A boldogság hatékony antidepresszáns mellékhatások nélkül
megjelent:
Március 20. a Boldogság Nemzetközi Napja. - A Boldogság Nemzetközi Napját eredetileg az Egyesült Nemzetek Szervezete vezette be.
Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára azzal a mottóval indította útjára az első boldogság napot, hogy amikor egy közös jóért teszünk, mi magunk is gazdagodunk. Bár sokan, sokféleképpen próbálták már meghatározni a boldogságot, annak kedvező élettani hatását dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológus, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetet osztályvezető főorvosa is megerősíti: „A boldogságérzetért az agyban főleg a szerotonin nevű neurotranszmitter felelős. Intenzívebben jelen van, ha szeretünk, és ha szeretnek. Minden addikció közül a legelsöprőbb, legáhítottabb és ugyanakkor a legegyszerűbb.”
De mi a boldogság?
Nagy filozófusok, vallási vezetők, írók, gondolkodók és művészek tették fel ezt a kérdést az emberi történelem évszázadai során. Talán az ő bölcsességükkel mi is közelebb kerülhetünk a saját boldogságunkhoz. A modern tudomány szerint a boldogság a pozitív érzések azon tartománya, amit akkor érzünk, mikor elégedettek vagyunk és eltelünk örömmel. A Coca-Cola értelmezése még ennél is egyszerűbb: boldogság az, ami mosolyt csal a másik ember arcára.
Bár a boldogságot mindannyian másként határozzuk meg, mégis minden megfogalmazás egy közös alapra épül. A boldogság igazából sokkal inkább döntés vagy választás kérdése, mint adottság.
A pénz nem boldogít!
Azt már szinte közhelynek számít, hogy a gazdagság nem jelent boldogságot. Az egyik nagy amerikai magazinban közölt kutatás szerint a boldogság csak az átlagos életszínvonal eléréséig függ össze a vagyonnal. Minden, ami ezen felül van, már csak bonyolítja az életet és nem tesz boldogabbá.
Egy másik kutatás szerint a boldogság csupán 10%-a származik az anyagi javakból, 50% tudható be a genetikának és a környezeti tényezőknek, 40% pedig a saját, élethez való mindennapi hozzáállásunknak.
A boldogságfelmérésben nem állunk jó helyen
Az ENSZ kezdeményezésére a világ 156 országát a lakosság boldogsága alapján értékelő jelentés rangsorában Magyarország meglehetősen hátul, a 110. helyen áll. Összehasonlításképpen Németország a huszonhatodik, Szlovákia a negyvenhatodik, Lengyelország az ötvenegyedik. A legboldogabb Dánián kívül további három észak-európai ország került az élbolyba: Norvégia, Svédország és Finnország. Rajtuk kívül az első tíz között található még Svájc, Hollandia, Kanada, Izland, Ausztrália és Ausztria. Magyarországot megelőzi többek között Mongólia, Kirgizisztán, Líbia, Nigéria és Vietnam is.
A boldogságról orvosi szemmel |
| A boldogság mindenki életében ugyanazt az állapotot jelenti. A boldogság alappillére a belső harmónia és a lelki béke megteremtése. A boldogságérzés eléréséhez azonban mindenki életében más és más tényező szükséges. A boldogságérzet kialakulásához számos dolog segít hozzá bennünket, a szervezetükben aktiválódó biokémiai folyamatok révén. A boldogságról orvosi szemmel |
De hogyan változtathatunk a hozzáállásunkon?
A boldogsághoz vezető út egyik alapeleme a hétköznapi kedvesség. Számtalan kísérletben bizonyították már, hogy másokkal való rendszeres, apró kedvesség megtérül, ugyanis nem csak azt teszi vidámabbá, aki kapja, hanem azt is, aki adja. A Coca-Cola idén ezért is kezdte el keresni azokat a megszállott hősöket, akik önzetlen kedvességekkel teszik szebbé a mindennapokat.
A kedvességnek orvosilag bizonyítottan jótékony hatása van a szervezetünkre és a boldogságérzetünkre. A kedves cselekedetek ugyanis biológiai szempontból hasonlóan működnek, mint az antidepresszánsok: serkentik a szervezetben a szerotonin-termelődést. Ez a vegyület segít a sebek gyógyulásában, nyugodtabbá tesz és egyben vidámabbá is. „De az igazán meglepő az, hogy a kedvesség nem csak annál növeli meg a szerotonin szintet, aki kapja, hanem annál is, aki adja, sőt még azoknál is, akik csak látják. A szerotonin mellett több endorfin és oxytocin is termelődik, amely pozitív hatással van mind a szervezetre, mind pedig a hangulatunkra – teszi hozzá az addiktológus szakember. – Minél kedvesebbek vagyunk a környezetünkben élőkkel, annál több „boldogsághormon” kering majd körbe-körbe a vérünkben, míg el nem szédülünk. És leülünk egy picit. Mosolyogni. Nevetni. A nevetőizmok soha nem fáradnak el, mindig készen állnak, örökké edzésben vannak. Bízhatunk bennük. Nincs káros mellékhatás.”
Hogyan lehetünk kedvesebbek?
Nem kell nagy dolgokra gondolni, a boldogsághoz vezető út apró kedvességekkel van kikövezve, csak rá kell lépnünk! Már az is elég, ha csak kedvesen rámosolygunk egy szembejövő idegenre az utcán. A „haladóknak” pedig néhány tipp:
1. A bevásárlásnál vidd vissza a gazdátlanul maradt bevásárlókocsit!
2. Egy héten keresztül minden nap dicsérj meg a családodban valakit!
3. Ha van a szomszédodban idős ember, kérdezd meg, hogy szüksége van-e valamire a boltból!
4. Keresd fel egy régi barátodat, akivel már évek óta nem beszéltél!
5. Süss a kollégáidnak egy sütit hétfőn, hogy könnyebben induljon a hét!
6. Ha valaki valami jót tett veled, köszönd meg!
7. Az edzőteremben hagyj magad után egy kedves üzenetet az öltözőszekrénybe ragasztva!
8. Válogasd ki a rég nem használt ruháid és adományozd oda őket valakinek, aki még szívesen hordaná!
9. Add át a helyed a buszon, vagy a villamoson!
10. Ültess el egy virágot!
(Well PR)
