A Magyar Kórházszövetség üzenetei

Szerző: Magyar Kórházszövetség

A magyar társadalom stabilizálódása és a gazdaság fellendülése elképzelhetetlen biztos alapokon álló egészségügy és a jelenleginél egészségesebb lakosság nélkül – e célok eléréséhez ajánl együttműködést a Magyar Kórházszövetség, amely a következő 10 üzenetet küldi a magyar társadalom, a tagkórházak, az egészségügyben dolgozó munkatársak és a döntéshozó testületek tagjai felé.

  1. A Magyar Kórházszövetség rendszeres és kezdeményező kapcsolatra törekszik a tagkórházakkal és számít folyamatos felvetéseikre, amelyeket összegyűjt és hangsúlyosan közvetít az illetékes döntéshozóknak.
  2. A Szövetség elkötelezett a betegközpontú ellátás mellett, ezért támogatja a minőségügyi akkreditációs rendszer bevezetését, a betegbiztonság javítására irányuló programok működtetését, a betegek várakozási idejének csökkentését a meglévő erőforrások mellett is az ellátási folyamatok jobb szervezésével.
  3. Igyekszik elősegíteni a hazai egészségügy társadalmi megbecsülésének helyreállítását, amihez kéri a politika és a média építő hozzáállását.
  4. A Kórházszövetség kiáll a béremelés és az ösztöndíj-programok folytatása mellett, különös tekintettel a mozgóbérek, valamint a gazdasági és műszaki területen dolgozók bére mielőbbi rendezésére. Szükségesnek látja az egészségügyi életpályamodell kidolgozását és az egészségügyi dolgozókat érő atrocitások visszaszorítását.
  5. A Kórházszövetség úgy véli, hogy a kórházak méltányos finanszírozásához elengedhetetlen a díjtételek emelése, az átfogó súlyszám-revízió és a feladatarányos finanszírozási keretek kialakítása.
  6. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése további források bevonásával képzelhető el, átfogó energiaracionalizálási programmal, a központi régió intézményeinek felzárkóztatásával és az amortizáció rendszerszerű pótlásával.
  7. A Szövetség meggyőződése, hogy a kórházak többletbevételhez juthatnak piaci alapon is, ezért fontosnak tartja a térítés ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások bevezetésének lehetőségét az állami fenntartású intézményekben, a fizetős betegek ellátásának elkülönítésével a hazai biztosított betegekétől.
  8. A Magyar Kórházszövetség szorgalmazza a szerkezet-átalakítás, a kapacitásszabályzás és betegút-menedzsment térségi ellátásra épülő rendszerének továbbfejlesztését a megkezdett irányban a lakosságközeli járóbeteg, rehabilitációs és krónikus ellátások erősítésével.
  9. Támogatja és segíti a megkezdett népegészségügyi intézkedések megvalósulását.
  10. Megkerülhetetlennek tartja az egészségügyi ellátókat összekötő biztonságos informatikai rendszer működtetését, amelynek eredményeként tiszta, átlátható betegutak jöhetnek létre, csökkentve az adminisztrációs terheket.

A fenti 10 pontot részletezve a Magyar Kórházszövetség az alábbi gondolatokat teszi közzé

Szövetségünk a kórházi kezelésre szoruló betegek, az ott gyógyító és ápoló közösség és az ehhez hátteret biztosító munkatársak érdekében szolgálja a magyar egészségügyet. Örömmel fogadja a nyílt párbeszédet és igyekszik előmozdítani, hogy a résztvevők – közöttük is elsősorban a betegképviseletek, az orvos- ápoló- és menedzsment szervezetek, a beszállítók, az egészség- és gazdaságpolitikusok, a fenntartói és biztosítási képviselők, a befektetők valamint az illetékes hivatalok és a hatóságok munkatársai – szót értsenek egymással.

Kórházkereső a WEBBetegen

Kórházkereső az ország összes kiemelt és nem kiemelt kórházával, klinikáival, elérhetőséggel, címmel. Kórházkereső a WEBBetegen>>

1. Még aktívabb kapcsolat a tagkórházakkal

A Magyar Kórházszövetség – hagyományaihoz híven – gyűjti a tagkórházak és az egészségügyi ágazat problémáit, és konstruktív megoldásokat javasol, figyelemmel a realitásokra. Az MKSZ legfontosabb eszköze a kórházakkal ápolt rendszeres és kezdeményező kapcsolat: ezt célozzák a 2013-ban bevezetett intézkedéseink, elektromos és írott kommunikációnk megújítása illetve a napi kapcsolattartásunk új elemei, például az elnökségi ülések összefoglalóinak eljuttatása és a tagintézmények álláspontjának, véleményének rendszeres kikérése az Elnökség külső egyeztetései előtt. Az Elnökség várja a tagkórházak az eddigieknél aktívabb, folyamatos jelzéseit a felvetődő problémákról, amelyeket összefogottan és hangsúlyosan közvetít az illetékes döntéshozóknak.

2. Betegközpontú ellátás

A Magyar Kórházszövetség elkötelezett a gyógyítás minősége és a betegek kiszolgálása javítása mellett.Ezért a tagkórházai szervezeti keretein keresztül

  • segíti az egészségügy minőségügyi akkreditációs rendszere bevezetését, az indikátorok és az egységes elvárási rendszer kialakítását,
  • tevékenyen részt is vesz a betegbiztonság javításárairányuló programok kialakításában és működtetésében, segíti a folyamatba bekapcsolódott kórházak ez irányú tevékenységét,
  • ösztönzi, hogy az ellátási folyamatok jobb szervezésével a meglévő erőforrások mellett is csökkenjen a betegek várakozási ideje,
  • ösztönzi a dolgozók kommunikációs fejlesztését.

3. A társadalmi megbecsülés helyreállítása

A hazai egészségügy iránti bizalom visszaépítése, a becsületesen és önfeláldozóan dolgozó munkatársaink társadalmi megbecsülésének helyreállítása a nyugodt kórházi munka és a hosszú távú ellátási biztonság feltétele. Ezt igyekszünk elősegíteni és ehhez kérjük a politika és a média építő hozzáállását.

4. Az egészségügyben dolgozók megerősítése

A kórházainkban dolgozó munkatársak helyzetének javításához

  • tovább kell folytatni a béremelést és az ösztöndíj-programokat. A legsürgősebb a mozgóbérek rendezése, valamint a gazdasági és műszaki területen dolgozók bér-kiigazításának megkezdése
  • Tartós perspektívát nyújtó életpályamodellt szükséges kidolgozni
  • Biztosítani kell az egészségügyi dolgozók hatásos védelmét a kórházakban egyre fenyegetőbb testi és lelki agresszióval szemben. A Kórházszövetség kiáll az egészségügyi dolgozókat érő atrocitások visszaszorításáért
  • A jubileumi jutalom tételes finanszírozását javasoljuk.

5. A kórházak méltányos finanszírozása

A kórházi rendszer alulfinanszírozottságát az évenként ismétlődő adósságkonszolidáció önmagában nem képes megoldani, ezért szükség van az egyes betegségek kezelésére kifizetett díjtételek emelésére, legalább a visegrádi országok szintjére. Az igazságosság érvényesülése megköveteli az átfogó súlyszám-revíziót ésa feladatarányos finanszírozási keretek kialakítását. Az új számviteli rend felülvizsgálata elengedhetetlen az intézmények gazdálkodási lehetőségeinek fenntartásához.

6. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

Az egészségügynek további fejlesztési forrásokra van szüksége. Az éjjel-nappal üzemelő, nagy energiafelhasználású intézményeink részére átfogó energiaracionalizálási programot kell indítani. Az uniós fejlesztéseknél súlyos hátrányt szenvedett, a budapesti és Pest megyei nem konvergencia régióban működő kórházak felújítása sem maradhat el. A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók fenntartói számára biztosítani kell a szükséges erőforrásokat az amortizáció rendszerszerű pótlására a tulajdonosi kötelezettség teljesítéséhez.

7. A kórházak lehetősége a gazdasági növekedésben

Az egységes állami ellátórendszer hatékony kormányzati támogatása, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásokban rejlő kölcsönös előnyök és a magyar egészségügy szakemberei által képviselt szellemi tőke kiaknázása jelentősen hozzájárulhat a magyar gazdaság további növekedéséhez. A magyar állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatók nem tudnak gazdaságosan és megfelelő színvonalon működni, ha kizárólag OEP-finanszírozásra támaszkodnak. Többletbevételhez juthatnak piaci alapon is. A leginkább piacképes, eladható szolgáltatások közé sorolható a fölösleges (TVK-n felüli) kapacitások kiajánlása belföldi és külföldi betegek számára, illetve a szűrőprogramok és a preventív ellátások elterjesztése. Ezért támogatni kell a térítés ellenében végzett egészségügyi szolgáltatások bevezetésének lehetőségét az állami fenntartású intézményekben, ám a fizetős betegek ellátását helyüket és idejüket tekintve is fontos elkülöníteni a hazai biztosított betegekétől, akik soha nem kerülhetnek hátrányba az előbbiekhez képest. Szorgalmazni kell azon beavatkozások külföldi népszerűsítését, amelyeket magas színvonalon, megfelelő eszközparkkal, a határon túli várakozási időkhöz képest gyorsabban el tudunk végezni.

8. A szerkezet-átalakítás folytatása

A szerkezet-átalakítás, a kapacitásszabályzás és betegút-menedzsment térségi ellátásra épülő rendszerét tovább kell fejleszteni a megkezdett irányban, nem szabad bizonytalanságot okozni újabb változtatgatásokkal. A speciális tudást, a szakembereket, az eszközöket és az infrastruktúrát igénylő ellátásokat a hatékonyság és eredményesség érdekében a megkezdett módon kell központokba szervezni, amelyeket kiemelt finanszírozásban szükséges részesíteni. Elengedhetetlen a lakosságközeli járóbeteg, rehabilitációs és krónikus ellátások erősítése – az egészségügyi és szociális feladatok világos szétválasztásával. A fekvő- és járóbeteg-ellátás erősebb integrációja eredményesebb és hatékonyabb ellátáshoz vezetne. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének valamint finanszírozásának további alakításakor hangsúlyosan figyelembe kell venni hazánk lakosságának epidemiológiai mutatóit, a közeljövőben prognosztizálható demográfiai folyamatokat, különös tekintettel a több betegséggel párhuzamosan küszködőkre és a társadalom elöregedésére. Az alapellátás a hátrányos helyzetű területek célzott fejlesztésével és a közösségi gyógyítási kultúra elterjesztésével lehet képes teljesíteni kapuőri feladatait.

9. A népegészségügyi mozgósítás támogatása

Kiemelten fontosnak tekintjük a nemzet tagjainak egészségtudatos magatartását, ezért támogatjuk a megkezdett népegészségügyi intézkedéseket, és segítjük azok megvalósulását. Különös ellátás-szervezési és finanszírozási figyelmet érdemelnek a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségcsoportok. A daganatos és szív-érrendszeri valamint pszicho-szomatikus betegek ellátása mellett ide tartozik még a csecsemő- és gyermek-egészségügyi ellátás, amelynek alrendszerszerű építése és támogatása a jövő generáció egészségügyének alapja. Az odafigyelés az idősek és az életük befejezéséhez közeledő betegek igényeire a társadalom humánumának mércéje.

10. Az egészségügyi informatika megújítása

Szükség van egy egységes platformon működő, az egészségügyi ellátókat összekötő biztonságos informatikai rendszerre, amelynek eredményeként tiszta, átlátható betegutak, kevesebb fölösleges és ismételt vizsgálat, kisebb adminisztrációs teher, illetve naprakész egészségügyi adatbázis jöhet létre. Az otthoni betegmonitorozás ésa telemedicina különböző megoldásai a prevenciós és rehabilitációs folyamatokat is támogathatják.

(Magyar Kórházszövetség)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Koronavírus - Döntöttek a...

A kormány szerdán döntött a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetéséről. A legfontosabb részleteket egy pénteken megjelenő...

Magyar rákkutató cég lett Európa...

Az Oncompass Medicine lett a győztese a Digitaleurope csütörtökön lezárult versenyének, így - számos európai céget legyőzve - a magyar rákkutató...

Leginkább a vidéki kórházakban...

Új struktúra szerint működik júliustól a fekvőbeteg-szakellátás. Az egységes állami kórházhálózat kialakítása nyomán egységes...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.