Elfogadták az egészségbiztosítási törvényt

Az Országgyűlés másodjára is elfogadta az egészségbiztosítási törvényt. A dokumentumról a honatyák név szerint voksoltak. A kormánypárti képviselők közül egyedül Karsai József szavazott nemmel. A voksoláson összesen 9 képviselő nem szavazott különböző okokból.

Karsai József, szocialista képviselő korábban is jelezte már a frakciónak, hogy nemmel szavaz majd, az ugyancsak MSZP-s Farkas Imre pedig azt mondta, nem kíván jelen lenni a voksolásnál. Lendvai Ildikó frakcióvezető korábban azt mondta, ha nem szavazzák meg a törvényjavaslatot, az etikai bizottság dönt az esetleges következményekről.

A szocialisták közül Gál Zoltán betegsége miatt nem volt jelen, Filló Pál külföldön tartózkodik, Szili Katalin elnökölt és ezért nem voksolt, Toller László és Horn Gyula pedig nem gyakorolják képviselői jogaikat, így ők sem szavaztak. Az ellenzéki képviselőkön kívül Karsai József mellett még Gyenesei István, független képviselő is nemmel voksolt.

Az Országgyűlés végül 203 igen, 173 nem szavazattal másodjára is elfogadta az egészségbiztosítási törvényt.

A jogszabályt egyszer, tavaly december 17-én már elfogadta az Országgyűlés, de a köztársasági elnök nem írta azt alá, hanem megfontolásra visszaküldte a Háznak. Sólyom Lászlónak erre most nem lesz lehetősége: alá kell írnia a törvényt.

Figyelembe vették az államfő kifogásait

Fenyegetéssel nem lehet megfélemlíteni a képviselőket - így kezdte expozéját az egészségügyi miniszter az új egészségbiztosítási rendszerről szóló törvény záró vitájában hétfőn a parlamentben. Horváth Ágnes szerint a mostani egészségügyi rendszer alacsony hatásfokkal működik, pazarló és korrupt, meg kell ezért változtatni.

A teljes mértékben állami működtetésű rendszereknél nem véletlen a korrupció és a pazarlás, hanem szükségszerűen alakult így. Tünetileg nem lehet kezelni a problémáit - fogalmazott annak kapcsán a miniszter, miért van szükség szerinte az új egészségbiztosítási rendszerre.

Horváth Ágnes azt mondta: Sólyom László köztársasági elnök elismerte nemrég egy interjúban, hogy a kormány figyelembe vette december végén megfogalmazott aggályait, és a jogszabályban nincsenek alkotmányellenes rendelkezések. A törvényt több ponton módosították az elmúlt hetekben, de a lényege nem változott: új szereplőkkel próbálnak újfajta szemléletet megvalósítani az egészségügyben, hogy az hatékonyabban működjön, és javuljon az ellátás minősége - tette hozzá.

A miniszter itt is megígérte: egy beteg sem marad ellátás nélkül, nem lesz járulékemelés, a leendő egészségpénztárak nem válogathatnak a páciensek között, és fennmarad a kötelező egészségbiztosítás. Emellett a pénztáraknak lehetőségük lesz átvállalni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat azon ügyfeleiktől, akik részt vesznek szűréseken.

Horváth Ágnes szerint nem volt igazuk azoknak, akik azzal érveltek, hogy más országokban elbukott a több-biztosítós rendszer. Az ilyen kísérletek Chilében és Kazahsztánban valóban nem működtek, az európai országokban viszont igen - hozott példákat a miniszter.

Horváth Ágnes úgy véli: az egészségügy így is már 10 fontos évet vesztette el azzal, hogy eddig húzták a reformját. Arra kérte ezért a képviselőket: ne hagyják, hogy újabb 10 évet veszítsen az egészségügy.

A Fidesz kormány lemondott a több-biztosítós modellről

Az egészségbiztosítási törvényjavaslat hétfői vitájában Mikola István (Fidesz) elismerte: annak idején az Orbán-kormány is fontolgatta a több-biztosítós rendszer bevezetésének lehetőségeit. Ezt a politikus csupán gondolatkísérletnek minősítette. Mint mondta: az Orbán-kabinet belátta, nem lehet a magyar társadalomra rászabadítani ezt a rendszert.

A Fidesz egyébként a jelenlegi kormányzattól is azt várná; lássa be, hogy nem lehet és nem szabad bevezetni ezt a rendszert. Mikola István szerint a köztársasági elnök által visszaküldött törvény, és a most tárgyalt törvényjavaslat nem más, mint a versenypiaci több-biztosítós rendszer bevezetése. Szerinte ez az igazság, akármit is mond a kormányzat.

A fideszes politikus nem érti, hogy mi az a súlyos probléma a magyar egészségügyben, amit csak a magánbiztosítók bevonásával lehet orvosolni.

Mikola István biztos abban, hogy a törvény életbe lépését követően legalább négyszeresére nő a rendszer működési költsége. A politikus azt is az előterjesztők szemére vetette, hogy semmilyen felmérést nem végeztek, a javaslat kidolgozásánál népegészségügyi szempontokat nem fontoltak meg.

Okafogyott népszavazás?

Kóka János SZDSZ-elnök az Albert házaspár által kezdeményezett, több biztosítós rendszerről szóló népszavazási kezdeményezést a párt hétfői sajtótájékoztatóján okafogyottnak nevezte. Mint mondta, több biztosítós rendszert az SZDSZ szeretett volna, de az a koalíciós egyeztetésen elvérzett.

(FH)