoz társuló fejfájás az esetek egy részében fokozatosan erősödő fájdalommal jár, más része az orgazmus pillanatában hirtelen fellépő, heves fejfájással, mely agyvérzés gyanúját keltheti. A fájdalom pár perctől akár 72 óráig is tarthat.

Az itt felsoroltakon túl több ritka önálló fejfájástípus is létezik, mint a köhögéshez társuló, a hideg ingerekhez (pl. fagylalt evése) társuló, a külső nyomáshoz társuló, a villámcsapásszerű, vagy az ismeretlen okú szúró fejfájás. Ezek többsége rövid, de intenzív, a kiváltó ingerek gyakoriságának függvényében előforduló fejfájás.

(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)

Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.

PP-GEP-HUN-0197