• Krónikus betegek: a diagnózistól az új terápiás lehetőségekig

        Szerző: Szinapszis Kft.

        Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a krónikus betegek a kezelésükkel kapcsolatban? Részt vettek-e már illetve vennének klinikai kutatásban, mik az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatok? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a válaszokat a Szinapszis Kft. legfrissebb, krónikus betegek körében végzett felmérésében, amelyet a cég a Magyar Klinikai Vizsgálati Klaszter megbízásából készített.

        A betegek mindennapjai: tájékozódás és költségek

        A krónikus betegek problémájukkal kapcsolatban jellemzően háziorvosuktól (64%), kezelőorvosuktól (52%) tájékozódnak, de igen magas az internetről érdeklődők aránya is (internetes kereső: 45%, betegportálok: 34%). Új gyógyszerekről hasonló forrásokat használva informálódnak, azonban ebben az esetben már magasabb arányban megjelennek a patikához köthető tájékozódási csatornák (gyógyszerész, patikai magazinok).

        Hirdetés

        A gyógyszerekre fordított átlagos havi költség közel 6.000,- forint Egyharmad-egyharmad azok aránya, akik 2.000,- forint alatt, illetve 2.000,- és 5.000,- forint között költenek tablettákra. A válaszadók 14%-a 10.000,- forintnál is többet költ ilyen céllal egy átlagos hónapban. A gyógyhatású, homeopátiás és gyógynövényeket tartalmazó készítmények esetében alacsonyabb összegekkel találkozhatunk, az ezekre fordított átlagos havi összeg 2.800,- forint körül alakul.

        A betegek rendszeresen olvassák a betegtájékoztatókat

        A krónikus betegségek kapcsán szedett gyógyszerek betegtájékoztatóit a válaszadók kétharmada minden esetben elolvassa. A nők inkább odafigyelnek erre, a férfiaknál nagyobb arányban teszik ezt. A betegtájékoztatóban leírt lehetséges mellékhatások a válaszadók kétharmadánál befolyásoló tényezők a gyógyszerválasztás tekintetében. A tapasztalt mellékhatások még az iméntinél is nagyobb arányban befolyásolják a gyógyszer szedését (80%). A krónikus és akut megbetegedések között ebből a szempontból nincs jelentős különbség.

        A krónikus betegség diagnosztizálása, kezelése

        A krónikus betegek betegútjával kapcsolatban a kutatás rámutat, a betegek 62%-ánál nem változott a kezelőorvos személye a kezelés megkezdése óta. A pácienseknek átlagosan két kezelőorvosuk van, többségük betegségével háziorvosnál és legalább egy szakorvosnál is járt már (átlagosan 3 orvost kerestek fel). A válaszadók 44%-ának a háziorvosa a jelenlegi kezelőorvosa, emellett kétharmaduk számolt be arról, hogy betegségét a kezelőorvos mellett más szakember is követi.

        A betegút vizsgálata kapcsán kiderült, 90% feletti azok aránya, akik rendszeresen személyes konzultáción vesznek részt és háromnegyedük esetében ekkor a kezelőorvos is jelen van. Minden ötödik betegnél azonban változó, hogy a személyes konzultáció során az egészségügy mely szereplőjével találkozik. A megbeszélések gyakoriságával a nagy többség elégedett (88%): a megkérdezettek harmada 2-3 havonta, ötből egy beteg ennél sűrűbben, míg minden második válaszadó ennél ritkábban találkozik a terápiát felügyelő orvossal.

        Krónikus betegségek megelőzése

        A rendszertelen étkezés és a mozgáshiányos életmód miatt szinte észrevétlenül kúsznak fel ránk a kilók. A többletsúly később számos krónikus betegség kialakulásáért lehet felelős. Videónkban Dr. Torzsa Péter háziorvos ad hasznos tanácsokat Mártonnak a komolyabb baj megelőzésére. Olvasson további egészségtudatos tippeket! Krónikus betegségek megelőzése>>

        A szakemberek utasításait a páciensek több mint 80%-a betartja, ennél is magasabb aránnyal találkozhatunk a legidősebbek között. A betegséggel összefüggő életvezetési, táplálkozási tanácsok szigorú követése a fentinél ritkábban jellemző, de a többség még ezekben a kérdésekben is igyekszik hallgatni orvosára.

        A legtöbben megbíznak a doktor által felállított diagnózisban, másodvéleményt a megkérdezettek kétharmada nem kért és nem is tervezi, hogy kérni fog. Ötödük egyszer vagy többször vett már igénybe ilyet, és 17%-uk a közeljövőben tervezi. Kifejezetten az interneten történő másodvélemény kérésre 41%-uk mutatkozik nyitottnak.

        A klinikai kutatások gyakorlata – beteg oldalról

        A klinikai kutatás fogalmáról elsősorban a betegséggel kapcsolatos kutatások, gyógyszertesztelés, kipróbálás és új gyógymódok keresése jut a válaszolók eszébe. A megkérdezettek 13%-a számolt be arról, hogy részt vett már klinikai kutatásban, legnagyobb részük saját gyógyulása érdekében. A résztvevők 85%-ának felhívták a figyelmét a lehetőségre, tehát nem ők maguk kerestek ezzel kapcsolatos tájékoztatást. Az információ átadója jellemzően a kezelőorvos (58%), vagy a háziorvos (17%) volt.

        A klinikai kutatásban korábban már részt vevők tapasztalatai pozitívak, nagymértékben elégedettek voltak a körülményekkel, a kutatási asszisztensekkel, segítőkkel, a tájékoztatással és hasznosnak érezték saját közreműködésüket is. Kétharmaduk arról számolt be, hogy javult az egészségi állapota a vizsgálat során. Az ilyen jellegű tapasztalattal rendelkezők egyébként mindössze 10%-a nem venne részt újabb klinikai kutatásban.

        Vészhelyzet, elsősegély

        A klinikai kutatási tapasztalattal még nem rendelkezők 51%-a mutat hajlandóságot egy ilyen jellegű vizsgálatban való részvételre. Harmaduk valamilyen magas szintű egészségügyi szolgáltatás esetén, illetve saját, vagy mások gyógyulása érdekében tenné ezt, míg kizárólag pénzszerzés céljából a válaszadók 5%-a venne részt. A részvételi szándékot többnyire nem befolyásolja, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban lévő cégek megbízásából történik a kutatás, és jellemzően megfigyelhető, hogy a szakorvos vagy a háziorvos tanácsára, véleménye alapján lennének részesei az ilyen jellegű vizsgálatoknak.

        A kutatásról

        A kutatás eredményei a Szinapszis Kft. által végzett online adatfelvételből származnak, mely során 2014 októberében 340, 18 évnél idősebb krónikus beteget kérdeztek meg. A nem reprezentatív mintában a válaszadók 75%-a nő, 25%-a férfi. A minta kor szerinti megoszlása: 18%-a 40 év alatti, 19%-uk 41-50 év közötti, 61%-uk 51-75 év közötti, míg 2%-uk ennél idősebb. A megkérdezettek átlagosan 3 krónikus betegségben szenvednek, leggyakrabban előforduló betegségek: magas vérnyomás (44%), mozgásszervi megbetegedés (31%), allergia (22%).

         

        (Szinapszis Kft.)

        Legutóbb frissült: 2014.11.10 20:01
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Alzheimer-kór kezelése

        Alzheimer-kór kezelése

        Dr. Zsuga Judit

        A nyugodt és stabil otthoni környezet csökkenti a viselkedési zavarokat.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A hőség vagy kezdődő cukorbetegség okozza a gyerek kínzó szomjúságát?

        A nyári kánikulában sokszor fel sem tűnik a szülőknek, hogy gyermekük jóval többet iszik a szokásosnál, ennek ellenére mégis kínzó szomjúság gyötri. Úgy vélik, hogy mindez a meleg miatt van és még csak nem is sejtik, hogy az ártatlannak tűnő dolog mögött azonnali inzulinkezelést igénylő gyermekkori vagy más néven 1-es típusú diabétesz is állhat.

        Civilizációs betegség? A halálos ítélet? - Tévhitek a rákról

        Ma még sokan úgy tekintenek a rákra, hogy egyenlő a halálos ítélettel. A negatív hiedelmek erősebbek, mint a daganatos betegségekkel kapcsolatos tudás. A gyógyuláshoz is hozzájárul, ha a betegséggel kapcsolatos tudásunk nem a tévhitekre épül.

        A D-vitamin pótlásának jelentősége krónikus betegségekben

        A D-vitamin-hiány okozta népegészségügyi probléma az elmúlt évtizedben a kutatások középpontjába került, és napjainkra egyértelműen igazolódott, hogy a civilizációs betegségeknek tartott kórképekben a betegség előfordulása és a D-vitamin-hiány között összefüggés van.

        Mit kell tudni a Schroth-módszerről?

        A Schroth-módszert napjainkban a tartáshibák, a scoliosis - gerincferdülés - és a Scheuermann-betegség háromdimenziós korrekciójára és különböző gerincfájdalmak kezelésére alkalmazzák.

        Élet a halál előtt

        Örvendetes, hogy hazánkban nő a születéskor várható élettartam. Az 1990-ben még 66,1 éves országos átlag, 2014-re 78,9 évre emelkedett. Nem közömbös azonban, hogy a hosszabb életet milyen állapotban, milyen aktívan töltik el az emberek, illetve hogy életük mekkora részében szorulnak esetleg segítségre.

        Ezért érdemes beoltatni magunkat influenza ellen

        A 60 évnél idősebbeknek, a két évesnél fiatalabb gyermekeknek, a krónikus betegségben szenvedőknek és a várandós nőknek különösen ajánlott az influenza elleni védőoltás, de mindenkinek érdemes beoltatnia magát, aki nem akar 3-5 napot lázasan feküdni, családtagjait, barátait, munkatársait megfertőzni - mondta Szlávik János infektológus főorvos az M1 aktuális csatorna műsorában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.