Hálapénz: nem egyértelmű a jogi megítélése
megjelent:
Amíg nem sikerül kivezetni a hálapénz intézményét a hazai egészségügyből, addig el kellene kerülni a kriminalizálást – nyilatkozta portálunknak dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász.
Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy véli: az egyetlen jó megoldás egy normálisan megfizetett munkavállalói karral és egy tisztességes ellátórendszerrel működő egészségügy, mindenképpen hálapénz nélkül.
Amire rátapintott dr. Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, az most megingatja az egész hazai egészségügyet – nyilatkozta portálunknak dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász. A szakember abban bízik, hogy a kijelentés felkavarja az állóvizet. Ennek előnye, hogy valaki elkezd végre a jogalkotó oldalán is foglalkozni a problémával, mert jelenleg nem egyértelmű a jogi megítélés. Azt azonban nem szeretné a szakjogász, hogy legalizálják a hálapénz rendszerét, úgymond ezzel pipálnák ki az orvosok bérrendezését.
Jogos vagy jogtalan vesztegetés?
A Btk.-ban a vesztegetés tényállása annyiban változott, hogy pusztán már a jogtalan előny ígéretének elfogadása is jogellenes. Nem kell ehhez megszegni semmiféle szabályt, nem kell ehhez jogosulatlan előnyben részesíteni azt, aki adja a juttatást. De mit jelent a jogtalan előny? Ehhez az kell, hogy az előny valamilyen szempontból jogtalannak, jogellenesnek minősüljön, ne legyen joga az adónak és a kapónak ezt a pénzösszeget átvándoroltatni az egyik kézből a másikba.
Megosztotta a szakmai közvéleményt dr. Gellér Balázs álláspontja |
| Amikor nyilvánosságra került a professzor véleménye, attól tartottam, hogy izzani fognak a vonalak a kamaránál, de ez elmaradt – közölte kérdésünkre dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki hozzátette: zavar van a közgondolkodásban a hálapénz megítélésében. A paraszolvencia intézménye több mint 60 éves múltra tekint vissza, nem az orvoskar, nem is a betegek bűne, hanem a döntéshozók dobták oda koncként a szereplők közé. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy kizárólag az orvosok befolyásolásával megoldhatjuk a problémát. Amíg az ellátás megkülönböztethetősége fennáll, addig a magyar társadalomban élni fog az a kényszerképzet, hogy a páciens csak valamilyen pluszért kaphatja meg a plusz ellátást. Egy széleskörű tudatformálásra lenne szükség, hogy kivezethető legyen a hálapénz rendszere – véli az elnök. Köztudott a kamara hálapénz ellenes álláspontja. Nincs az a szakszervezet, nincs az a kamara, amelyik akkora erővel össze tudná kovácsolni a szerteszét húzó egészségügyi munkavállalói kart, mint például a hálapénz törvényi tiltása bérrendezés nélkül. Az egyetlen jó megoldás tehát egy normálisan megfizetett munkavállalói karral és egy tisztességes ellátórendszerrel működő egészségügy, hálapénz nélkül - de ettől nagyon messze vagyunk a jövedelmi szintek miatt és messze vagyunk a döntéshozói szándék hiánya miatt is. Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférhetőség problematikája nem hogy nem segít hozzá a kép tisztulásához, hanem felveti a hálapénznek nem nevezhető korrupciós elemek megnövekedését. A Magyar Orvosi Kamara Orvosetikai Kódexének ide vonatkozó részében olvasható: a hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vétség. |
A Munka törvénykönyve nem tudja felülírni a Btk.-t, ez természetes, de olyan tekintetben, hogy valami jogtalan vagy nem jogtalan, be tud építeni egy relét a rendszerbe. A Munka törvénykönyve szerint tehát az nem jelent jogellenességet, ha a kórházvezető beleegyezésével fogadott el valamilyen juttatást az orvos vagy az ápoló. Ezzel kapcsolatban születtek is vezetői utasítások. Az egyik vidéki kórház igazgatója így nyilatkozott a kérdésben: náluk elfogadható a hálapénz, de az orvos vagy az egészségügyi dolgozó nem követelheti ki azt, nem tanúsíthat ráutaló magatartást.
Amennyiben tehát a munkáltató nem járult hozzá a hálapénz elfogadásához, nincs miről beszélni, de ha hozzájárult, akkor el lehet azon vitatkozni, hogy az adott juttatás jogtalan vagy jogos előny. Egy biztos: a jogszabályok elemzéséből nem juthatunk arra a következtetésre, hogy a hálapénz adása és elfogadása csak jogtalan lehet.
Ha a beteg vesz egy szál virágot, egy doboz bonbont, vagy egy üveg jó minőségű bort a kezelő orvosának, az jogos vagy jogtalan előny – kérdezi a szakjogász. Mi a különbség a 4 ezer forintos bor vagy a borítékba tett 4 ezer forint között? Dr. Kovácsy Zsombor szerint az égvilágon semmi.
Nem minden hálapénz elfogadása vesztegetés elfogadása. Egyes nyugat-európai országokban a ténylegesen figyelmességből, ajándékba adott virágcsokor vagy üveg bor megszokott, és fel sem merül a vesztegetési cél, a vesztegetés elfogadása.
Hogy is van ez? Ellentmondás van-e a két jogszabály között? |
| Az új Büntető törvénykönyv alapján: „291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki”. A két jogszabály között súlyos ellentmondás van. Ezt nyilatkozta a NOL-nak dr. Kolláth György alkotmányjogász, aki úgy véli: a jogalkotó alaposan melléfogott, hiszen a két törvény rendelkezési ütköznek egymással, és ezt az ellentmondást jogértelmezéssel sem lehet feloldani. Így álláspontja szerint a hatályos szabályozás a jogbizonytalanság miatt alaptörvény-ellenes, és ezért érdemes lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. (nol.hu) Ezidáig nem érkezett indítvány az Alkotmánybírósághoz a szóban forgó rendelkezések tekintetében – tájékoztatta a DRportalt dr. Bitskey Botond főtitkár. Jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára szolgál az úgynevezett utólagos normakontroll eljárás, amelyet a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál. Az eljárás következménye lehet, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt. |
Mit hozhat a jövő?
A hálapénz kérdése egy szerencsétlen helyzet, negatív velejárója a magyar egészségügynek, tudjuk, hogy létezik, de senki sem szereti. Aki kapja, az elvet nem szereti inkább. Az biztos, hogy nem lehet felszámolni 2-3, de még 4-5 év alatt sem, de törekedni kell arra, hogy megszűnjön.
Lényeges, hogy amíg nem sikerül kivezetni a hálapénz intézményét a hazai egészségügyből, addig el kellene kerülni a kriminalizálást. Az ugyanis paródiába illő lenne, ha a bíróságon azt kellene bizonyítani, hogy ki, mikor, milyen célból, hogyan, mennyi összeget adott és fogadott el? Van olyan orvos, akinek több ezer rendbeli vesztegetés elfogadása lehet a kontóján. Akár 20-30 ezer orvos is ülhetne a vádlottak padján, és több százezer, több millió betegről is szó lehet a másik oldalon. A hálapénz bűncselekménye vetekszik a rendszeres alkoholfogyasztók számával.
Nem a hálapénznek kellene mozgatnia az orvos-beteg kapcsolatot!
Nagyon jó lenne, ha az egészségügyben nem lenne szokás a hálapénz intézménye. Kovácsy Zsombor úgy véli: a megoldás a bérrendezés folytatása, illetve a világos feltételek kialakítása lenne az ellátások igénybevételéhez, hogy hálapénz nélkül is egyre inkább megtalálja a számítását a beteg és az orvos. Jó megoldás lehetne, ha a hálás beteg a kórház alapítványának utalna át pénzt, ezzel segítve a gyógyítás színvonalának emelését, az eszközbeszerzést. Egy másik megoldás, hogy külön, kiegészítő biztosítást lehetne kötni a megemelt szolgáltatásra, mint például Ausztriában, ahol a plusz biztosítás keretében a kiválasztott jó nevű orvos kezeli a beteget. Ez megvalósítható lenne hazánkban is – véli a szakjogász.
Ezt a juttatást általában nem ajándékként adja a beteg, csak úgy, hanem a biztonságérzetét vásárolja meg, szeretne legközelebb is soron kívüli ellátást, hasonló minőséget vár el a műtétnél. Ha ez tetten érhető, akkor jogtalan előnyről van szó – véli dr. Kovácsy Zsombor.
Bárki jelentheti az esetet, az igazgató, az orvos és a beteg is. De vigyázzunk arra, hogy a vesztegető, a juttatást adó is bűncselekményt követ el.
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)
