Japán atomreaktorok: Fokozódó sugárzás

Szerző: Medipress

Kedden tovább mélyült a földrengés sújtotta japán atomreaktorok válsága, miután újabb robbanások rázták meg a létesítményeket, a híradások pedig arról számoltak be, hogy forrásban van a hűtőfolyadék.

Tovább nőhet a sugárzás szintje

Az Associated Press hírügynökség beszámolója szerint egyre erősebb sugárzás szabadul fel a komplexumból, amelyet a pénteki nagy erejű földrengés és az ezt követő szökőár károsított meg. Naoto Kan miniszterelnök szerint a sugárzás a négy reaktorból szivárog. „A sugárszint nagyon magas, és még mindig nagy a veszélye annak, hogy a sugárzás tovább nő” – jelentette be Kan.

A jód élettani szerepe

A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban „jódozott só” néven biztosan találkozhattunk vele. Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben.
A jód élettani szerepe

A lakosságot érintő legközvetlenebb kockázat, a pajzsmirigyrák megelőzése érdekében kálium-jodid tablettákat osztanak szét.

Ha azonban a legrosszabb várakozások következnek be, a sugárzás sok más daganatos betegséget is okozhat a későbbiekben. Jacqueline Williams New York-i nukleáris szakértő szerint a legnagyobb veszély az atomerőművekben dolgozókra leselkedik.

Az ő esetükben a sugárzás életveszélye, mert megzavarja a sejtműködést, ami halált eredményez. A közvetlen körzeten kívül lévők számára a radioaktív részecskék belélegzése jelenthet veszélyt. A légkörbe kerülő sugárzás típusa attól függ, milyen fűtőanyagot használnak az atomerőműben.

Jód és cézium

Csernobil súlyos öröksége

Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
Csernobil súlyos öröksége

A felszabaduló sugárzás legnagyobb részét általában a jód és a cézium teszi ki. A radioaktív jóddal fertőzött élelmiszerek fogyasztása pajzsmirigyrák kialakulásához vezethet. Az élelmiszerek úgy szennyeződhetnek, hogy radioaktív por ül a terményekre vagy a fűre, amit a tehenek és más haszonállatok elfogyasztanak.

A radioaktív cézium hosszú távon még több károsodást, többek között daganatos betegségeket és tüdőbetegségeket okozhat. Az atomerőművek teljes „olvadása” esetén a szakértők szerint rendkívül veszélyes helyzet alakulhat ki, de a válság nem érné el Csernobil szintjét.

Elővigyázatosságból 200 ezer embert telepítettek ki Japánban az erőművek körzetéből, és a szakértők szerint a kiszabadult sugárzás terjedése az időjárási tényezőktől, főleg a széljárástól és az esőzésektől függ.

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

Medipress

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Anafilaxiás sokk Anafilaxiás sokk

Milyen tünetekről ismerhetjük fel? Mit tegyünk anafilaxiás sokk esetén?

Macskajaj - Mi az, ami segíthet?

Az ünnepnapok, a szilveszter, a születésnapi partik, az esküvők és még számos esemény alkalmat szolgáltathat arra, hogy a résztvevők igyanak...

Egészségügyi és biztonsági tippek...

A szilveszter minden szempontból különleges ünnep, sajátos varázsa, az új kezdet és az új lehetőségek ígérete miatt még a visszahúzódóbbak is...

A nukleáris katasztrófa rövid és...

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.