Ne halogassa az orvoshoz fordulást!

Az egészségügyet érheti sok kritika, ám ez nem változtat azon: az orvosok csak azokon tudnak segíteni, akik elmennek hozzájuk szűrésekre, illetve egy-egy panaszuk kivizsgáltatásával nem várnak hónapokat, éveket

A Rákbetegek Országos Szövetsége fórumán elhangzott: a családok, a civilek, az orvosok és az egészségügyi kormányzat összefogásával érhető el ez a cél. A betegszervezetek kiterjedtebb szűrővizsgálati rendszerért lobbiznak, a szaktárca pedig azért kezd kampányolni, hogy legalább azt használjuk ki, ami biztosított.

Nem törvényszerű, hogy annyian haljanak meg rákban mint most: több ezer vastagbélrákos beteg élhetne ma is közöttünk, és sokkal kevesebb embernek kellene napról-napra valamelyik rosszindulatú daganatos betegség diagnózisával szembenéznie, ha tudatosabban élnénk. Ez volt az egyik legfontosabb üzenete annak a 2008. október 5-i találkozónak, amelyre a Rákbetegek Országos Szövetségének a kezdeményezésére az ország minden részéből érkeztek betegszervezeti képviselők Budapestre.

Onkológiai éberség

M. Bodor Mária, a szövetség elnöke azt mondta: minden betegszervezet közös célkitűzése, hogy csökkenjen a rákbetegségek előfordulási gyakorisága, illetve a már megbetegedettek gyógyulási esélyei javuljanak, életminőségük jobb legyen. Hozzátette: a korszerű terápiák révén a rák sok esetben válik olyan krónikus betegséggé, amit ugyan teljesen meggyógyítani nem tudnak, ám hosszú időn át kordában tartható. Az egészségügyi ellátás mellett ugyanakkor arra van szükség, hogy az embereknek több információjuk legyen a betegségekről, figyeljenek önmagukra és családtagjaikra, s - mint M. Bodor Mária fogalmazott - legyenek "onkológiai szempontból is éberek."

Elhanyagolt rákbetegség

Világszerte gond az, hogy nagyon magas a daganatos megbetegedések száma. Sajnos Magyarország az Európai Unióban élen jár ebben, mint ahogyan a betegség miatt elvesztett életévek számában és a halálozásban is - ecsetelte a hazai helyzetet a szaktárca vezetője, majd kijelentette: a társadalom a rákbetegségeket nem kezeli a valós súlyának megfelelően, ezt tükrözi egyrészt az önpusztító életmód, másrészt a szűréseken való alacsony megjelenési arány.

- Folyamatosan felül kell vizsgálni a szűrési rendszert, ám az egészségügy csak akkor érhet célt, ha a társadalom gondolkodásmódja is megváltozik. Növelni kell az egyéni felelősségérzetet, ehhez kell a civil szféra, az egyházak és a média támogatása is - mondta a miniszter, majd arról beszélt, hogy az év végén egy országos médiakampányt indítanak annak érdekében, hogy minél többen menjenek el a szűrővizsgálatokra. Hozzátette: egyes személetformáló életmódprogramokhoz a civilek is önerő nélkül juthatnak támogatáshoz.

Minél hamarabb elindítani a programokat

Székely Tamás azt mondta: hátráltatja az előrehaladást az, ha a szakmai szervezetek nem tudnak konszenzusra jutni például a szűrővizsgálatok kérdésében. Ezt a megjegyzését a miniszter a vastagbélszűrésre értette, amellyel kapcsolatban két nézet áll egymással szemben. Az onkológusok egy része a székletvértesztet preferálja, amelyet gyanús esetekben egészítene ki béltükrözéssel, az onkológusok másik csoportja - kiegészülve a sebészekkel, gasztroenteorológusokkal - a kolonoszkópia elsődlegessége mellett tör lándzsát, mondván, az ha kényelmetlenebb is, biztosabb eredményt ad.

A fórumon a miniszter azért foglalt állást a vérteszt mellett, mert meglátása szerint annak elvégeztetésére könnyebb rávenni a panaszmentes embereket. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke - a fórum egyik fő előadója - a béltükrözés hatékonysága mellett érvelt, majd kompromisszumként azt kezdeményezte, hogy az emberek az előnyöket és a hátrányokat mérlegelve maguk dönthessenek arról, melyik vizsgálati módszert választják.

(A rakgyogyitas.hu cikke. A témáról részletesebben itt olvashat.)