Csuklótöréstől a csökkent munkaképességig - Orvosi műhiba
megjelent:
Hogyan lett bírósági ügy egy csuklótörésből? Milyen eredménnyel zárult a per? A jogi esetet az orvosi műhibaperekben nagy szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvéd, Dr. Erdős György elemzi.
A középkorú, jó állapotba lévő nőbeteg 2008. szeptember 10-én lakásában elesett, eltörte a bal csuklóját.
Alperesi egészségügyi intézményben megröntgenezték, és megállapították, hogy a baloldali orsócsont csuklóízületi végének elmozdulásával járó törést szenvedett. A törést helyre tették, gipsz sínrögzítést alkalmaztak, az ekkor elvégzett kontrollröntgen jó töréshelyzetet mutatott.
Másnapi kontroll során a gipszet meglazították, és átpólyázták. Röntgenfelvétel ekkor nem készült. Egy héttel később, a kontrollvizsgálat alkalmával készült röntgen szerint a radiológus 15 fokos billenést állapított meg, ennek ellenére a sebészorvos jó töréshelyzetet írt le, és gipszét körkörösen rögzítette.
A betegnek nagyon nagy fájdalmai voltak, gyógyulást nem érzett. Októberben, mivel a korábbi gyógyintézetben a bizalma megrendült, más szakrendelésen jelentkezett. Az ekkor elvégzett röntgen már 30 fokos hátrafelé irányuló billenést és az orsócsont következményes megrövidülését írta le. A december 2-án történt röntgen szerint a csuklóízület mozgása beszűkül, a kéz erőtlenné vált. Akkor már tudni lehetett, hogy a műtéti beavatkozásra mindenféleképpen szükség van, de annak elvégzésével mintegy fél évig várni kellett.
2009. június 20-án korrekciós műtétre került sor. A műtét hatására állapota javult, de az eredeti állapot már nem volt helyreállítható. Bal kezét nem tudja terhelni, a háztartásban a nehezebb munkák elvégzésénél állandó segítségre szorul. Állapotát véglegesnek tekintették, munkaképesség csökkenését 67%-ban állapították meg.
A bíróság ítélete
A betegnek – ügyfélnek – az általa első ízben felkeresett gyógyintézettel szemben volt kártérítési igénye, melynek érvényesítésével az Erdős Ügyvédi Irodát bízta meg.
A kártérítési igény érvényesítése előtt az általunk beszerzett magánszakértői vélemény is, és a peres eljárásban a bíróság által beszerzett igazságügyi orvos-szakértői vélemény is egybehangzóan azt állapította meg, hogy a legelőször eljáró gyógyintézet nem járt el kellő gondossággal és körültekintéssel felperes kezelése során, és szakmai szabályok megsértésével okozati összefüggésben vált felperes rokkanttá. A nem megfelelő orvosi kezeléssel okozati összefüggésben keletkezett felperes kára, mert életvitele hátralévő élete tekintetében rendkívüli módon elnehezedett.
Orvosi műhibák, kártérítési perek |
| Az orvosi műhibákból fakadó kártérítési perekkel kapcsolatban kérdeztük Dr. Erdős György budapesti ügyvédet. Hogyan látja a beteg, az orvos, a kórház és az igazságügyi szakértők helyzetét és szerepét az orvosi műhibaperekben egy sikeres ügyvéd? Interjú |
A szakértői vélemények és ennek alapján az első és másodfokú bírósági ítéletek is azt állapították meg, hogy a gyógyintézet a szakmai szabályokat megsértette akkor, amikor a szeptember 17-én készült röntgenfelvételen a radiológus 15 fokos billenést állapított meg, de a sebészorvos jó töréshelyzetet írt le, és felperes karját begipszelte.
A kellő gondosság és körültekintés elve szerint ekkor műtétet kellett volna végezni, de legalább is repozíciót - helyretételt - kellett volna alkalmazni, és felperes karját ezt követően kellett volna begipszelni.
Mindezek elmulasztása olyan jogellenes és felróható magatartás volt, amelyek miatt a gyógyintézetnek, mint alperesnek felperes részére vagyoni, és nem vagyoni kártérítést, valamint véghatáridő nélkül havi járadékot kellett fizetnie.
Erdős Ügyvédi Iroda |
| Ügyvédi irodánk a hagyományos polgári jogi és családjogi ügyek közül az elmúlt 16 évben az orvosi műhibákból fakadó kártérítésekre szakosodott. Szakmai sikereink leginkább annak köszönhetőek, hogy neves orvos-szakértői gárdával rendelkezünk, akik még az igény érvényesítése előtt az orvos-szakmai szempontok figyelembevételével az ügyfél igényét el tudják bírálni. |
(WEBBeteg - Dr. Erdős György, ügyvéd)
