Előrelépés a génszabályozás megismerésében

Szerző: Debreceni Egyetem

Kulcsfontosságú felfedezést tettek a Debreceni Egyetem kutatói, többek közt a daganatos betegségekért is felelős génszabályozó egységek vizsgálata során. Eredményükről a neves Oxford University Press tudományos szaklapja is beszámolt.

A legújabb genomikai technológiákat felhasználva, napjaink egyik legizgalmasabb tudományos kérdését kutatják a Debreceni Egyetemen: hogyan történik az egyes gének szabályozása a különböző sejtekben?

kép forrása: UnidebBálint Bálint László, a Genomi Medicina és Bioinformatikai Szolgáltató Központ laborvezetőjének irányításával Bojcsuk Dóra PhD-hallgató és Nagy Gergely tudományos segédmunkatárs a legösszetettebb génszabályozó egységeket tanulmányozták. Az úgynevezett szuper-enhanszerek betegségek kialakulásában betöltött szerepét vizsgálták egy teljesen új megközelítésben, és olyan meghatározó következtetésekre jutottak, melyek akár a génmanipulációs eljárások eredményességét is pozitívan befolyásolhatják.

Nyilvános adatok bioinformatikai elemzése során megfigyelték, hogy minden olyan szuper-enhanszerben, amelynek kialakulását valamilyen kémiai anyag segíti elő, van egy olyan régió, amelyhez a fehérjék előszeretettel csatlakoznak. A kapcsolódás anélkül jön létre, hogy ezt bármilyen kémiai anyag, például hormon, vitamin vagy gyógyszer kiváltotta volna.Ezeket az egységeket „anya enhanszereknek" nevezték el. A szuper-enhanszerek további egységei, melyek csak valamilyen kémiai jel hatására válnak aktívvá, a „leány enhanszer” nevet kapták.

A szuper-enhanszerek az emberi szervezetben számos dologért felelősek, többek közt az autoimmun vagy daganatos betegségek kialakulásáért is.

A Debreceni Egyetem szakembereinek felfedezése alapját képezheti nem csak a saját, jövőbeli kutatásaiknak, hanem bármely DNS-kötő fehérje szuper-enhanszereken keresztül történő génszabályozás-vizsgálatának is. Kiemelkedő szerepe lehet abban is, hogy a génmódosítás során pontosabban meg tudják határozni a betegségek kialakulásáért felelős szabályozó régiókat. Amennyiben ezeket a DNS-szakaszokat kivágják vagy javítják, akár már a méhen belül, magzati korban ki lehet iktatni az öröklődő betegségek kialakulására hajlamosító genetikai tényezőket.

A Genomi Medicina és Bioinformatikai Szolgáltató Központ kutatási eredményének jelentőségét fémjelzi, hogy az arról szóló tudományos cikket közölték a neves Oxford University Press nagy presztízsű, Nucleic Acids Research folyóiratában.

(Debreceni Egyetem)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Hogyan bánjunk az előrehaladott...

„Segítsetek engem, hogy segíteni tudjak magamon!” A diagnózisra várva minden páciens elveszti megszokott biztonságérzetét, elsőként is lelkileg...

Rákkutatás és rákgyógyítás:...

Az onkológia területét érintő kérdésekben - a kutatás, gyógyítás ügyeiben - illetékes Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (American Society...

Mikor gyanakodjunk autoimmun...

Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.