Emberek szűrésére is alkalmas lehet az új kergemarhakór teszt

Amerikai, kanadai és német orvosok pénteken bejelentették, hogy áttörést értek el az olyan olcsó és gyors vérteszt létrehozásában, amellyel ki lehet szűrni a szarvasmarhák közül a kergemarhakórosokat, még mielőtt azokon mutatkoznának a klinikai tünetek.

A BSE-vel (kergemarhakórral) fertőzött marha húsának fogyasztása okozhat az embernél is szivacsos agysorvadással járó és halálos Creutzfeldt-Jakob betegséget. A világon legalább 200 ilyen halálos eset történt már.

Ma egyetlen módon lehet kiszűrni a fertőzött marhákat: a vágóhídon a levágás után fel kell boncolni minden egyes állat agyát.A vágóhídra beérkező élő állatok vérének tesztelése gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb volna.

A kutatók egy szarvasfajtán, a kanadai jávorszarvason kísérleteztek. BSE-fertőzött aggyal etették őket. A fertőzöttség és a halálozás 100 százalékos volt.

A szarvasoknál a szivacsos agysorvadás formáját CWD-nek nevezik, és 2 évig tart, míg bekövetkezik a halál. A tudósok a fertőzött állatoktól havonta vettek vért, és már jóval a klinikai tünetek jelentkezése előtt találtak olyan genetikai anyagot, amely kizárólag a beteg állatokban van jelen. 

Az Alzheimer-kórra  is jó lesz?

A tudósok hasonló tesztet akarnak kidolgozni a szarvasmarhára is. A kutatás tovább fog tartani, mert a marhánál hosszabb a betegség lefolyása.Később a módszerrel bölényre és birkára is tervezik a vérteszt kifejlesztését. A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a jövőben ezt a módszert olyan krónikus emberi betegségek diagnosztizálására is lehet majd használni, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-betegség.

A szivacsos agysorvadásnak nemcsak az emberi fertőzésveszély miatt van jelentősége, hanem gazdasági szempontból is. A betegség rendszeres időközönként felbukkan Európa és Amerika nagy részén, olyankor az adott országból betiltják a húsimportot, és tömegesen megsemmisítik az állatállományt. A 90-es évekbenNagy-Britanniában csaknem 4,5 millió marhát kellett levágni. 

(FH)