Fukusimai katasztrófa - Legmagasabb besorolás

Szerző: MTI

A nukleáris eseményeket rangsoroló (INES-) skálán az eddigi ötösről a legmagasabb, hetes fokozatúra emelték a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett katasztrófa minősítését - erősítette meg kedden a japán atomipar-biztonsági hivatal a sajtóban korábban megjelent értesüléseket.

Ez azt jelenti, hogy az egy hónappal ezelőtti szökőár miatt történt reaktorbalesetet az 1986-os csernobili katasztrófával azonos súlyúnak ismerték el, holott - mint mondta a hivatal illetékese - a fukusimai erőműből a szabadba került hasadóanyagok mennyisége legfeljebb a tizedrésze annak, ami a csernobili baleset idején jutott a levegőbe. Számszerűsítve ez 630 ezer terabecquerelt jelent.

Egy balesetet akkor sorolnak a 7-es fokozatba a nemzetközi skálán, ha radioaktív anyagok "jelentős mennyiségben" jutottak a szabadba, és a szivárgás "igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre".

Az atomipar-biztonsági hivatal előzetes számítást tett közzé a környezetet ért sugármennyiség halmozott (kumulatív) mennyiségéről. Az adatok szerint az atomerőműtől 60 kilométerre északnyugatra, és 40 kilométerre dél-délkeletre meghaladta az 1 millisievertet/év mennyiséget. A 20 kilométeres kitelepítési övezetben a sugárzás mennyisége 1-től 100 millisievert/év, míg a 20-30 kilométeres zónában 50 millisievert/év volt.

Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa
Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa - mondta Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. "Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a radioaktív szennyeződés elérhetné a világ Japánon kívüli részeit, és különösen nem az EU-t" - jelentette ki az uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Olivier Bailly. Közölte, hogy Japán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen keresztül tájékoztatást adott a helyzetről, de segítséget nem kért. Bailly szerint azonban az unió kész a segítségnyújtásra, ha annak szükségessége felmerül.
Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa>>

Edano Jukio kormányszóvivő kedden bocsánatot kért a Fukusima-1-es atomerőmű környékén élőktől és a nemzetközi közösségtől a történtekért. Hangoztatta, hogy az ukrajnai Csernobilban bekövetkezett katasztrófával szemben Japánban a baleset miatt nem voltak olyan esetek, amelyek közvetlenül veszélyesek lettek volna az emberi egészségre.

A szóvivő egyben hangoztatta, hogy a kormány megtesz mindent a baleset következményeinek felszámolása érdekében. Egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy egyes élelmiszerek fogyasztása nem biztonságos. Ennek alátámasztására Tokióban részt vett egy kiállításon, amelyen a fukusimai prefektúra területén fekvő Ivakiból származó mezőgazdasági termékeket mutatták be. Epret és paradicsomot fogyasztva a politikus azt mondta, hogy a piacon árusított élelmiszerek mind biztonságosak.

Újabb erős földrengés rázta meg kedden Japán északkeleti részét. A földmozgás 6,0-as fokozatú volt - a korábbi hírekben még 6,3-as adat szerepelt -, és Fukusima prefektúrát rázta meg, de érezhető volt a fővárosban, Tokióban is. A hatóságok szökőárriadót rendeltek el, majd kisvártatva lefújták a riasztást.

Elrendelték a megrongálódott fukusimai erőmű dolgozóinak azonnali evakuálását, de ezt a rendelkezést is visszavonták. Az erőművet üzemeltető vállalat, a Tepco közölte, hogy az üzem hűtővízszivattyúi rendben működnek.

Nem veszélyezteti az európaiak egészségét a japán reaktorkatasztrófa
A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vashiányos vérszegénység Vashiányos vérszegénység

Mi okozhatja? Melyek a vashiány tünetei? Mennyi a vasszükségletünk?

Legyen a mozgás kortalan! Legyen a mozgás kortalan!

A Magyar Szabadidősport Szövetség ajánlása a szenior korosztálynak. (x)

Ha idősebb férfi fiatal nőt szeret s...

Tapasztalták már, ha tíz-húsz-harminc évvel idősebb férfi oldalán sokkal fiatalabb párját látják, rögtön utánuk fordulnak, s gyakorta negatív...

Hogyan készítsünk gyógynövényből...

Ez a kérdés azért is fontos, mert a várt hatás eléréséhez a gyógynövényben lévő hatóanyagoknak kellő mennyiségben ki kell oldódniuk....

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.