Holisztikus orvoslás a stressz-szindróma kezelésében

Egyre többet hallunk stresszről, menedzser betegségekről, pánikrohamokról, de mi vár azokra, akik megmagyarázhatatlannak látszó tüneteikkel orvoshoz fordulnak és mi az, amit saját maguk is megtehetnek a gyógyulás érdekében?

A vizsgálat, a kezelés egyben stresszoldó is kell, hogy legyen. Az emberi szó a legtöbbet árthat, de használhat is. Az első pillanattól kezdve az orvosnak nemcsak néznie, látnia is kell, nemcsak hallania, de megértenie is kell.A stressz-szindróma elsősorban a nőket érintő jelenség. Ők azok, akik természetükből adódóan hajlamosabbak többet rágódni egy-egy problémán, miközben az anya-, feleség- és munkahelyi szerepekben való tökéletes helytállásra törekednek.

A stressz a XX. és a XXI. század betegsége. Krónikus, megoldhatatlannak tűnő problémák életünk számos területén akadhatnak, legyen az munkahelyi konfliktus, családi gondok, vagy pénzügyi nehézségek.

A panaszokkal a betegek először a háziorvoshoz fordulnak. Az orvos aztán kezeli a tüneteket, vizsgálatok, szakorvosi kontrollok követik egymást. Mindannyian tapasztaljuk, hogy sokszor az egyik orvostól a másikhoz, ide-oda küldik a betegeket. Ez nem egyszerűen a szervezettség hiánya. Az orvostudományban lezajlott specializálódás (túlzott specializálódás) eredményeképpen ma már nem a beteget vizsgálják, hanem egyes szerveit.

A helyzet azonban még ennél is rosszabb, mert a medikusok oktatásában évtizedekig tabutémának számított a lélek, a psziché kérdése, ezért a betegeknek meg kellett elégedniük az idegesség, jobb esetben a neurózis diagnózisával.

Az ember, mint a lélek és test egysége

Prof. Balázs Csaba, endokrinológus specialitásai a pajzsmirigy eredetű szemtünetek, az immun és endokrin rendszer kölcsönhatásainak vizsgálata és kezelése, a stressz szerepe az immun-allergiás és endokrin betegségekben.

A betegek gyógyításában alapvető fontosságúnak tartja a holisztikus szemléletet. A holisztikusnak nevezett orvoslás célja, hogy az embert egységnek tekintse, a lélek és test, s nem a szervek mechanikus egységének.

Ebben a szemléletben nyilvánvaló, hogy a szervezet egy állandó helyzet, az ún. homeosztázis (pl. hőmérséklet) megőrzésére törekszik. A „homeosztázis”, egy egyensúlyi állapot, amely alapvető az élet szempontjából.

A folyamatos stressz és annak fel nem dolgozása előbb-utóbb megbosszulja magát, s a szervezet jelez. Az állandó nyugtalanság, a látszólag minden ok nélküli idegesség alvászavart okoz. A stressz és az alvászavar együtt a hormonháztartás felborulásához vezet.

Ma már a betegségek lényegesen szélesebb köréről (nemcsak az említett hétről) tudjuk, hogy a pszichoszomatikus kórképek sorába tartoznak - mondta el Prof. Balázs Csaba. Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a korábban pszicho-neuro-endokrin- és az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ. Ennek a közös "nyelvnek" a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé.

A pajzsmirigybetegségekről kiderült, hogy jelentős részük autoimmun eredetű. Tehát nem egyetlen szerv, hanem a szervezet betegsége, vizsgálni és gyógyítani az egész embert kell(ene). Fontos az is, hogy a pajzsmirigy autoimmun betegségei gyakran más betegségekkel társulnak: szemészeti-, allergiás-, ideggyógyászati-, gyomor-bélrendszeri-, szív- és érrendszeri betegségekkel. Jelentősége, hogy ezekre a társulásokra ritkábban gondolnak és külön-külön kezelik őket. Jellemző példát szolgálatott erre egyik betegünk, akit hosszabb időn át kezeltek szemészeti betegséggel és kiderült, hogy a háttérben autoimmun pajzsmirigy gyulladásos betegség húzódott meg.

„Mi emberek vagyunk, nem laboratóriumi értékek!”

A beteg részletes kikérdezése során tudni kell, hogy milyen örökletes betegsége van és milyen egyéb betegségek (társulások).

Nem lehet azt mondani, hogy valakinek a betegsége kizárólag testi vagy pszichés jellegű. A testi betegségben szenvedőknek pszichés tünetei vannak, a testi betegségekhez pedig mindig társulnak lelki tünetek.

Nagyon fontos, hogy az összefüggéseket kell keresni és megérteni a betegek tünetei között. Nem a laboratóriumi leletekkel kezdődik a kivizsgálás, hanem a beteggel. Mi emberek vagyunk, nem laboratóriumi értékek! Ezt jó lenne orvosnak és betegnek egyaránt megszívlelnie.

További tudnivalók Stresszkezelés, de hogyan? - Stresszkezelési módszerek

(Budai Allergiaközpont - Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus)