Diabéteszes neuropátia-vizsgálat szúrás nélkül
A diabéteszes neuropátia és súlyosságának mértéke konfokális mikroszkópia segítségével vágás vagy szúrás nélkül is nagy pontossággal állapítható meg – olvasható egy nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmányban.
Az eljárás széles körben egyelőre még nem alkalmazható, de a tanulmány szerzője úgy véli, hogy „ez a módszer hatalmas lehetőségeket rejt magában, mivel segítségével korai szakaszban felismerhetővé válik az idegkárosodás, és felmérhető a diabéteszes neuropátia okozta károsodás súlyossága”. A Manchesteri Egyetem szakértői konfokális mikroszkópiát alkalmazva 101 diabéteszben szenvedő beteg és 17 egészséges közreműködő segítségével vizsgálták a szaruhártya érzékenységét és a szaruhártya-ideg morfológiáját.
Mit érdemes figyelembe venni a diabéteszes neuropátia diagnosztizálásánál?
Diabéteszes neuropátia és szembetegség |
Majdnem minden harmadik cukorbetegnél tapasztalhatóak az úgynevezett diabéteszes retinopátia tünetei – állítja egy új tanulmány. Mi több, a diabéteszesek 4 százalékánál annyira előrehaladott ez a betegség, hogy komolyan veszélyezteti a látásukat – adta hírül a Journal of the American Medical Association című szaklap. Diabéteszes neuropátia és szembetegség |
A kutatók megállapították, hogy a rezgést érzékelő küszöbszint a neuropátia súlyosságával párhuzamosan emelkedik, ám a neuropátiában nem szenvedőknél nem tapasztaltak növekedést. Minél súlyosabb volt a neuropátia a betegek esetében, annál magasabbra emelkedett a hideg, valamint a forróság okozta fájdalom érzékelésének küszöbszintje. A teljesen egészséges személyekkel összehasonlítva a diabéteszes páciensek szaruhártya-érzékenysége alacsonyabb volt, ugyanakkor a különbség csak a súlyos neuropátiában szenvedőkkel összehasonlítva volt számottevő.
A szaruhártya idegrost-sűrűsége, az idegek elágazás-sűrűsége, valamint az idegrostok hosszúsága jelentősen csökkent a cukorbetegeknél (azoknál is, akik nem szenvedtek neuropátiában). A úgynevezett ROC-görbe elemzése során bebizonyosodott, hogy a diabéteszes neuropátia diagnosztizálásakor célszerűbb az idegrost-hosszúságát figyelembe venni (64% érzékenység, 79% specifikusság). Amennyiben azonban nagyon pontos értékekre van szükség, inkább az idegrost-sűrűséget és az azok elágazásának sűrűségét kell vizsgálni – állítják a szerzők.
Miről tájékoztat a vizsgálati eredmény?
A diabéteszes neuropáthia |
A (poly)neuropáthia a perifériás (környéki) idegeket érintő károsodás, mely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem valamilyen anyagcsere betegséghez − pl. cukorbetegséghez, alkoholizmushoz, vesebetegséghez, pajzsmirigybetegséghez, vitaminhiányhoz − társul, vagy valamilyen toxikus tényező okozza (gyógyszerek, kémiai szerek). A diabéteszes neuropáthia |
Az említett paraméterek alapján nagy pontossággal mondható meg, hogy a betegek közül kik azok, akik ki vannak téve a lábfekély kialakulásának a veszélyének. „Ez egy új, klinikailag alkalmazható neuropátia-teszt, amelyet várhatóan a retinaszűréssel együtt használnak majd”, mondja a szerző. „A módszert a szemészek is alkalmazhatják a retinopátia és a neuropátia felismerésére, valamint annak súlyosságának felmérésére. Hatalmas lehetőséget látunk abban is, hogy az új terápiák hatásosságának összehasonlítására használjuk”, teszi hozzá.
”A legfőbb probléma az, hogy minden egyes szakterület – különösen a neurológia – a saját módszereit követi, és nem lát túl a neurofiziológia határain. Elfelejtik, hogy a neurofiziológia csupán a jelentős rostkárosodásokat méri, amelyek a kis károsodások kialakulása után jelennek meg, amelyek a perifériás idegrostok maximum 10 százalékát teszik ki”, hangsúlyozza a szakértő.
A szerző szerint szükség van további tanulmányokra, amelyek összehasonlítják a módszerét más neuropátia-tesztekkel, például az elektrofiziológiával vagy a bőrbiopsziával is.
(WEBBeteg - Forrás: Reuters Health Information)