• A rákkutatási együttműködés eredményei

        Szerző: MTA Természettudományi Kutatóközpont

        Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a GenomeBiologyban, illetve a NatureOncogene folyóiratában publikálták.

        Mellrák és génmutáció

        A fiatalon mellrákkal diagnosztizált nőknél érdemes genetikai tesztet végezni. Amennyiben hordozzák a BRCA gének valamelyikének mutációját, érdemes átgondolniuk a kezelésre, megelőzésre rendelkezésre álló stratégiákat. Mellrák és génmutáció - Mi az összefüggés?

        A rákos daganatok kialakulása alapvetően egyetlen, a daganatot megalapító sejt génállományában bekövetkező változásokkal magyarázható. Jellemzően több génmutációnak is be kell következnie a korlátlan sejtszaporodás elindításához.

        A DNS másolása során folyamatosan következnek be hibák, de a sejtek genomjának stabilitását számos DNS-javító mechanizmus biztosítja. A mutátorhipotézis értelmében a DNS-javítás hibája destabilizálhatja a genomot, és ennek következményeként alakulhatnak ki egy adott sejtben a további rákos folyamatot elősegítő (onkogenikus) génmutációk. Az elméletet alátámasztja, hogy a DNS-javító gének örökletes hibái daganatképzésre hajlamosítanak, például a BRCA1 vagy BRCA2 génekben előforduló örökletes mutációk növelik az emlő- és petefészekrák kialakulásának esélyét.

        Hirdetés

        Szüts Dávid Lendület-kutatócsoportja (MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet) brit és amerikai klinikusok közreműködésével génkiütött sejtvonalakban modellezte a mutációkat okozó (mutagenikus) folyamatokat. Ehhez szükség volt a sejtek teljes génállományának meghatározására és az ebben létrejövő összes mutáció pontos azonosítására.

        Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?

        A kemoterápiás kezelés során a betegeket olyan gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a daganatos sejteket elpusztítják, vagy legalább szaporodásukat gátolják. A citosztatikumok nagy része a gyorsan szaporodó daganatsejteket szelektíven pusztítja, de sajnos az ép sejtekre is káros hatással lehet. Kemoterápia: mérgez vagy gyógyít?

        A bioinformatikai adatok elemzésére szoros együttműködés jött létre az MTA TTK és az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói között. Ennek keretében Pipek Orsolya PhD- és Ribli Dezső MSc-hallgatók kidolgoztak egy új módszert, amely minden eddiginél gyorsabban és pontosabban képes azonosítani a genomi mutációkat. A kísérleti munkát Szikriszt Bernadett és Zámborszky Judit, az MTA TTK fiatal posztdoktorális kutatói vezették.

        Az eredmények szerint a BRCA génhibás sejtekben valóban rendkívül felgyorsul a mutációképződés folyamata. Bár a BRCA gének által kódolt fehérjéknek a DNS-törések javításában ismert a szerepe, meglepő módon nemcsak a törések hibás javítására utaló deléciók dúsultak fel, hanem ennél jóval nagyobb arányban növekedett az egyszerű bázisváltozások száma is. Az Oncogene folyóiratban közölt eredmények arra utalnak, hogy a bázisváltozások, melyhez hasonlókat daganatok genomjában is észleltek, fontos szerepet tölthetnek be a BRCA génhibák onkogenikus hatásában.

        A kifejlesztett kísérleti rendszer lehetővé tette a kemoterápiás kezelések hatásának modellezését is a tumorsejtek genomjában. A kemoterápiák egyik alapvető hatásmechanizmusa a DNS károsításával a daganatsejtek elpusztítása. A terápiát azonban egyes sejtek gyakran túlélik, és ezekben a DNS-károsító kezelés génmutációkat okozhat. A kutatók megvizsgálták számos, gyakran használt citotoxikus hatóanyagnak a kezelést túlélő sejtek genomjára gyakorolt hatását.

        A Biology folyóiratban publikált eredmények szerint a hatóanyagok között van olyan, amelynek számottevő a mutagenikus hatása, és jellemző típusú génmutációkat idéz elő. Több klinikai esetben ugyanilyen mutációk okoztak rezisztenciát a kezelés után kiújuló BRCA mutáns daganatokban. Ezek alapján az eredmények egy új mechanizmust vázolnak fel a daganatok evolúciójában, mely szerint a mutagenikus kemoterápia elősegítheti a terápiára való rezisztencia kialakulását.

        Szüts Dávid az InfoRádió Szigma című műsorában részletesebben is beszélt új eredményeikről. Az interjú ide kattintva 1:13-tól hallgatható meg.

        (MTA)

        Módosítva: 2016.10.07 21:59, Megjelenés: 2016.10.07 21:59
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára

        Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni.

        Évtizedekig lappangó kórt okoz, majd öl az azbeszt

        A mezotelióma egy olyan ritka daganatos kór, aminek rendkívül hosszú - 20-40, de akár 50 év is lehet - a lappangási ideje. Nehéz diagnosztizálni, majd még nehezebb (ha egyáltalán van rá esély) gyógyítani. Kialakulásáért elsősorban az azbesztet lehet felelőssé tenni. Az okozott betegség világnapját 2004 óta minden év szeptember 26-án tartják.

        A Down-kór lehet a rák elleni harc kulcsa

        Tudósoknak úgy látszik sikerült fényt deríteniük arra, mi lehet a magyarázata, hogy bizonyos rákos megbetegedéseknek az aránya jelentősen kisebb a Down kórosaknál.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.