A betegszabadság a halál jele?

Hamarabb halnak meg azok, akik háromévenként legalább egyszer hosszabb betegszabadságra mennek, állapították meg brit orvosok. A kutatók az államigazgatásban dolgozók közül 6500 alkalmazott, 1985 utáni betegszabadságos adatait elemezték.

A vizsgálati személyek életkora 35 és 55 év között volt. Később pedig megvizsgálták, hogy közülük ki élte meg a 2004-et. Kiderült: akik a többieknél gyakrabban vettek ki betegszabadságot, azok közül lényegesen többen haltak meg. A kutatási beszámoló a British Medical Journal (BMJ) című brit orvosi folyóirat pénteki számában jelent meg.

Azoknál, akik a 3 év alatt legalább egyszer voltak egy hétnél hosszabban kiírva, 66 százalékkal nőtt a korai halál kockázata. A veszély különösen azoknál volt magas, akik keringési vagy pszichiátriai betegség miatt voltak táppénzen.

Azok, akik szív- és érrendszeri panaszokkal mentek betegállományba, négyszer volt magasabb a halálozás. Azoknál, akiket pszichés problémák miatt írtak ki legalább egy hétre, kétszer gyakoribb volt a daganatos megbetegedés okozta halál, mint azoknál, akik nem voltak hosszú betegszabadságon.

Meglepő módon a közönséges légzőszervi megbetegedések is magasabb halálozással jártak együtt. Az ízületi problémák viszont nem jelentettek megnövekedett kockázatot.

A tanulmány szerint a betegszabadságok statisztikája hasznos, és gyors információt adhat a háziorvosoknak, mert felhívhatják a figyelmet valamilyen háttérben meghúzódó súlyos bajra.