Öt év Egerben egy térdprotézis
A közép-dunántúli és közép-magyarországi régióban kell a legkevesebbet várniuk a betegeknek a nem sürgős vizsgálatokra - derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet legfrisebb felméréséből.
Az adatokból az látszik, hogy az elmúlt negyedévben - csakúgy, mint az azt megelőző hónapokban - a gerinc-, csípő- és térdprotézis-műtétek estében volt a leghosszabb a várólista. Akad olyan hely, ahol egy beavatkozásra öt évet kell várni.
A magyar kórházak átlagosan körülbelül 175 ezer beteget látnak el havonta, közülük 15-20 ezer úgynevezett várólistás műtét vagy vizsgálat. Lényeges különbségek vannak azonban az intézmények között, hogy az ilyen beavatkozásokra mennyit kell várni.
A leghosszabb várólista továbbra is a gerincstabilizáló műtéteknél van, augusztus végi adatok szerint a betegeknek átlagosan csaknem egy évet kell várniuk. Kórházanként ez mégis eltér. A Budai Egészségközpontban például 640 nap a várakozási idő, máshol pedig egy hónapon belül elvégzik.
A térdprotézis műtéteknél még nagyobbak a különbségek. Egy ilyen műtétre az egri Markhot Ferenc Kórházban például - augusztusi adatok szerint - 5 évet kell várni, míg a szolnoki Hetényi Gyula Kórházban egy hónapos várólista van. A csipőprotézisre is hosszú időt kell várni, átlagosan 209 napot.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet most először vizsgálta azt is, hogy a járóbeteg-ellátásban mennyi a várakozási idő. A tapasztalatok szerint a vizsgálatok, kezelések többségét néhány napon belül elvégzik az orvosok, a kardiológiai, endokrinológiai és MRI vizsgálatoknál azonban gyakori a három hétnél hosszabb várakozási idő.
A felügyelet ezzel párhuzamosan figyelte azt is tíz kórházban, hogy az intézmények hogyan vezetik a várólistát. Kisebb-nagyobb hibákat tapasztaltak is, a kórházak felénél például előfordult, hogy a várakozással kapcsolatos információk csak hetekkel később kerültek fel a honlapra.
(FH)
