Krónikus betegek: a diagnózistól az új terápiás lehetőségekig

Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a krónikus betegek a kezelésükkel kapcsolatban? Részt vettek-e már illetve vennének klinikai kutatásban, mik az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a válaszokat a Szinapszis Kft. legfrissebb, krónikus betegek körében végzett felmérésében, amelyet a cég a Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter megbízásából készített.

A betegek mindennapjai: tájékozódás és költségek

A krónikus betegek problémájukkal kapcsolatban jellemzően háziorvosuktól (64%), kezelőorvosuktól (52%) tájékozódnak, de igen magas az internetről érdeklődők aránya is (internetes kereső: 45%, betegportálok: 34%). Új gyógyszerekről hasonló forrásokat használva informálódnak, azonban ebben az esetben már magasabb arányban megjelennek a patikához köthető tájékozódási csatornák (gyógyszerész, patikai magazinok).

A gyógyszerekre fordított átlagos havi költség közel 6.000,- forint Egyharmad-egyharmad azok aránya, akik 2.000,- forint alatt, illetve 2.000,- és 5.000,- forint között költenek tablettákra. A válaszadók 14%-a 10.000,- forintnál is többet költ ilyen céllal egy átlagos hónapban. A gyógyhatású, homeopátiás és gyógynövényeket tartalmazó készítmények esetében alacsonyabb összegekkel találkozhatunk, az ezekre fordított átlagos havi összeg 2.800,- forint körül alakul.

A betegek rendszeresen olvassák a betegtájékoztatókat

A krónikus betegségek kapcsán szedett gyógyszerek betegtájékoztatóit a válaszadók kétharmada minden esetben elolvassa. A nők inkább odafigyelnek erre, a férfiaknál nagyobb arányban teszik ezt. A betegtájékoztatóban leírt lehetséges mellékhatások a válaszadók kétharmadánál befolyásoló tényezők a gyógyszerválasztás tekintetében. A tapasztalt mellékhatások még az iméntinél is nagyobb arányban befolyásolják a gyógyszer szedését (80%). A krónikus és akut megbetegedések között ebből a szempontból nincs jelentős különbség.

A krónikus betegség diagnosztizálása, kezelése

A krónikus betegek betegútjával kapcsolatban a kutatás rámutat, a betegek 62%-ánál nem változott a kezelőorvos személye a kezelés megkezdése óta. A pácienseknek átlagosan két kezelőorvosuk van, többségük betegségével háziorvosnál és legalább egy szakorvosnál is járt már (átlagosan 3 orvost kerestek fel). A válaszadók 44%-ának a háziorvosa a jelenlegi kezelőorvosa, emellett kétharmaduk számolt be arról, hogy betegségét a kezelőorvos mellett más szakember is követi.

A betegút vizsgálata kapcsán kiderült, 90% feletti azok aránya, akik rendszeresen személyes konzultáción vesznek részt és háromnegyedük esetében ekkor a kezelőorvos is jelen van. Minden ötödik betegnél azonban változó, hogy a személyes konzultáció során az egészségügy mely szereplőjével találkozik. A megbeszélések gyakoriságával a nagy többség elégedett (88%): a megkérdezettek harmada 2-3 havonta, ötből egy beteg ennél sűrűbben, míg minden második válaszadó ennél ritkábban találkozik a terápiát felügyelő orvossal.

A szakemberek utasításait a páciensek több mint 80%-a betartja, ennél is magasabb aránnyal találkozhatunk a legidősebbek között. A betegséggel összefüggő életvezetési, táplálkozási tanácsok szigorú követése a fentinél ritkábban jellemző, de a többség még ezekben a kérdésekben is igyekszik hallgatni orvosára.

A legtöbben megbíznak a doktor által felállított diagnózisban, másodvéleményt a megkérdezettek kétharmada nem kért és nem is tervezi, hogy kérni fog. Ötödük egyszer vagy többször vett már igénybe ilyet, és 17%-uk a közeljövőben tervezi. Kifejezetten az interneten történő másodvélemény kérésre 41%-uk mutatkozik nyitottnak.

A klinikai kutatások gyakorlata – beteg oldalról

A klinikai kutatás fogalmáról elsősorban a betegséggel kapcsolatos kutatások, gyógyszertesztelés, kipróbálás és új gyógymódok keresése jut a válaszolók eszébe. A megkérdezettek 13%-a számolt be arról, hogy részt vett már klinikai kutatásban, legnagyobb részük saját gyógyulása érdekében. A résztvevők 85%-ának felhívták a figyelmét a lehetőségre, tehát nem ők maguk kerestek ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Az információ átadója jellemzően a kezelőorvos (58%), vagy a háziorvos (17%) volt.

A klinikai kutatásban korábban már részt vevők tapasztalatai pozitívak, nagymértékben elégedettek voltak a körülményekkel, a kutatási asszisztensekkel, segítőkkel, a tájékoztatással és hasznosnak érezték saját közreműködésüket is. Kétharmaduk arról számolt be, hogy javult az egészségi állapota a vizsgálat során. Az ilyen jellegű tapasztalattal rendelkezők egyébként mindössze 10%-a nem venne részt újabb klinikai kutatásban.

A klinikai kutatási tapasztalattal még nem rendelkezők 51%-a mutat hajlandóságot egy ilyen jellegű vizsgálatban való részvételre. Harmaduk valamilyen magas szintű egészségügyi szolgáltatás esetén, illetve saját, vagy mások gyógyulása érdekében tenné ezt, míg kizárólag pénzszerzés céljából a válaszadók 5%-a venne részt. A részvételi szándékot többnyire nem befolyásolja, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban lévő cégek megbízásából történik a kutatás, és jellemzően megfigyelhető, hogy a szakorvos vagy a háziorvos tanácsára, véleménye alapján lennének részesei az ilyen jellegű vizsgálatoknak.

(Szinapszis)