• Depressziós vagyok, ne bélyegezz meg!

        Szerző: MTI

        A pszichiátriai zavarokkal küzdő gyerekek és fiatalok életminősége rosszabb az egészségesekénél, de kezeléssel javítható - hangzott el a héten a budapesti Kongresszusi Központban megrendezett európai pszichiátriai konferencián, amelynek egyik, a fiatalkori depresszióról szóló előadását az Egyesült Államokban dolgozó dr. Kovács Mária professzor tartotta.

        A tanácskozásra, amelyet a Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság szervezett, az Európai Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság ((ESCAP) éves közgyűlése alkalmából került sor. Több mint ezer szakember vett részt rajta.

        Hirdetés

        "Az a csoda, ha valaki száz százalékosan egészséges. Olyan komplikált az emberi test és az emberi agy, hogy ritkaságszámba megy, ha minden működik. Tehát az a természetes, ha valakinek valamilyen emocionális vagy fizikai betegsége van " - magyarázta a professzor az MTI-Pressnek.

        Magyarországon erősebb az előítélet 

        Depressziós vagyok?

        Figyelmeztető jelek, amiből arra következtethet, hogy Ön vagy ismerőse depresszióban szenved. Kérjen segítséget, ha az alábbi tünetek legalább két héten keresztül fennállnak!
        A depresszió tünetei >>

        Munkájáról elmondta, hogy kutatásainak első szakasza lezárult, most kezd bele egy újabb fázisba. "Az első szakaszban azt vizsgáltuk, hogyan lehet karakterizálni a betegséget. Annak genetikai vetületeivel foglalkoztunk, valamint azzal, hogy van-e különbség a gyermekdepresszió kialakulása terén Magyarország és más államok között. A tapasztalat szerint nincs, ugyanakkor Magyarországon mindenféle lelki zavarral kapcsolatban erősebb az előítélet, a stigmatizálás" - hangsúlyozta.

        Ellenpéldaként Amerikát említette, ahol évtizedek óta folyik a megelőző és felvilágosító program a dohányzással, az alkohollal és a mentális betegségekkel kapcsolatban, így a szülők nem ijednek meg, hanem magától értetődően viszik szakemberhez a lelki problémás gyerekeket. 

        A munka újabb szakaszában az emocionális regulációt kutatják. "Csecsemőkortól minden kultúrában megtanulják a gyerekek, hogyan szabályozzák érzéseiket. Egy pár hónapos gyerek sír, ha eltörik a cumija, egy ötévesnél ez már nem normális. Bár a gyerekek spontán reakciója születésüktől kezdve más és más, tehát a szabályozásnak van biológiai alapja is, a reguláció mindazonáltal elsajátítható.

        Minden kultúrában vannak elvárások, hogyan tanuljunk meg bánni az érzéseinkkel. Kultúránként, illetve társadalmi osztályok és iskolázottság szerint is vannak különbségek. Ha a gyermek nem tudja szabályozni az érzéseit, az hosszú távon negatív hangulatba csap át, ami már a depressziós szindróma jele lehet" - taglalta.

        A depressziós fiatalok arányáról szólva Kovács Mária emlékeztetett rá, hogy húsz éve még el sem ismerte a gyermekpszichológia, hogy létezhet depresszió ilyen zsenge korban. Úgy vélte, hogy a korábbiakhoz képest "nincs annyival több depressziós beteg, csak - mint a mellrák esetében - jobb a felismerés".

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A budapesti konferencia több előadása foglalkozott a mentális zavarban szenvedő gyerekek életminőségének meghatározásával. A Szegedi Egyetem magyar kutatói 229 depresszióval diagnosztizált, átlagosan 11,5 éves magyar beteg életminőségét vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy a fiatalkori depresszió mintegy 20 százalékkal csökkenti az életminőséget az egészséges kortársakéhoz viszonyítva.

        Helmut Remschmitt, a németországi Marburgi Egyetem professzora a konferenciáról kiadott közlemény szerint egy tízezer tanulót bevonó kutatásról számolt be, amelynek során kiderült, hogy a pszichiátriai bajok miatt járó- vagy fekvőbeteg-ellátásra szorulók életminősége lényegesen rosszabb egészséges társaiknál.

        Ez a különbség leginkább a más gyerekekhez fűződő kapcsolatukban, illetve a fizikai egészségi állapotukban tűnt ki. Az orvosi kezelés életminősére gyakorolt hatását egyértelműen pozitívnak és szignifikásnak értékelték a kutatók, ugyanakkor azt is leszögezték, hogy a betegek életminőségi mutatói másféléves kezelés után is jóval alacsonyabbak voltak a többiekéhez képest.

        (MTI)

        Legutóbb frissült: 2009.08.28 10:23
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A nyaralás is megbolondíthatja a biológiai óránkat

        Sokan régóta tervezgetjük már a nyaralást, amit a munkából kiszakadva kitűnően pihentető időtöltésnek tekinthetünk. De akkor miért van mégis az, hogy sokszor azt érezzük, hogy fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után, mint amikor még minden nap a munkában rostokoltunk?

        A testmozgás nem csak a fogyást segíti elő!

        A rendszeres testmozgás, különösen pedig a nagy kitartást igénylő sportok pedig nem csak a fogyást segítik elő, de a hangulatra és az önértékelésre is pozitívan hatnak – így pedig a depressziós tüneteket is csökkentik.

        Öngyilkosság - Megakadályozható lenne? Mit tegyünk?

        Ismeretes, hogy Magyarország a befejezett öngyilkosságok területén mindig előkelő helyen állt, bár az elmúlt 20 évben a statisztika javult. Ettől még továbbra is szem előtt kell tartani az öngyilkosság problémáját, amely sokszor tabu és a társadalom elítéli, megbélyegzi az öngyilkosságot elkövetőt.

        Amikor a betegség okoz lelki problémákat

        A depressziót és a szorongást pszichés megbetegedésként tartják számon, ám bizonyos esetekben szervi idegrendszeri zavarok, betegségek is okozhatják.

        A stressz, düh és depresszió hatásai

        A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés azonban már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.

        A gyakran használt gyógyszerek növelhetik a depresszió kockázatát

        A gyakorta felírt gyógyszerek, például fogamzásgátlók, fájdalomcsillapítók és szívgyógyszerek egy része növelheti a depresszió kockázatát - derült ki egy új amerikai tanulmányból.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.