Az MP3 lejátszók egészségügyi kockázata

Brüsszelben ismertetett tanulmányában a testület megállapította, hogy a hordozható zenelejátszót (MP3-lejátszót, walkmant és hasonló készülékeket) hallgató személyek 5-10 százalékát fenyegeti a maradandó hallásvesztés, ha öt éven keresztül minden nap egy óránál hosszabb ideig magas hangerőn hallgatják a zenelejátszót.

Egészségügyi kockázatnak minősítette a hordozható zenelejátszók hosszabb időn keresztül magas hangerőn történő hallgatását hétfőn kiadott szakvéleményében az Európai Unió tudományos bizottsága.

Az EU-ban immár 2,5–10 millió embert fenyeget a megsüketülés veszélye a probléma miatt. Ha hetente csak öt órán keresztül, 89 decibelt meghaladó magas hangerőn használják a lejátszókat, a hallgatókra nehezedő zajterhelés meghaladja a munkahelyen jelenleg engedélyezett zajszintet. 

Fülzúgás

A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában. Lehet egy-, vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg - mintha "belülről szólna". Fülzúgás >>

Az Európai Bizottság azért bízta meg a független tudományos bizottságot e terület vizsgálatával, mert a hordozható zenelejátszók használata igen elterjedt, és a kockázat egyre több fiatalt érint. 

A tudósok most megerősítették, hogy jogos az aggodalom. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a tagállamokkal és az érintett felekkel együttműködve meg fogja vizsgálni, milyen intézkedéseket lehetne hozni annak érdekében, hogy jobban védjék a gyerekeket és a fiatalokat a szóban forgó veszélytől. 

Hangok és hallás

A fül részei Forrás A hangintenzitás pszichoakusztikai megfelelőjét hangerőnek nevezzük, ennek egysége a decibel (dB). A dB értéke relatív, azaz 0 dB nem jelenti a hang hiányát. A hangerő 10 dB-nyi csökkenése még zeneileg képzetlen hallgató által is érzékelhető. A hang levegőben vagy vízben hullámként terjed, tehát ritkulások és sűrűsödések formájában. Ezeket a hullámokat a külsőfül összegyűjti és a dobhártya felé továbbítja. A dobhártya másik oldalához kapcsolódó hallócsontlánc (a kalapács, az üllő és a kengyel) továbbítja a rezgéseket az ovális ablakhoz, közben azok amplitúdóját körülbelül 20-szorosára növeli. A belsőfül folyadékterében (endolimfa), a Corti-féle szervben a hullámok energiamaximumai állóhullámokat alakítanak ki (hasonlóan ahhoz, ahogy állóhullámok keletkezhetnek egy rezgő kávéscsésze belsejében). Az állóhullámok kialakulási helyei a bejutó hang frekvenciájától függenek, ezeket sokezer apró idegvégződés érzékeli és továbbítja agyunk felé, amely hangokként érzékeli őket. A hang tehát a levegőben terjedve a külső hallójáratból a hallócsontokon keresztül jut a belsőfül folyadékterébe. A rezgések ott idegi kisülésekké alakulnak, amelyek az idegek közvetítésével az agyba jutnak, ahol hangokként értelmezzük őket.

Tájékoztatás és fogyasztói önfegyelem

Meglena Kuneva, a brüsszeli bizottság fogyasztóvédelmi felelőse sajtótájékoztatóján úgy vélte, a legfontosabb az, hogy javítsák a fogyasztók tájékozottságát és nyilvánossá tegyék az ezzel kapcsolatos ismereteket. 

"A hatályban lévő ellenőrzéseket pedig a tudományos tanácsok figyelembevételével felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy teljes mértékben hatékonyak legyenek és lépést tartsanak az új technológiával" - tette hozzá a bolgár biztos.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

A nagyothallás kialakulása A nagyothallás okai Hallókészülékek Hormonnal a süketség ellen

A jelenleg érvényes európai biztonsági szabvány a hordozható zenelejátszók zajszintjét 100 decibelben korlátozza, de Brüsszel szerint a felső korlátot csökkenteni kellene, és határt kellene szabni a napi zenehallgatás időtartamának is.

Utóbbihoz mindazonáltal elsősorban a fogyasztók belátására és önfegyelmére van szükség - ismerte el Kuneva.

Brüsszel - becslésekre épülő - adatai szerint az Európai Unióban összesen 50–100 millió ember hallgatja naponta a hordozható zenelejátszókat. Az elmúlt négy évben 184-246 millió euró értékben adtak el hordozható audiokészülékeket, és 124-165 millió euró értékben MP3-lejátszókat.

(MTI)