• Hálapénz: nem egyértelmű a jogi megítélése

        Szerző: WEBBeteg - T. A., újságíró

        Amíg nem sikerül kivezetni a hálapénz intézményét a hazai egészségügyből, addig el kellene kerülni a kriminalizálást – nyilatkozta portálunknak dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász.

        Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy véli: az egyetlen jó megoldás egy normálisan megfizetett munkavállalói karral és egy tisztességes ellátórendszerrel működő egészségügy, mindenképpen hálapénz nélkül.
         

        MOK: Mégis bűn a hálapénz?


        A Magyar Orvosi Kamara honlapján is olvasható volt a vasárnapihírek.hu cikke, melynek címadó kérdése a Med. et Jur Felerősödött felelősség konferenciáján hangzott el: Mégis bűn a hálapénz?>>
        Amire rátapintott dr. Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, az most megingatja az egész hazai egészségügyet – nyilatkozta portálunknak dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász. A szakember abban bízik, hogy a kijelentés felkavarja az állóvizet. Ennek előnye, hogy valaki elkezd végre a jogalkotó oldalán is foglalkozni a problémával, mert jelenleg nem egyértelmű a jogi megítélés. Azt azonban nem szeretné a szakjogász, hogy legalizálják a hálapénz rendszerét, úgymond ezzel pipálnák ki az orvosok bérrendezését.
         
        Hirdetés

        Jogos vagy jogtalan vesztegetés?

        A Btk.-ban a vesztegetés tényállása annyiban változott, hogy pusztán már a jogtalan előny ígéretének elfogadása is jogellenes. Nem kell ehhez megszegni semmiféle szabályt, nem kell ehhez jogosulatlan előnyben részesíteni azt, aki adja a juttatást. De mit jelent a jogtalan előny? Ehhez az kell, hogy az előny valamilyen szempontból jogtalannak, jogellenesnek minősüljön, ne legyen joga az adónak és a kapónak ezt a pénzösszeget átvándoroltatni az egyik kézből a másikba.
         

        Megosztotta a szakmai közvéleményt dr. Gellér Balázs álláspontja


        Amikor nyilvánosságra került a professzor véleménye, attól tartottam, hogy izzani fognak a vonalak a kamaránál, de ez elmaradt – közölte kérdésünkre dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki hozzátette: zavar van a közgondolkodásban a hálapénz megítélésében.

        A paraszolvencia intézménye több mint 60 éves múltra tekint vissza, nem az orvoskar, nem is a betegek bűne, hanem a döntéshozók dobták oda koncként a szereplők közé. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy kizárólag az orvosok befolyásolásával megoldhatjuk a problémát. Amíg az ellátás megkülönböztethetősége fennáll, addig a magyar társadalomban élni fog az a kényszerképzet, hogy a páciens csak valamilyen pluszért kaphatja meg a plusz ellátást. Egy széleskörű tudatformálásra lenne szükség, hogy kivezethető legyen a hálapénz rendszere – véli az elnök.

        Köztudott a kamara hálapénz ellenes álláspontja. Nincs az a szakszervezet, nincs az a kamara, amelyik akkora erővel össze tudná kovácsolni a szerteszét húzó egészségügyi munkavállalói kart, mint például a hálapénz törvényi tiltása bérrendezés nélkül. Az egyetlen jó megoldás tehát egy normálisan megfizetett munkavállalói karral és egy tisztességes ellátórendszerrel működő egészségügy, hálapénz nélkül - de ettől nagyon messze vagyunk a jövedelmi szintek miatt és messze vagyunk a döntéshozói szándék hiánya miatt is. Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférhetőség problematikája nem hogy nem segít hozzá a kép tisztulásához, hanem felveti a hálapénznek nem nevezhető korrupciós elemek megnövekedését.

        A Magyar Orvosi Kamara Orvosetikai Kódexének ide vonatkozó részében olvasható: a hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vétség.

         
        A Munka törvénykönyve nem tudja felülírni a Btk.-t, ez természetes, de olyan tekintetben, hogy valami jogtalan vagy nem jogtalan, be tud építeni egy relét a rendszerbe. A Munka törvénykönyve szerint tehát az nem jelent jogellenességet, ha a kórházvezető beleegyezésével fogadott el valamilyen juttatást az orvos vagy az ápoló. Ezzel kapcsolatban születtek is vezetői utasítások. Az egyik vidéki kórház igazgatója így nyilatkozott a kérdésben: náluk elfogadható a hálapénz, de az orvos vagy az egészségügyi dolgozó nem követelheti ki azt, nem tanúsíthat ráutaló magatartást.
         
        Amennyiben tehát a munkáltató nem járult hozzá a hálapénz elfogadásához, nincs miről beszélni, de ha hozzájárult, akkor el lehet azon vitatkozni, hogy az adott juttatás jogtalan vagy jogos előny. Egy biztos: a jogszabályok elemzéséből nem juthatunk arra a következtetésre, hogy a hálapénz adása és elfogadása csak jogtalan lehet.
         
        Ha a beteg vesz egy szál virágot, egy doboz bonbont, vagy egy üveg jó minőségű bort a kezelő orvosának, az jogos vagy jogtalan előny – kérdezi a szakjogász. Mi a különbség a 4 ezer forintos bor vagy a borítékba tett 4 ezer forint között? Dr. Kovácsy Zsombor szerint az égvilágon semmi.
         
        Nem minden hálapénz elfogadása vesztegetés elfogadása. Egyes nyugat-európai országokban a ténylegesen figyelmességből, ajándékba adott virágcsokor vagy üveg bor megszokott, és fel sem merül a vesztegetési cél, a vesztegetés elfogadása.
         

        Hogy is van ez? Ellentmondás van-e a két jogszabály között?


        Az új Büntető törvénykönyv alapján: „291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

        A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében „a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki”.

        A két jogszabály között súlyos ellentmondás van. Ezt nyilatkozta a NOL-nak dr. Kolláth György alkotmányjogász, aki úgy véli: a jogalkotó alaposan melléfogott, hiszen a két törvény rendelkezési ütköznek egymással, és ezt az ellentmondást jogértelmezéssel sem lehet feloldani. Így álláspontja szerint a hatályos szabályozás a jogbizonytalanság miatt alaptörvény-ellenes, és ezért érdemes lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. (nol.hu)

        Ezidáig nem érkezett indítvány az Alkotmánybírósághoz a szóban forgó rendelkezések tekintetében – tájékoztatta a DRportalt dr. Bitskey Botond főtitkár.

        Jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára szolgál az úgynevezett utólagos normakontroll eljárás, amelyet a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál. Az eljárás következménye lehet, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt.

        További információ az Alkotmánybíróság honlapján>>

        Mit hozhat a jövő?

        A hálapénz kérdése egy szerencsétlen helyzet, negatív velejárója a magyar egészségügynek, tudjuk, hogy létezik, de senki sem szereti. Aki kapja, az elvet nem szereti inkább. Az biztos, hogy nem lehet felszámolni 2-3, de még 4-5 év alatt sem, de törekedni kell arra, hogy megszűnjön.
         
        Lényeges, hogy amíg nem sikerül kivezetni a hálapénz intézményét a hazai egészségügyből, addig el kellene kerülni a kriminalizálást. Az ugyanis paródiába illő lenne, ha a bíróságon azt kellene bizonyítani, hogy ki, mikor, milyen célból, hogyan, mennyi összeget adott és fogadott el? Van olyan orvos, akinek több ezer rendbeli vesztegetés elfogadása lehet a kontóján. Akár 20-30 ezer orvos is ülhetne a vádlottak padján, és több százezer, több millió betegről is szó lehet a másik oldalon. A hálapénz bűncselekménye vetekszik a rendszeres alkoholfogyasztók számával.

        Nem a hálapénznek kellene mozgatnia az orvos-beteg kapcsolatot!

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Nagyon jó lenne, ha az egészségügyben nem lenne szokás a hálapénz intézménye. Kovácsy Zsombor úgy véli: a megoldás a bérrendezés folytatása, illetve a világos feltételek kialakítása lenne az ellátások igénybevételéhez, hogy hálapénz nélkül is egyre inkább megtalálja a számítását a beteg és az orvos. Jó megoldás lehetne, ha a hálás beteg a kórház alapítványának utalna át pénzt, ezzel segítve a gyógyítás színvonalának emelését, az eszközbeszerzést. Egy másik megoldás, hogy külön, kiegészítő biztosítást lehetne kötni a megemelt szolgáltatásra, mint például Ausztriában, ahol a plusz biztosítás keretében a kiválasztott jó nevű orvos kezeli a beteget. Ez megvalósítható lenne hazánkban is – véli a szakjogász.
         
        Ezt a juttatást általában nem ajándékként adja a beteg, csak úgy, hanem a biztonságérzetét vásárolja meg, szeretne legközelebb is soron kívüli ellátást, hasonló minőséget vár el a műtétnél. Ha ez tetten érhető, akkor jogtalan előnyről van szó – véli dr. Kovácsy Zsombor. 
         
        Bárki jelentheti az esetet, az igazgató, az orvos és a beteg is. De vigyázzunk arra, hogy a vesztegető, a juttatást adó is bűncselekményt követ el.
         
        (WEBBeteg - T. A., újságíró)
        Módosítva: 2013.11.29 11:59, Megjelenés: 2013.11.29 11:59
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Nem lát élesen?

        Nem lát élesen?

        Dr. Árvay Anita

        Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)

        Szkizofréniával küzd?

        Szkizofréniával küzd?

        Szponzorált tartalom

        Hogyan lehet teljes életet élni ezzel a betegséggel? Tanácsok a sorstársaknak. (x)

        Végleg eltűnhetne a hálapénz - Az orvosok is egyetértenek

        Majdnem minden orvos hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni, de többségük úgy gondolja, hogy pusztán a béremelések hatására a jelenlegi rendszer nem fog megváltozni, más eszközök bevezetésére is szükség van a hálapénz végleges felszámolásához - derül ki a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete és a Szinapszis Kft. közös kutatásából.

        Hálapénz: azonnali megoldás kell

        Ahhoz, hogy a hálapénz-rendszert megszűnjön, mindenképpen emelni kell az orvosok alapbérét. Ehhez az orvosok jelenlegi keresetének körülbelül háromszorosára lenne szükség a szakma szerint – ismertette Dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a szervezet és a Szinapszis Kft. közös kutatásának eredményeit.

        Egészségbiztosítás, és ami mögötte van

        A biztosítók viszonylag új szereplőként vannak jelen az egészségügyi szolgáltatások területén, amely bővülést eredményezhet azáltal, hogy a munkáltatók adó- és járulékmentesen vásárolhatnak egészségbiztosítást alkalmazottaiknak. Több szempontból is körbejártuk a témát.

        Gondolatok a hálapénzről - Egy kutatás margójára

        73,4 milliárd hálapénzt adtak a betegek tavaly az orvosoknak a Patika Egészségpénztár felmérése szerint – olvasható egy a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányban. Más adatok szerint is magas ez az összeg, de közel nem ekkora mértékű.

        Tavaly kevesebbet költöttünk hálapénzre

        Átlagosan havi 4 300 forintot költött a lakosság hálapénzre, és kétezer forinttal fizetett többet a vényköteles gyógyszerekért 2008-ban, derült ki a WEBBeteg és a Szinapszis Kft. közös felméréséből, mely a lakosság egészségtudatosságát és egészségügyi kiadásait vizsgálta.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.