Ukrajna - Betegek és ellátás

Ukrajna 46 és fél milliónyi lakossága, valamint az egykori Szovjetuniótól örökül kapott helyzet óriási terhet ró az ukrán egészségügyre. Az abszolút számok fejlesztések sorát teszik szükségessé.

Ukrajnában a teljes lakosságra vetítve fejenként 542 dollár jut évente az egészségügyre (összehasonlításképpen: Magyarországon 1382, az Amerikai Egyesült Államokban 6714) A várható élettartamot tekintve a férfiak 61, a nők 73 évre számíthatnak, de egészségesen mindössze 55, illetve 64 évvel kalkulálhatnak.

A gyermekhalálozási arány is elmarad a környező országokhoz viszonyítva: minden 1000 élve született ukrán gyerek közül 24 nem éri meg az ötödik életévét. (Magyarországon 7 fő az átlagos érték, az USA-ban 8.)

Csernobil súlyos öröksége - 12 ezren már nem élnek

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása. Bár a zónát még közvetlenül a robbanás után lezárták, az ott élőket kitelepítették, a civil lakosság az utóbbi években – minden figyelemfelhívás ellenére – elkezdett visszaszivárogni.

Ukrajna-szerte az utóbbi időben az AIDS jelenti az egyik legnagyobb problémát: a WHO adatai szerint (2003-as adat) a felnőtt, 15-49 év közötti lakosság 0,54-1,73 százaléka (130-416 ezer fő) hordozza a vírust. Alla Scserbinszka, az Ukrajnai AIDS-megelőzési Központ igazgatója néhány hónapja arról beszélt, hogy bár 2003 és 2008 között Ukrajnában sikerült némi eredményt elérni a HIV és AIDS elleni küzdelemben, a fertőzés terjedésének felgyorsulása mégis azt jelzi, hogy nem hatékonyak az országban alkalmazott megelőzési módszerek.

Ani Sakarisvili, az ENSZ HIV és AIDS-re vonatkozó Közös Programjának (UNAIDS) ukrajnai koordinátora közölte, hogy a nemzetközi szakértőket is nyugtalanítja az ukrajnai fertőzések számának nagy ütemű növekedése.

Hozzátette: Ukrajna első helyen áll mind Európában, mind a Független Államok Közösségének tagországai körében a HIV/AIDS terjedési szintjét illetően. 2008-ban Ukrajnában hivatalosan 21 ezer új HIV-fertőzéses esetet regisztráltak, ami 15 százalékkal több, mint 2007-ben. Egyetlen év alatt ez igen aggasztó növekedés. 2001-ben nemzeti stratégiát dolgoztak ki a járvány megfékezésére, melyhez az ország az Egyesült Nemzetektől és más nemzetközi szervezetektől pénzügyi és technikai segítséget kapott.

A WHO 2006-os adatai szerint a GDP 7 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra. 100 ezer lakosra 106 TBC-s jut, ami Magyarországon mindössze 19 fő. Figyelmeztetőek a gyermekekre vonatkozó számok is: az 5 év alattiak 26,5 százaléka túlsúlyos, majdnem 23 százaléka el van maradva fejlődésben kortársaitól, és körülbelül 4 százalékuk kifejezetten alultáplált. A WHO információi szerint gondok vannak az ivóvízzel és az egészségügyi ellátással is: akár a vidéken, akár a városban élőket tekintjük, a lakosság 3 százaléka nem jut tiszta, egészséges vízhez. A vidéken élőknek mindössze 83 százaléka, a városiaknak 97 százaléka éri el az egészségügyi szolgáltatásokat.

Állami rendszer reform-elképzelésekkel

Az ukrán egészségügy alapvetően állami kézben van, a magánszektor főleg a fogászati ellátásba kapcsolódott be, illetve a szexuális betegségek ellátására létesített magánklinikák és az alkohol-, drogfüggőséget kezelő központok száma is szaporodik.

Ukrajnában nincs érvényes egészségbiztosítási törvény, habár ezzel kapcsolatos tárgyalások már többször szerepeltek a parlament napirendi pontján, ám az ezzel kapcsolatos érdemi törvénymódosításokat rendre visszavontak. Az adókból finanszírozott egészségügy (elvileg) ingyenes, ám egyre nagyobb szerepet kapnak a magánszemélyek befizetései, ez a rendszer legnagyobb bevételi forrása. 2001-ben elkészült az államilag nem finanszírozott szolgáltatások katalógusa: ez tartalmazza azokat a területeket, amelyek szolgáltatásai az állami létesítményekben is csak önrészfizetéssel, illetve harmadik fél által térített esetekben lehet igénybe venni.

Ebből következően a járóbeteg-ellátásban a betegeknek például téríteniük kell a vizsgálat során használt fecskendőket, tűket és kesztyűket, a fekvőbeteg-ellátásban pedig az étel, az ágynemű számít térítéskötelesnek.

Bizonyos betegségben szenvedők (pl. AIDS) mentességet élveznek az önrészfizetés alól, de ugyanakkor a listán szereplő készítmények száma rendkívül alacsony. 1996 óta léteznek – elenyésző számban – önkéntes egészségpénztárak: a lakosság mindössze 1,5 százaléka használja ki az ebben rejlő lehetőségeket.

Felcserek, szülésznők

A vidéki alapellátást a felcserek és a szülésznők nyújtják, ennek hagyományai még a szovjet időkre nyúlnak vissza. Tevékenységük az egyszerűbb egészségügyi problémák kezelését, elsősegélynyújtást, gyógyszerfelírást, a terhesség előtti és utáni ellátást és az alapvető prevenciós szolgáltatásokat foglalja magába.

Nincs éles határvonal az alap- illetve a járóbeteg-szakellátás között, a szakorvosi ellátást a betegek beutaló nélkül is igénybe vehetik.

A fekvőbeteg-ellátás három szinten történik: vidéki területi kórházakban, helyhatósági- és központi kerületi kórházakban, illetve a regionális és szupraregionális kórházakban. A ’90-es években elindult reformfolyamat magával hozta az egynapos sebészetet, az otthonápolást. 2003-ban egy átlag ukrán valamivel több mint 12 napot töltött kórházban.

Az Ukrajnai egészségügy számos téren mutat hasonlóságot a magyarországival: az egészségügyben alacsonyak bérek, vidéken orvoshiány tapasztalható.

Gyógyszergyárak magánkézben

A gyógyszergyárak döntően magánkézben vannak. 2004-ben Ukrajnában 19 százalékos gyógyszerár- kedvezményre jogosító kártyát (ún. narancssárga kártya) vezettek be, amelyre asztmás betegek, a Csernobilban történt nukleáris baleset miatt megbetegedett emberek, 25 év alattiak és 50 év feletti, krónikus betegségben szenvedők jogosultak.

A betegek a kedvezményes áru készítményekhez a programban közreműködő gyógyszertárakban juthatnak hozzá. Az ukrán egészségügyi rendszer alapvető reformja jelenleg is előkészítési folyamatban van.

(WEBBeteg - Czibere Anikó, Forrás: Egészségögyi Stratégiai Kutatóintézet, WHO)