A balesetek megelőzése fontos része a munkahelyi biztonságnak
megjelent:
A balesetek megelőzése rendkívül fontos része a munkahelyi védelemnek - hangsúlyozta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának vezetője kedden Budapesten a munkában megrokkantak és elhunytak nemzetközi emléknapján rendezett konferencián.
| Munkabalesetek |
| Elesnek, ennek következtében pedig zárt csonttörést, rándulást és húzódást, felületi sérülést szenvednek a munkavállalók – ezek voltak tavaly a leggyakoribb munkabalesetből származó sérülések. A férfiak a gépiparban, a nők leginkább a kiskereskedelemben szenvednek balesetet. |
Magyarországon minden ötödik napon meghal egy ember munkavégzés közben, hetente pedig több mint 400 olyan munkabaleset történik, amely 3 munkanapon túl gyógyuló sérüléssel jár.
A Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért elnevezésű szervezet a "Biztonságos és egészséges munkát mindenkinek!" címmel rendezett szakmai konferenciát.
A főosztályvezető szólt arról, hogy az elmúlt harminc évben mintegy negyedére csökkent a 3 napon túl gyógyuló munkabalesetek száma, de az elmúlt két évben a csökkenés megállt.
Nesztinger Péter rámutatott arra, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedésével a munkavédelemnek még inkább nő a szerepe.
A főosztályvezető kitért arra, hogy a munkavédelmi hatóság a munkavédelemben érintett szereplőket több területen is segíti, köztük ingyenes tanácsadással, célvizsgálatokkal, akcióellenőrzésekkel, különböző intézkedésekkel, a jogszabályváltozások közzétételével és informatikai fejlesztéssel.
Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője beszélt a versenyszféra konzultatív fórumán múlt év végén született megállapodásról, amely egyebek között érinti a munkavédelemhez kötődő korkedvezményes nyugellátás témát is.
Az ügyvivő hangsúlyozta, hogy a megállapodásban nem a korkedvezményes nyugdíjrendszer felújításáról, hanem a fokozott egészségkárosodási kockázatok kezeléséről van szó.
A munkáltatók a törvénynek megfelelően kötelesek ugyan biztosítani a munkavállalók egészséges és biztonságos munkavégzéséhez szükséges körülményeket, de ez nem valósítható meg teljes körűen minden területen, például a szénbányászatban - tette hozzá.
Mandrik István kiemelte, úgy látják, hogy a korkedvezmény esetében a megelőzés szempontjai fontosabbak, mint a kártalanítás, az új rendszerben meg kell állapítani azt a kört, amely ki van téve a fokozott egészségkárosító kockázatoknak. Ennek a meghatározása egzakt mérőeszközök hiányában nem lehetséges, ezért új protokollokat kell megállapítani, hogy foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi műszaki szempontból is elemezni lehessen az érintett munkaköröket - mondta az ügyvivő.
(MTI)
