• Limfóma világnap - Biciklivel a limfómás betegekért

        Szerző: Magyar Rákellenes Liga

        Szeptember 16. a Limfóma Világnapja, ennek alkalmából a Magyar Rákellenes Liga pénteken kerékpáros felvonulással hívta fel a figyelmet a betegségben érintettekre. A limfóma az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés, Magyarországon évente körülbelül 2000 új beteget regisztrálnak.

        A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, más néven limfocitákat, érintő betegség, azaz a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseiről van szó. A limfóma az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlő, tüdő, emésztőszervi, és a prosztata illetve petefészek rák után.

        A limfómás megbetegedések alapvetően két nagy csoportra oszthatóak: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin-limfómákra, ami több mint 60 féle, egymástól akár nagyon eltérő altípust foglal magába. A Hodking-kór egy ritka betegség, leginkább fiatal korban fordul elő, jellemzően 15-34 év között, esetleg 55 év fölött jelentkezik. A non-Hodgkin-limfómák előfordulása sokkal gyakoribb, ezek inkább az idősebb korosztályt érintik (a betegek átlagéletkora 65 év), valamint a férfiak gyakrabban betegszenek meg ebben, mint a nők.

        Hirdetés

        A kétfajta betegséget az alapján különböztetik meg egymástól, hogy a szövettani mintában jelen vannak-e az úgynevezett Reed-Sternberg sejtek, amik sokkal nagyobbak, mint a normális limfociták.

        Az Országos Onkológiai Intézet 2014-es adatai alapján az új betegek száma abban az évben a Hodgkin-kór esetén mintegy 299, a non-Hodgkinnál összesen 2158 - a follikuláris (tüszős) fajtánál 391, a diffúz (nagysejtes) formában pedig 513. Az egy adott időpontban élő összes beteg száma Hodgkin-kórnál kb. 4000, a többiről viszont nincs egészen pontos adat.

        Hogyan alakul ki a limfóma?

        A limfómák kialakulásának okai jelenleg még pontosan nem ismertek, csak annyi tudható, hogy nem öröklődő betegség. Bár vannak kockázati tényezők, de ezek is csak az esetek kisebb számában tehetők felelőssé a betegség kialakulásáért. A legfontosabb kockázati tényezőket bizonyos fertőzések, illetve az immunrendszert gyengítő betegségek és gyógyszerek jelentik. Akinek védekező rendszere legyengült, nagyobb valószínűséggel betegszik meg limfómában.

        Milyen tünetei vannak?

        A limfóma legáltalánosabb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása a nyak, a hónaljak és a lágyékhajlatok területén, illetve a mellkasban vagy a hasban. Tünete lehet még a tartós, vagy visszatérő megmagyarázhatatlan magas láz, éjszakai izzadás, fáradékonyság, illetve a jelentős fogyás is lehet figyelmeztető jel, ha fél év alatt az alap testsúlynak több mint 10-20%-át elveszíti az illető, és ennek nincs más oka.

        A két típus között jelentős az eltérés, például a betegség jellemző lefolyási formáiban, az érintettek korában, de leginkább az alkalmazandó kezelési módszerekben. A Hodgkin-kór egy jól kezelhető daganatos betegség, ma már a magyarországi centrumokban is 80-90%-os a betegek gyógyulási aránya.

        A Non-Hodgkin-limfómáknál a választandó kezelési formákat alapvetően az határozza meg, hogy indolens, azaz lassú lefolyású, vagy mérsékelten rosszindulatú, esetleg agresszív vagy kifejezetten agresszív limfómáról van szó.

        Hogyan kezelhető?

        A betegek kezelése minden esetben egyénre szabott, hiszen nincs két egyforma limfómás beteg. Még az azonos típusú vagy stádiumú betegségben szenvedők sem ugyanazt a kezelést kapják és a betegségük várható lefolyása sem egyforma. A limfóma kezelése legtöbbször gyógyszeres kezelést – kemoterápiát, gyakran kombináltat – alkalmaznak, de egyre gyakrabban használt korszerű lehetőség a célzott kezelés, például a monoklonális antitest terápia, ami egyfajta immunterápia. Sok esetben az őssejt átültetés szóba jöhet, és ritkán sugárterápiát is alkalmazható, de csak abban az esetben, ha a betegség a testnek mindössze egy-két területére terjed ki.

        Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően, a kezelési módszerekben is jelentős előrelépés történt, amit jól jelez, hogy az 5-éves túlélés aránya az 1960-as években csak mindössze 20% körüli volt, ami mára 80-90%-ra növekedett. Természetesen ehhez a megfelelő terápiák elérhetősége is szükséges.

        (Magyar Rákellenes Liga)

        Módosítva: 2017.09.16 11:09, Megjelenés: 2017.09.16 11:09
      • Cikkajánló

        Cukorbetegség

        Cukorbetegség

        Dr. Bene Orsoly

        Milyen hosszú távú következményei lehetnek, ha nem kezelik megfelelően?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Miért választják egyre többen? Utánajártunk a legfontosabb tudnivalóknak. (x)

        Mennyi idő alatt alakulhatnak ki az egyes daganatféleségek?

        Frissen felismert daganat, de kiújulás, áttétképződés esetén is gyakran merül fel a kérdés, hogy vajon mennyi ideje lehet jelen a szervezetben a daganat? Vajon felismerhető lehetett volna-e korábban? Ha pedig szűrésen voltunk, mikor érdemes ismét ellenőriztetni magunkat?

        Különböző daganattípusok kimutatására is alkalmas az új típusú vérteszt

        A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. A Dana-Farber Rákkutató Intézet az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) 2019. évi kongresszusán egy olyan új típusú vértesztet mutatott be, amely nagy biztonsággal alkalmas többfajta rák kimutatására is.

        A limfóma terápia nem csak testi mellékhatásokat okoz, a lélekre is rányomja bélyegét

        Szembesülni egy rosszindulatú daganatos kórképpel mindig óriási sokkot jelent a betegek számára. Félelem és bizonytalanság: ez a két leggyakoribb érzés, ami áthatja a betegek megpróbáltatásokkal teli mindennapjait, főleg abban az időszakban, amikor már nem csupán a betegségtudat terhével kell megküzdeniük, hanem a terápia következtében kialakuló testi és lelki hatásokkal is.

        A nyirokrendszer daganatai

        A nyirokrendszer daganatai, más néven lymphoproliferatív betegségek vagy limfómák (limfómák) a nyirokrendszert alkotó sejtekből indulnak ki. E sejtek sokféle típusa, eltérő működése és elhelyezkedése, a betegségek genetikai háttere és molekuláris jellegzetességei vezetnek ahhoz, hogy a nyirokrendszer daganatai sokrétűek lehetnek, eltérő kezelési lehetőséggel és eltérő gyógyhajlamokkal.

        Limfóma: A leghatékonyabban gyógyítható rák

        Keveseket sújt a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, ezért a nem közvetlenül érintetteken kívül, a lakosság körében nem sok szó esik a limfóma nevű vérképzőszervi kórról.

        A limfómás esete a balszerencsével

        A félrevezető tünetek, a daganat rejtett elhelyezkedése a gyógyulás esélyét csökkentik.

        A limfómák fajtái és tünetei - A limfóma világnapja

        A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, azonban eredményesen kezelhető betegség, mivel ma Magyarországon a follikuláris es diffúz nagy B - sejtes limfomákon túl már a krónikus limfocitás leukemiás (CLL-es) betegek is hozzájutnak a legmodernebb célzott immunterápiához a kijelölt hematológiai centrumokban.

        Évente 3000 új limfómás esetet diagnosztizálnak Magyarországon

        A limfóma, vagyis a nyiroksejtek rosszindulatú megbetegedése a kevéssé ismert ráktípusok közé tartozik, pedig az összes rákbetegség 3 százalékát teszi ki, ugyanakkor a világon az 5. leggyakoribb megbetegedés a rosszindulatú onkológiai betegségek között. Egy felmérés szerint a limfómás betegek háromnegyede korábban nem is hallott a betegségről.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.