Nem tudunk már több pénzt költeni gyógyszerre
A legtöbb magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre, vény nélkül kapható készítményekre és gyógynövény termékekre költ. A lakosság gyógyszerterhei nem növelhetőek tovább: különösen az idős betegek körében már most is jelentős (10 ezer forint körüli) a havi kiadás.
A legtöbb magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre, vény nélkül kapható készítményekre és gyógynövény termékekre is költ. Receptköteles gyógyszerre a családok 82 százaléka fordít kisebb-nagyobb összeget, de az idősek, krónikus betegek, és jellemzően alacsony jövedelmű háztartásokban ez az arány szignifikánsan magasabb, 90 százalék.
A gyógyszerszedés szabályai |
Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki. Nem mindegy ugyanis, hogy egy adott hatóanyag milyen formában jut be a szervezetbe, illetve fontos az adagolás módjának szakszerű meghatározása is. |
Vény nélkül kapható gyógyszerekre a háztartások 70 százaléka fordít. A fiatalabbak, magasabb jövedelműek körében jellemzően magasabb ez az arány, de az idősebb esetében is 60 százalék felett van.
A vényköteles gyógyszerekre költők aránya 2006 óta lassú csökkenést mutat. A vény nélkül kapható gyógyszerek esetében sokkal erőteljesebb visszaesés figyelhető meg, 2006-ban a lakosság 79 százaléka vásárolt ilyen készítményeket, míg idén 70 százalékuk.
A visszaesés legfőbb oka vélhetően a fizetőképes kereslet csökkenése.
WEBBeteg gyógyszerkereső |
Gyógyszer adatbázis a Magyarországon forgalomban lévő valamennyi gyógyszer aktuális adataival, betegtájékoztatóival |
Egy magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre havonta átlagosan 6.600 forintot költ, míg ugyanez az összeg recept nélkül kapható gyógyszerek esetében 2.100 forint. A krónikus betegek átlagosan 9.300 forintot költenek receptköteles gyógyszerükre.
Ha figyelembe vesszük a receptköteles és recept nélkül kapható gyógyszerekre együttesen költők arányát, megállapítható, hogy 10-ből 7 beteg minden hónapban átlagosan 11.600 forintot költ kizárólag gyógyszerekre (vényköteles illetve vény nélküli termékekre együttesen).
A felmérés alapján a lakosság vényköteles gyógyszerterhei összességében több mint 70 százalékkal emelkedtek 3 év alatt!
A kutatás hátteréről |
A Szinapszis Egészségügyi Piackutató Tanácsadó Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve egy átfogó piackutatás keretében vizsgálta, hogy a magyar lakosság körében milyen szerepe van a gyógyszereknek, illetve az egyéb gyógyhatású, étrend-táplálékkiegészítő termékeknek, mennyit költenek az emberek ilyen típusú termékekre. A kutatás során 2009 júniusában 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Közel minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. A mintán belül a krónikus betegek átlagos aránya 38 százalék, de arányuk az életkor emelkedésével jelentősen nő. |
Következtetések
A kamara és a piackutató cég hangsúlyozza: a lakosság gyógyszerterhei nem növelhetőek tovább - különösen az idős, alacsony jövedelműek körében már most is jelentős a havi kiadás (mintegy 10.000 forint/hó).
Az egészségügyi, és ezen belül a gyógyszerkiadások csökkentésének fiskális módszere jelentős többletköltségeket generál az elégtelen és inadekvát gyógyszerelés miatt. A tényleges kiadáscsökkentésnek az egyik hosszú távú feltétele a lakosság egészségtudatosságának javítása.
Például a gyógyszer-támogatási rendszer keretei között kifizetett több száz milliárdos összeg egyharmadát szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre fordítjuk, amely betegségek köztudottan helyes életmóddal nagyobb részt megelőzhetőek.
A patikák helyzete a 2010-es költségvetési tervezés tükrében
A sajtóközlemény megemlíti azt is, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamarát megdöbbentené, ha igaz lenne a hír, miszerint a Pénzügyminisztérium meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását.
Tudta? |
|
Tény, hogy a visszatérítendő finanszírozási támogatás-előleget – ami a költségvetésnek nem jelentene többletkiadást, ám évközben a falusi kispatikák likviditásának javításával a készletezést segítené – már idén sem kaphatják meg a patikák.
A finanszírozási támogatás-előleg rendszere 2001-ben került bevezetésre, melyet a kis forgalmú gyógyszertárak év elején igényelhettek és december közepéig kellett visszafizetniük. Célja szerint a gyógyszertárak gyógyszer-beszerzéseit volt hivatott segíteni, mivel 1999-től a gyógyszertárak a betegnek megelőlegezett támogatás összegéhez átlagosan 17-18 nap után jutnak hozzá. Bevezetésekor éves szinten 6 milliárd Ft állt rendelkezésre. 2007-ben ez az összeg 1,7 milliárd Ft volt és 383 gyógyszertár vehette igénybe, 2008-ban 900 millió Ft értékben 235 gyógyszertár kérelmét fogadták be.
A kis forgalmú, egy gyógyszerészes, az adott településen egyedüliként működő gyógyszertárak és ezek fiókgyógyszertárainak működésének támogatására jelenleg is járó, vissza nem térítendő támogatást 2007-ben 430, 2008-ban 619 gyógyszertár vette igénybe. 2009-ben a támogatásra jogosult gyógyszertárak száma 750. Az ezen jogcímen kifizetett összeg 2007-ben 410 millió Ft, 2008-ban 638 millió Ft volt, a 2009-es költségvetési előirányzat 490 millió Ft, mely valószínűleg túllépésre kerül.
A kisforgalmú falusi gyógyszertáraknak és fiókgyógyszertáraknak a betegellátási feladataik ellátásához és a fennmaradáshoz támogatásra van szükségük. Az MGYK tisztában van azzal, hogy a költségvetés nagyon kifeszített keretek között készül. Nem engedhető meg, hogy ezen a területen további megszorítások legyenek. Itt most nem néhány száz vállalkozó gyógyszerész egzisztenciája csupán a tét, hanem a kistelepülések lakosságának gyógyszerellátása forog kockán.
Az Egészségügyi Minisztérium vezetése is tisztában van azokkal a folyamatokkal, amelyek a gyógyszerellátásban zajlanak, ezért az MGYK a szaktárcával együttműködést keres.
(WEBBeteg; Forrás: sajtóközlemény)