• Új módszert dolgoztak ki a rákot okozó genetikai mutációk beazonosítására

        Szerző: MTI

        Újfajta technológiát, genomszerkesztési módszert dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsapat a daganatos betegségeket okozó genetikai mutációk pontos beazonosítására - mondta el Csabai István fizikus, egyetemi tanár és a kutatócsapat tagja az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

        Az emberi DNS tartalmazza az összes "leírást" a szervezet működéséről, mindezt mintegy 3,5 milliárd "betű", azaz nukleotid rögzíti. Két személy genomja között körülbelül 5 millió "betűben" lehet eltérés - meghatározva többek között a haj- vagy szemszín különbözőségeit is -, ebből azonban mindösszesen néhány vezethet daganatos betegségekhez, a túlnyomó többség teljesen ártalmatlan. - magyarázta a tudós.

        A kutatók általában daganatos betegségben szenvedők és egészséges emberek genomját szokták összehasonlítani a rákért felelős genetikai mutációk beazonosítása érdekében, azonban a lehetséges eltérések magas száma miatt nagyon nehéz pontosan meghatározni, mely genetikai különbség vezet ilyen típusú betegség kialakulásához - tette hozzá.

        Hirdetés

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A nemzetközi kutatócsapat mintegy 35 ezer mintát vizsgálva ezért egy olyan új genomszerkesztési módszert talált fel, amelynek segítségével rá lehet egy-egy "betűre" fókuszálni és megfigyelni, hogy megváltoztatásuk miként hat a sejtek működésére - hangsúlyozta.

        Csabai István hozzátette, hogy a módszert a jövőben gyorsabbá, olcsóbbá kell tenni és "felskálázni arra a sok tízezer lehetséges mutációra, amely közrejátszhat a rák kialakulásában".

        A műsorban elhangzott az is, hogy a jelenlegi nemzetközi együttműködés két éve tart, a kutatócsapat tagja Csabai István mellett a jelenleg a Harvard Egyetemen dolgozó Spisák Sándor is. A tudósok eredményeiket szeptemberben a Nature Medicine tudományos folyóiratban jelentették meg.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata-, és a fej-nyaki rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést. A leggyakoribb daganatok első tünetei>>

        A leggyakoribb daganatok első tünetei - Jelnyelvi verzió>>

        (MTI)

        Legutóbb frissült: 2015.10.01 13:56
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Prosztatagyulladás

        Prosztatagyulladás

        BOE - Kulcsár Flóra

        Már az első tünetek jelentkezésekor ajánlott felkeresni egy szakorvost.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A gyomorégés növeli a rák kockázatát?

        Egy kutatás szerint a gyakori gyomorégés megnöveli a torok- és hangszálgyulladás kockázatát. Dr. Mármarosi István, gasztroenterológus főorvos a reflux kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

        Étkezési nehézségek a rákkezelés idején - Jó tanácsok betegeknek

        Amennyiben rosszindulatú daganatos betegséggel diagnosztizálták, az étrendjére való odafigyelés a terápia fontos részét képezi. A kiegyensúlyozott és az állapotának megfelelő étrend ugyanis hatással lehet a kezelési módszerek (műtét, kemoterápia, sugárkezelés) által okozott mellékhatások mértékére (természetesen csökkentve azokat), emellett a megfelelő tápanyag- és energiaellátás megkönnyíti a felépülést is.

        Mi az Ehlers-Danlos-szindróma?

        Az Ehlers-Danlos-szindróma (EDSZ) nem más, mint a bőrre, ízületekre és vérerekre kiható rendellenességek csoportja. Az EDSZ-ben szenvedő betegek ízületei ruganyossá, bőrük nyúlóssá, valamint rendkívül sérülékennyé válik.

        Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

        Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

        Kulcs a genomikai kutatásokhoz

        A modern genetikai felfedező alapkutatásokhoz nyújt segítséget a Debreceni Egyetem Lendület kutatócsoportjának módszertani tanulmánya, amelyet a rangos tudományos szaklapban, a Genome Research-ben publikáltak.

        Miért öregszenek egyesek korábban? Kutatás

        Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.