WHO: Hol áll hazánk a listán?

A WHO rendszeresen közzéteszi tagországainak egészségügyi mutatóit, amelyeket elemezve megállapítható: a középmezőnyben tanyázunk. A listán európai, és Európán kívüli államok egyaránt szerepelnek. Ez alapján nyolc országot vettünk górcső alá, különböző szempontokat figyelembe véve: Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Olaszország, Románia, Ukrajna, Anglia és Magyarország.

A bruttó nemzeti jövedelem tekintetében a középmezőnyben vagyunk, hiszen nálunk ez az érték 16 ezer 970 dollár, Anglia és Ausztria toronymagasan vezet 33 ezer 650 és 36 ezer 40 dollárral évente. A lista végén Ukrajna és Románia áll 6 ezer 110 illetve 10 ezer 150 dolláros bevétellel.

Az egészségügyi rendszerek teljesítésének egyik legfontosabb mérőszáma a születéskor várható élettartam. Ebben a tekintetben kivétel nélkül mindenütt a hölgyek számíthatnak hosszabb élettartamra, nálunk ők 78 évre, míg a férfiak 69 évre készülhetnek. Olaszország és Ausztria állampolgárai élnek a legtovább, az erősebb nem 78, illetve 77 évre, míg a nők 84 és 83 évre számíthatnak. Anglia és Csehország sem panaszkodhat: az urak 77 és 73 évig, a nők 81 és 80 évig élnek. A legrosszabb a helyzet az ukránoknál: 73 év a nők átlagos élettartama, míg a férfiaké mindössze 61.

Az egészségesen megélt évek száma ennél többet is elárul egy országról, hiszen nem mindegy, milyen minőségben telnek – és nem csak az utolsó – az évek.

Nálunk a hölgyek 68 évig, a férfiak 62 éven át számíthatnak erre. A lista vezetője Ausztria és Olaszország: a nők 74, és 75 évig élhetnek egészségesen, az erősebb nem pedig 69, illetve 71 évig. Anglia sincs sokkal lemaradva: a nők 72, a férfiak 69 egészséges évet tervezhetnek. A sereghajtó e kategóriában is Ukrajna: a férfiak itt csak átlagosan 55 évig számíthatnak egészséges életre, a hölgyek pedig 64 évig.

A WHO azt is nyilvántartja, hogy minden ezer élve születésre hány haláleset jut az öt éven aluliak körében.

Gyerekkori halálozás - statisztikák

Románia és Ukrajna mutatói elrettentőek: 1000-ből 24 ukrán kisgyerek nem éri meg ötödik születésnapját, és ez igaz ezerből 16 román gyermekre is. E tekintetben nálunk jobb a helyzet: 7 ezrelék, azaz 7 gyereket veszítünk el első éveiben.

A legjobb a helyzet az osztrákoknál, a cseheknél, és az olaszoknál. Náluk egyaránt 4 ezrelékes az arány, míg Angliában 6 ezrelék. A gyerekekkel kapcsolatban a WHO külön kitér az ukrán helyzetre: az 5 éven aluli gyerekek 26,5 százaléka túlsúlyos, 22,9 százalékuk a fejlődésben visszamaradt, 4,1 százaléka sovány, alultáplált (2000-es adat). Romániában az 5 év alattiak 8,3 százaléka túlsúlyos, korához képest elmaradott 12,8 százalék, és sovány, alultáplált 3,5 százalék (2002).

A cseheknél 4,4 százalék túlsúlyos, 2,6 százalék a fejlődésben elmaradott, és 2,1 százalék alultáplált. Bulgária adatai is figyelmeztetőek: 13,6 százalék túlsúlyos, a gyerekek 8,8 százaléka kortársaitól elmaradott, 1,6 százalék pedig kifejezetten alultáplált.

Hatvan alatt feltűnően nagy a halandóság

Vizsgálták azt is, hogy ezer felnőttből (15 és 60 év között) átlagosan hányan veszítik életüket hatvanéves koruk előtt. Ebben a tekintetben nem sok okunk van a büszkeségre: utolsó előttiek lettünk. A magyar nők közül 104-en, a férfiak közül pedig 249-en veszítik életüket ebben a korban. Ugyanez már csak Ukrajnában rosszabb: 142, illetve 384. Az olaszok aránya a legkedvezőbb: 75 férfi és 71 nő veszíti életét 60 éves koráig minden ezer olaszból. Hozzánk hasonló a helyzet Bulgáriában és Romániában: 93 és 95 nő, és 219, illetve 218 férfi nem éri meg 60. életévét.

A legtöbbet az osztrákok költik az egészégre fejenként átlagosan: 3548 dollárt. A legkevesebbet az ukránok és a románok fordítanak erre a célra: 542 és 610 dollárt. Mi a középmezőnyt képviseljük 1382 dollárral.

A GDP arányát vizsgálva egy kicsit már árnyaltabb a kép: a legtöbbet az osztrákok áldozzák erre, GDP-jük 9,9 százalékát. Anglia és Olaszország sem sokkal marad le ettől 8,4 és 9 százalékkal. Mi a GDP 7,6 százalékát költjük az egészségügyre, míg a románok csak 5,7 százalékát.

A WHO a járványokat is számon tartja: egy 2000-es meningococcus járványt említ a WHO Magyarországon, amely még1999-ben december elején Bács-Kiskun megyében – Kecskeméten és Szabadszálláson – kezdődött. Az adatok szerint 30 megbetegedést és 4 halálesetet jelentettek.

Ukrajnából egy 2003-2004-es influenzajárványról számolnak be. Az Egyesült Királyságban a járványok, jelentősebb megbetegedések közül a WHO a 2000-es és a 2003-as Lassa-lázat, illetve annak gyanúját jegyzi. A listán a meningococcus, és a több országban is áldozatokat szedő SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome -atipusos tüdőgyulladás) is szerepel. A lista adatai szerint az influenza A típusa is járványt okozott, csakúgy, mint a 2007-es madárinfluenza.

Romániában a járványok közül egy 2003-as SARS-t, egy 2005-es madárinfluenzát, és egy 2004-es A típusú influenzajárványt említenek. Ausztriában egy 2003-2004-es influenza szerepel a nyilvántartásban, míg Bulgárián 2003-ban egy SARS- járvány ment végig. A cseheknél egy szintén 2003-2004-es influenza fertőzött, Olaszországban egy szintén 2003-as influenzáról számolnak be, és egy 2004-es influenzáról.

Dohányzás, alkoholfogyasztás

A WHO az alkoholfogyasztásról is beszámol: Magyarországon a felnőttek közötti (15 év felett) alkoholfogyasztás egy év alatt fejenként 13,6 liter tiszta alkoholra tehető (2003). A dohányzással kapcsolatban közzéteszi, hogy a nők 33,9 százaléka, a férfiak 45,7 százaléka rabja e szenvedélynek (2005).

Bulgáriában egy felnőtt évente átlagosan 5,9 liter alkoholt iszik, a nők 27,8 százaléka, míg a férfiak 47,5 százaléka dohányzik. Ukrajnában a 15 év felettiek körében 6,1 liter tiszta alkohol fogy évente és fejenként, kevesebb, mint fele a magyarok által fogyasztott mennyiségnek.

Romániában valamivel jobb a helyzet, mint nálunk: évente fejenként 9,7 liter alkohol fogy (2003), a nők 24, 5, a férfiak 40,6 százaléka dohányzik (2005-ös adat). Angliában az alkoholfogyasztás alig kevesebb, mint nálunk: 2003-as adatok szerint egy évben fejenként 11,8 liter alkohol fogy a felnőtt lakosságot tekintve (2003).

A nők 34,7 százaléka dohányzik, a férfiak 36,7 százaléka (2005). A csehek megközelítenek minket: 13 liternyit isznak, a gyengébb nem 25,4, a férfiak pedig 36,6 százaléka cigarettázik. Az osztrákoknak is van tennivalójuk e téren: 11,1 litert isznak, és a hölgyek 40,1 százaléka, a férfiak 46,4 százaléka pöfékel.

Ivóvíz és orvosi ellátás

Magyarország a következő kategóriában kiválóan teljesített: a vízhez való hozzáférés tekintetében az eredmény 100 százalék, és ugyanez a helyzet az egészségügyi ellátás terén is vidéken és városban egyaránt.

Azaz nincs olyan ember – bárhol éljen is az országban – aki ne jutna tiszta, egészséges ivóvízhez és megfelelő orvos ellátáshoz. Ukrajnában van még tennivaló: vidéken 3 százalék nem jut hozzá az egészséges ivóvízhez, az orvosi ellátáshoz pedig 17 százalék. A városokban 3-3 százalék mindkettő aránya (2006). Az angoloknál, olaszoknál és az osztrákoknál ugyanaz a helyzet, mint nálunk: mind a vidékiek, mind a városiak 100 százalékban jutnak hozzá tiszta, minőségi ivóvízhez és az egészségügyi ellátáshoz.

Romániában a vidéki lakosságnak csak 76 százaléka jut tiszta ivóvízhez, ugyanez városon 99 százalék. Bulgáriában kiváló helyzetben vannak a városiak: ők mind ivóvízhez, mind egészségügyi ellátáshoz gond nélkül hozzájutnak, a vidékieknél 3 százalék nem éri el a tiszta ivóvizet, és az orvosi ellátás is akadozik 4 százaléknyi vidékinél. A cseheknél a vidékiek 2 százaléka szenved hiányt a megfelelő orvosi ellátásban.

Tízezer főre az olaszoknál 72 ápoló- és szülésznő jut, e téren – a magyarországi 92 fővel – jobban állunk. Az angolok kiemelkedően sok, 128 ápolónőt foglalkoztatnak 10 ezer emberenként, a románok mindössze 42-t és Bulgáriában is csupán 46-ot. A cseheknél 89, az osztrákoknál 66 ápolónő gondozza a betegeket.

(WEBBeteg - Czibere Anikó)