• A migrén kialakulását vizsgálja a Semmelweis Egyetem új kutatócsoportja

        Szerző: MTI

        A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen.

        A szakemberek elsősorban arra fókuszálnak, hogy mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra - például a stresszre -, amelyek migrénhez vezetnek - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján elérhető közleményben.

        Mikor forduljunk orvoshoz fejfájásunkkal?

        A migrén krónikus betegség, amelyet gyakran nem diagnosztizálnak és ezért nem is kezelnek megfelelően. Súlyos vagy szokatlan tünetek esetén keresse fel kezelőorvosát!>>

        „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek, vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” - idézi a honlap a kutatócsoportot vezető Juhász Gabriellát, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docensét.

        A szakember szerint a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják, így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet. A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be: ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az MTI válaszára Juhász Gabriella elmondta, hogy az önkéntes résztvevők előzetes vizsgálatai már megkezdődtek: egy beszélgetés, majd egy részletes kivizsgálás alapján döntik el, hogy a jelentkező alkalmas-e a kutatásra.

        Hirdetés

        Ennek részeként a szakemberek egyebek közt funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböző behatások érik az alanyt, például félelmet kifejező arcot mutatnak neki, vagy fájdalommal fenyegető helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külső behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.

        Migrén gyermekkorban 

        A migrén jellegzetes módon gyerekkorban, kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és az öregedés során egyre ritkábban és egyre kisebb intenzitással jelentkezik. Migrén: már gyermekkorban is>>

        A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, úgy mint az autogén tréning megtanulása, hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.

        A stressz és a migrén összefüggéséről rendszerint a betegek is beszámolnak saját tapasztalataik alapján - olvasható az egyetem honlapján. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hét végén alakul ki.

        Juhász Gabriella az MTI-nek elmondta, hogy korábbi hazai kutatások alapján nagyjából 1-1,2 millió migrénes él Magyarországon és a betegség elsősorban az aktív korban lévő lakosságot érinti, nőknél 2-3-szor gyakoribb az előfordulása.

        A szakember abban bízik, hogy a támogatás három éve alatt munkájuk nemcsak a hazai kutatást viheti előre, hanem nemzetközi szinten is jelentős, új eredményeket hozhat. Céljuk egyebek mellett, hogy felismeréseik lehetőséget nyújtsanak a migrénes rohamok megelőzésére, és olyan biokémiai mechanizmusokat tárjanak fel, amelyek támpontot nyújthatnak későbbi gyógyszerfejlesztésekhez - olvasható a közleményben.

        Az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében alakult meg.

        (MTI)

        Módosítva: 2015.02.14 05:21, Megjelenés: 2015.02.14 05:21
      • Cikkajánló

        Táplálkozás

        Táplálkozás

        Dr. Zsuga Judit

        Ételallergia vagy ételintolerancia? Ön tudja, hogy mi a különbség?

        Elsősegély

        Elsősegély

        WEBBeteg

        Elsősegélytippek háztartási balesetek esetére. Mit tehetünk?

        A fejfájások elterjedtsége

        Szinte nincs is olyan ember, akinek ne fájt volna a feje: már Pápai Páriz Ferenc, az egyik első magyar orvosi könyv, a Pax Corporis tudós szerzője is úgy vélte: A fejfájás olyan gyakori dolog, hogy az a csoda, ha valakinek nincs (1). Ez a mondat ma is megállja helyét.

        A fájdalomcsillapítók túl gyakori használatának veszélyei

        Bár a hazánkban - receptre vagy anélkül - kapható fájdalomcsillapítók a megfelelő elővigyázatosság mellett biztonságosak, érdemes szót ejteni egy olyan jelenségről, mely - hatóanyagtól függetlenül - bármely fájdalomcsillapító gyakori szedése mellett kialakulhat.

        A migrén egyik formája örökölhető

        Nemzetközi orvosi statisztikai adatok szerint, a migrén, az európai nők 17, a férfiak 8 százalékát érinti, a legtöbb páciens a 35-45 közötti korcsoportba tartozik.

        Mikor forduljunk orvoshoz migrénes fejfájásunkkal?

        A migrén krónikus betegség, amelyet gyakran nem diagnosztizálnak és ezért nem is kezelnek megfelelően. Súlyos vagy szokatlan tünetek esetén keresse fel kezelőorvosát!

        A magas vérnyomás kevesebb fejfájással jár

        Lehetséges, hogy a magas vérnyomásnak előnye is van? Nos, a különböző fejfájások kialakulásának esélyét csökkenti, beleértve a migrént is - állítják kutatók.

        A migrén terápiája - Gyógyszerek és egyéb gyógymódok

        A migrén kezelése gyógyszeres és nemgyógyszeres kezelések kombinációjából tevődik össze. Az orvosok különbséget tesznek a migrénes rohamok és a tünetmentes időszakok terápiája közt (migrénmegelőzés).

        Migrén: már gyermekkorban is

        A migrén jellegzetes módon gyerekkorban, kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és az öregedés során egyre ritkábban és egyre kisebb intenzitással jelentkezik. A fizikai szenvedés mellett gyakori az iskolai hiányzás és a rendszeres kórházlátogatás, ehhez jön még hozzá az aggódó szülők által kivett táppénz is.

        Élet migrénnel

        A migrénes betegek számára fontos az életminőség javítása és a munkaképesség fenntartása. Ennek érdekében kipróbálhatnak olyan technikákat, gyakorlatokat, amelyek az orvosi kezelésen kívül segíthetnek a tünetek enyhítésében, illetve a rohamok rövidülésében.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.