Öt éves Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Mint egy vándorcirkusz, amely minden évben útra kél, és járja az országot: akár így is tekinthetünk Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjára, de itt a nagy attrakció nem a zsonglőrmutatvány, hanem a tervezetten végzett széles körű szűrővizsgálat, amelyben kiemelten valósul meg az egészségvédelem, a betegségmegelőzés és az egészségügyi ismeretekre vonatkozó tanácsadás.

De kezdjük az elején. Mi a szűrés, és miért érdemes élni, pl. az átfogó egészségvédelmi szűrőprogram ingyenes szolgáltatásaival?

Az egészségügyi szűrés olyan rendszeres, meghatározott időszakonként végzett vizsgálatsorozat, amelynek célja a rejtett betegségek, elváltozások feltárása. Egészséges vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti. A szűrés célja, hogy az egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó (vagy tolerálható kellemetlenséggel járó), alkalmas módszer segítségével kimutassák, vagy éppen kizárják a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket. Ezen cél(ok) megvalósítása a szűrési tevékenység, ami a prevenció, a másodlagos megelőzés fontos eszköze.

A szűrés elméleti alapja: a betegségek nem „derült égből villámcsapásként” törnek ránk, hanem akár évekre elhúzódó, több szakaszból álló folyamat eredményei. Az általunk megélt betegség csak „a jéghegy csúcsa”. A betegség kialakulásának a folyamatában két „szakaszhatár” különíthető el.

Az egyik a biológiai kezdet, amikor a betegség még rejtetten, „sejtszinten” indul el. Az ezt megelőző időszak az elsődleges megelőzésre szolgáló idő: a kockázatot jelentő tényezők kiiktatásával, pl. a dohányzás abbahagyásával, a táplálkozási szokások módosításával, mozgásban gazdagabb életmóddal stb. elejét lehet venni a betegség kialakulásának.

A másik „szakaszhatár” a betegség okozta tünetek és panaszok megjelenése, amikor a beteg hagyományosan orvoshoz fordul. Ezzel kezdődik a betegség „klinikai szakasza”.

A kettő közötti szakaszt a betegség „preklinikai szakaszának” nevezik. Ezen belül van egy olyan, hosszabb-rövidebb, de akár évekig is tartó időszak, amely alatt a betegség tüneteket, vagy panaszokat még nem okoz, de valamilyen módon már „jelt ad magáról”. Például úgy, hogy jellegzetes röntgenárnyékot ad, vagy a felszínről kóros alakú sejtek válnak le, amelyek mikroszkóp alatt árulkodóak, vagy a vastagbél szabad szemmel nem láthatóan vérezget, ami laboratóriumi úton kimutatható. Ezt a szakaszt nevezik a „preklinikai kimutathatóság szakaszának”; ez a szakasz ad lehetőséget a betegség „tettenérésére” szűrővizsgálat útján. Ebben az időszakban az elváltozás okozta funkciók zavara kompenzációs mechanizmusokat vált ki, ezért a szervezet működése látszólag még „jó”, de a kompenzáció kimerülésével ez hirtelen csaphat át betegségbe.

A szűrésen való részvétel általában önkéntes. Abban az esetben lehet kötelező, ha a segítségével kiszűrhető megbetegedések fertőzőek - így a kötelező jelleget a közösség egészségének védelme indokolja.

A szűrésekre általánosan érvényes, hogy nem az érintett, hanem a szűrővizsgálatot szervező kezdeményezi a részvételt (ellentétben azzal, amikor a beteg fordul panaszaival orvoshoz).

Ha a szűrővizsgálat eredménye „negatív”, a vizsgált személy megnyugodhat. Pozitív esetben a diagnózis felállítása és/vagy az időben történő kezelés a következő lépés. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha az adott személy a tünetek és panaszok megjelenése után fordult volna orvoshoz. Mivel a szűrés maga nem feltétlenül diagnosztikus eljárás, a pozitív vagy bizonytalan szűrési eredményű személyeket további kivizsgálásra szükséges küldeni.

A szűrővizsgálatok céljuktól függően lehetnek:

• Tömeges szűrővizsgálatok: amikor a szűrés kiterjed a teljes érintett lakosságra (pl. egy-egy térség teljes lakosságának diabétesz szűrése).
• Célzott szűrővizsgálatok: ide tartoznak a várandósság idején, a születést követően végzett kötelező szűrések vagy éppen az iskola-egészségügyi vizsgálatok, de a tüdő-, az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák szűrés is.
• Lehet egy más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolni újabb szűrést, vagy lehet többféle szűrési módszert magában foglaló „csomagot” kidolgozni egy-egy érintett célcsoport részére (pl. menedzserszűrés).
• Előírt szűrővizsgálatok: ilyenek pl. a kötelező jellegű gépjárművezetéshez szükséges vizsgálat, vagy a munkavégzéshez kötött alkalmassági vizsgálatok.
• Többirányú (multifázisos) szűrővizsgálatok: amikor több különböző szűrési teszt/módszer egy időpontban történő alkalmazásával több betegség/betegségcsoport feltárása a cél.
• Általános szűrővizsgálatok: amely a legtágabb célú multifázisos szűrővizsgálat, hiszen az általános morbiditás (többféle betegség, elváltozás) feltárását célozza meg.

A tudományosan megalapozott lakossági szűrővizsgálatok közül a fejlett országokban a krónikus, nem fertőző megbetegedések kiszűrése élvez prioritást, így például a szív-érrendszeri, vagy a daganatos elváltozások.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja multifázisos szűrővizsgálat, hiszen 6 témakörben, kb. 35-40 perc alatt 35 féle mérés, vizsgálat, teszt végzésére ad lehetőséget, melyek a következők:

A program célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása. Támogatást nyújt abban, hogy a lakos(ság) megismerje saját egészségi állapotát, rendszeres szűrések esetén annak alakulását, a megelőzés lehetőségeit és fontosságát. Kiemelten kell kezelni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, szívinfarktust, magas vérnyomást, cukorbetegséget, magas koleszterinszintet, légúti megbetegedéseket, asztmát és allergiát, dohányzást, és nem utolsó sorban az elhízással kapcsolatos prevenciót, hiszen a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, elhízás okozta problémák életmódváltással megelőzhetők.

Az átfogó egészségvédelmi szűrőprogramban résztvevők a szűrések, tesztek eredményei alapján életmód tanácsadásban részesülnek a kliensek, többek közt dietetikusok részvételével, amely szóbeli ismeretátadás kiegészül még egy Egészség Könyvvel és egy Információs Prevenciós Csomaggal. Az eddigi szakmai kiállítókon túl, még több érdekes anatómiai modellel, 2015-től pedig világviszonylatban is egyedülálló Virtuális 3D Anatómiai Mozi Sátorral várják az érdeklődőket. Az 5 méter magas mini planetárium sátorban, az „Ismerd meg az emberi testet” előadás sorozat keretében egyedi látványelemekkel két előadássorozatban 24-féle tartalommal kerül bemutatásra az emberi test működése és felépítése. A műsorok napi 45 előadás keretében napi 500 látogató részére nyújtanak ingyenes részvételi lehetőséget.

Persze az nagyon fontos kérdés, hogy a mért adatokat ki tudja hasznosítani. „Csupán” a szűrésen részt vett kliens, vagy az ellátórendszer is, ami talált probléma esetén kulcsfontosságú lenne. Ma még az adatközlés módja nem megoldott, ezért a kiszűrt egyének saját aktivitására, egészségtudatos magatartására van szükség ahhoz, hogy eljussanak háziorvosukhoz, illetve a szakellátásra. A következő években ennek megoldása lesz az átfogó egészségvédelmi szűrőprogram egyik fontos feladata, a folyamatos szűrőtevékenység mellett.

Néhány számadat az eddigi tevékenységekről:

Háziorvosi szűrővizsgálaton, laboratóriumi vizsgálaton, szakorvosnál a résztvevők 13-35 százaléka soha nem vett még részt. Javaslat, lehetőség: a problémák minél hamarabbi feltárása miatt, a különböző tudományosan megalapozott lakossági szűrővizsgálatokra való eljutás biztosítása (pl. hosszabb kitelepülési idő, munkahely szervez átfogó szűrést, vagy elengedi komplex szűrésre a dolgozóit stb.)

A nők 57 százaléka, a férfiak 47 százaléka nem mozgott, nem sportolt rendszeresen. Javaslat, lehetőség: hatékony testsúlycsökkentő program esetén, a táplálkozás mellett mozgásszakember bevonása is feltétlenül szükséges, az inaktivitás feloldására.

A szűrésen részt vett nők 45,4, még a férfiak 60,8 százaléka többletsúllyal küzd, a hölgyek 49,5 százaléka a 88 cm haskörfogatnál, míg a férfiak 32,7 százaléka a 102 cm haskörfogatnál nagyobb „kerülettel” rendelkezik.

Javaslat, lehetőség: dietetikushoz, háziorvos Egészségfejlesztési Irodához irányítás fontos feladat.

• A vércukorszint vizsgálata 5–6 százalékban mutatott kóros értéket.
• A prediabétesz átlagos előfordulása 7,28 százalék, míg férfiaknál 10,9 százalék!
• Öt év távlatában egyenletes, lassú, de szignifikáns növekedés figyelhető meg a 2-es típusú diabétesz előfordulásában. Hipertónia gyakorisága mindkét nemnél növekszik (2. táblázat)
• A koleszterinszint 29–36 százalékban volt a normálistól eltérő.

Javaslat, lehetőség: a már kiszűrt személyek irányítása az ellátórendszerbe, a rendszeres, hatékony kezelés és ellenőrzésének megvalósítása.

• A nők 28,6 a férfiak 43,1 százalékánál 140/90 Hgmm vagy afeletti vérnyomásértéket mértek.
• A hipertónia meglétére vonatkozó kérdésre nemmel válaszolók (10973 fő) körében 3089 főnél (28 százalék) bizonyult emelkedettnek a vérnyomás.
• A hipertóniás nők vérnyomása több mint 50 százaléknál nincs célértéken.
• A 2-es típusú diabéteszesek 65,2 százaléka hipertóniás, a tudottan hipertóniások 81 százaléka túlsúlyos.

• Ami dietetikai szempontból érdekes, hogy a szűrésen részt vettek 89 százalékának tudomása van arról, hogy a túlzott sófogyasztás megbetegedéseket okozhat. Javaslat, lehetőség: dietetikusként a sócsökkentés módszereinek minél hatékonyabb kommunikálása, oktatása, figyelemfelhívás (STOP-só).
• Szintén érdekes, hogy a megkérdezettek közel kétharmada fogyaszt – önbevallás alapján – zöldséget és/vagy gyümölcsöt (igaz, arra vonatkozóan, hogy hányszor, és mennyit fogyaszt ebből az élelmiszercsoportból a válaszadó, nincs adat) Javaslat, lehetőség: dietetikusként a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése korosztály-specifikusan (pl. GYERE- program, iskolakert program, helyi termelők bevonásával helyi életmód/táplálkozás/főzőklub stb. programok)
• 2014-ben a program keretében több mint 15000 érdeklődőnél végeztek laktózérzékenységi tesztet, ahol a diagnosztizált/ismert laktózintoleranciát nem vették figyelembe. Az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság érintettsége jóval nagyobb arányt mutat és jelentősen eltér a diagnosztizált/beazonosított esetektől (1. ábra), ami felveti azt a problémát, hogy ezeknél a betegeknél csupán a tünetek, és nem az ok kezelése történik. Javaslat, lehetőség: munkavégzésünk során a tünetek alapján felmerülő gyanú esetén, a probléma beazonosítására a laktózérzékenységi teszt használata, az eredmények fényében tanácsadás, szakorvoshoz irányítás.

A szűrések eredményei számunkra is szolgálnak érdekes információkkal. Ezeket az adatokat munkánk során is felhasználjuk, felhasználhatjuk, megerősíthet bennünket, felhívhatja a figyelmünket, hogy milyen területen, pl. motíváció terén, kommunikációban tehetünk még lépéseket egy egészségesebben táplálkozó lakosságért.

(Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)