• Többen lehetnek védettek az új koronavírussal szemben, mint eddig sejtették

        Szerző: portfolio.hu

        Vannak olyan emberek, akik ugyan elvileg nem estek át a COVID-19 fertőzésen, mégis olyan T-sejteket mutattak ki a vérmintáikból, amelyeket a korábban az új koronavírusban szenvedőkéből - írja a portfolio.hu.

        Vannak olyan, eddig elvileg az új koronavírus-fertőzésen át nem esett emberek, akiknek vérmintáiból kimutathatók a T-sejtek - írja egy a Nature folyóiratban publikált tanulmány, amely 68, egészséges  német felnőtt vérmintáját elemezve arra jutott, 35 százalákuknál kimutatható volt a koronavírusra reagáló T-sejtek jelenléte. Ugyanezt a sejtet a COVID-19 betegek 83 százalékánál mutatták ki.

        A jelenséget kereszt-reaktivitásnak hívják, legalábbis a szakemberek valószínűsítik, hogy erről lehet szó: amikor a test egy másik patogén miatt kialakított védelmi rendszere ugyanúgy reagál egy új, addig ismeretlen patogénre is. A szervezet jó eséllyel egy másik vírussal találkozva fejleszti ki azokat a T-sejteket, amelyek aztán hatékonyak tudnak lenni a most terjedő koronavírussal szemben is - írja a CNN.

        Hirdetés

        A világon szinte minden ember találkozott már koronavírussal

        Szakértők szerint a kérdés az, hogy ez a kereszt-reaktivitás mennyire befolyásolja azt, hogy milyen súlyos lesz a koronavírus-fertőzés, ha egyszer valaki elkapja a betegséget, és hogy pontosan milyen szerepe lehet a kór legyőzésében a T-sejteknek.

        Erre hívta fel a figyelmet Dr. Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egészségbiztosítási Központ vezető kutatója, aki maga nem vett részt a Nature-ben publikált tanulmány elkészítésében, de úgy reagált, a következtetések helyes levonásához még több kutatásra van szükség.

        "Tudjuk, hogy a gyerekek és a fiatal felnőttek általában enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget, és azt gondolom, hogy érdemes lenne megvizsgálni, hogy esetleg ennek oka nem-e abban keresendő, hogy szervezetükben több, vagy aktívabb a speciális T-sejt, mint az idősebb korcsoportoknál" - idézi a lap Adalját, aki megjegyezte, hogy a T-sejtek önmagukban nem adnak védettséget a fertőzéssel szemben, de a kérdés az, hogy milyen hatással vannak annak lefolyására.

        A szakember azt is kifejtette, nem lepődött meg a kereszt-reaktivitás kimutatásán, hiszen a SARS-CoV-2 hetedikként csatlakozott a hat eddig már ismert koronavírus családjához, és négy ismert koronavírus felel a "megfázások" 25 százalékáért. 

        "A világon szinte minden ember találkozott már koronavírussal, és mivel ezek egy családhoz tartoznak, van valamilyen keresztreaktív immunitás, amely kialakul" - jegyezte meg.

        (portfolio.hu)

        Ajánlott cikkek a COVID-járványról

        Módosítva: 2020.07.31 12:05, Megjelenés: 2020.07.31 12:05
      • Cikkajánló

        Miokardiális izomhíd

        Miokardiális izomhíd

        https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/22898/miokardialis-hidak

        Akár szívinfarktus okozója is lehet. Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető?

        A hőháztartás zavarai

        A hőháztartás zavarai

        Dr. Kozma Ákos

        Melyek a hőháztartás zavaraira leginkább hajlamosító tényezők?

        21 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és nincs újabb elhunyt

        21 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4505 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus: cél a második hullám megelőzése

        A kormány nem kíván változtatni a koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló, jelenleg hatályos intézkedéseken, mert bármilyen módosítás kockázatos lenne - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

        Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti szakaszában, azonban a járvány előrehaladásával ez kiegyenlítődött. Az elhunytak átlagéletkora az eddigi adatok alapján 78 év körül alakul. Összegyűjtöttük, mely betegségek fennállása esetén súlyos a leggyakrabban a koronavírus-fertőzés.

        Mit tegyünk, ha a COVID-19 megbetegedés enyhe lefolyású nálunk?

        Szakértők szerint az enyhe lefolyású COVID-19 megbetegedés otthoni kezelése hasonló ahhoz, ahogy influenza esetén kezelnénk magunkat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.