Az agydaganat öt figyelmeztető jele

A rendkívül összetett és máig csak részben ismert szervünk, az agyunk ezernyi támadási felületet nyújthat rákos daganat kialakulásához.

Több szempontból is rendhagyó betegséget takar ez a szó – agydaganat –, nem csupán azért, mert valójában többféle betegség gyűjtőneveként használjuk, és megjelenésében is számtalan formát ölthet. Az agy szinte minden részében felbukkanhat, és attól függően, hol jelenik meg a kóros szövetszaporulat, nagyon sokféle tünetet produkálhat. Az egyéb ráktípusok jellemzően fájdalmat, alakváltozást, funkciózavarokat okoznak, a fejben megjelenő daganat az egyetlen, amely akár a személyiség megváltozásával és egészen rendhagyó érzékszervi zavarokkal járhat.

Mivel a szövetszaporulat zárt térben, a koponyában jelentkezik, a tumor a növekedéssel előbb-utóbb agynyomás-fokozódást okoz, jórészt ez a túlnyomás okozza a jellemző panaszokat.

Ugyanakkor a tünetek nagyban függnek attól, hogy az agy mely részén üti fel a fejét a nem kívánt szövetállomány, így a látás-, hallás-, egyensúlyzavar megjelenése nagyjából behatárolja azt is, hol alakulhatott ki a daganat.

Ahogy említettük, a daganat kialakulása számtalan tünetet produkálhat, az alábbiakban a legjellemzőbbeket, a legtöbb esetben jelentkezőket soroljuk fel:

• Fejfájás: Természetesen nem kell a legrosszabbra gondolni egy fejfájás kapcsán. Ugyanakkor az agydaganat legjellemzőbb tünete, amely elsősorban az agyban megjelenő túlnyomásból fakad. Sokszor előfordul, hogy köhögéssel, tüsszentéssel jelentkezik a hasogató fájdalom, de a szakemberek az ébredés utáni fejfájást is ki szokták emelni mint jellemző vészjelzést. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a daganat megjelenése nem feltétlenül jár együtt fejfájással.

• Szédülés, hányás: Szintén a koponyában jelentkező nyomásfokozódás következménye; rendszerint a reggeli órákban jelentkezik. A hányásnak természetesen számtalan oka lehet, az agydaganatot jelző hányásnak ugyanakkor sokszor nincs előjele, hirtelenül és váratlanul jön. A hányás mellett a rendszeres és folyamatos hányinger is jelezheti a tumor megjelenését.

• Látászavarok: Ez a tünet sokféle formában jelentkezhet. Lehet egészen rendhagyó, így az oldalra nézés képtelensége, vagy a távolságok felmérésében jelentkező zavar, de gyakori jelenség a látóideg duzzadása, majd elsorvadása, amely előbb-utóbb vaksághoz vezet. A keringési zavarral, amit a daganat megjelenése okoz, együtt járhat a látás rövid időre, másodpercekre való elvesztése is, de kettős látás is jelezheti a kóros szövetszaporulatot.

• Epilepsziás roham, személyiségzavar: A későn jelentkező epilepszia sokszor a daganatos megbetegedés egyik tünete, de jóval bizarrabb és egyedibb tünetek is jelezhetik a betegséget. A személyiség megváltozása, a feledékenység, az ok nélküli cselekedetek, a koncentrációra való képtelenség mellett számtalan formában jelentkezhet a daganat növekedése, így a növekvő aluszékonyság is ide sorolható.

• Bénulás: Ezzel a tünettel többféle funkcióleállást vagy tompulást jellemezhetünk. Elsősorban a daganat növekedésével nő meg a bénulás esélye, amikor úgynevezett beékelődés jön létre. Ez azt jelenti, hogy a koponyában a nyomás fokozódásával az agyi állomány bepréselődik abba a részbe, ahol az agy a gerincvelőhöz kapcsolódik. Ez akár a légzés leállásával is járhat.

Kapcsolódó

• Az agydaganat tünetei
• Az agydaganatok típusai
• Agydaganat - Mire számíthat a beteg?

Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl