Több százezer magyarnak törhet bármikor a csontja

Az elmúlt években felére csökkent a kezelt csontritkulásban szenvedők száma, jóllehet, mind többen (csaknem 900 ezren) érintettek a „néma járványban”.

A tervezett megszorító intézkedések nyomán várható, hogy egyre kevesebben részesülnek majd gyógyszeres terápiában, ami beláthatatlan következményekkel járhat – mondta a WEBBegetnek nyilatkozva Lakatos Péter, az Országos Oszteoporózis Központ társelnöke.

Léteznek-e olyan alkati tényezők, amelyek növelik a csontritkulás kialakulásának kockázatát?
Főként a vékony testalkatú, fehér bőrű, úgynevezett „kaukázusi” típusba tartozó, idősebb nők vannak fokozott veszélyben. Érdekes megfigyelés, hogy a bőrszín is összefüggésben van a csontritkulással. Egy afroamerikai idősebb nőt például kevésbé fenyegeti kór, mint Nyugat-európai társát.

Becslések szerint Magyarországon hány embert érinthet a csontritkulás, vagyis az oszteoporózis kialakulásának kockázata?
Csupán a kezelt betegek számára vonatkozóan van adatunk, eszerint jelenleg mintegy 80 ezer beteg részesül terápiában, ez csaknem a fele a két évvel ezelőtti adatoknak. A csontritkulás nem múlik el, ezért a betegszám csökkenésének a hátterében a finanszírozási szabályok szigorítását kell keresni. A mind drágább gyógyszereket a betegek nem váltják ki, és egyre kevésbé keresik fel az orvost, így sokan egyszerűen kiesnek az ellátórendszerből. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a legóvatosabb megközelítések szerint is csaknem 900 ezer magyarról feltételezhető, hogy közvetlenül fenyegeti az oszteoporózis.

Mit árulnak el az európai statisztikák?
A kontinensen minden harmadik, 50 évnél idősebb nőnél és minden ötödik férfinél biztosra vehető, hogy legalább egyszer elszenved egy oszteoporózis miatti csonttörést. Az ezredfordulón Európában 1,6 millió csípőcsonttörés volt, és az érintettek fele mozgáskorlátozottá vált.

A köztudatban az él, hogy a csonttörést megfelelő rögzítéssel néhány hét alatt gyógyítani lehet. Milyen súlyos következményei lehetnek egy-egy nagyobb esésnek?
A törést elszenvedők 40 százaléka soha többé nem lesz képes járni, 30 százalékuk állandósult rokkant lesz, 20 százalékuk pedig egy éven belül meghal. Természetesen ezek az arányok kizárólag a csontritkulásban szenvedőkre vonatkoznak. Hazai tapasztalat, hogy a 45 év feletti nők több napot töltenek kórházban oszteoporózissal összefüggésben, mint például cukorbetegség vagy szívinfarktus miatt.

Úgy tudni, manapság a csontsűrűség nem az egyedüli meghatározó adat a betegség esélyeinek kiszámításánál. Milyen más tényezőket vesznek figyelembe?
A legfrissebb álláspont szerint a csontsűrűség 50 százalékban határozza meg az oszteoporózis kialakulásának kockázatát. A többi fontos szempont az életkor, a nem, a korábban kialakult törések, illetve az életvitel és a rossz szokások. A WHO új kockázatbecslő módszert, az úgynevezett FRAX-ot fejlesztette ki, amely kombináltan elemzi a kockázati tényezőket.

Úgy tudni, az Egészségbiztosítónál a támogatási szabályok szigorítására készülnek. Hogyan érinti ez a betegeket?
Az OEP által tervezett, úgynevezett protokoll szerint a 65 évesnél fiatalabb oszteoporózisban szenvedőknek a jövőben csak egyféle hatóanyag-tartalmú gyógyszert írhat az orvos, jóllehet, Magyarországon szinte valamennyi, csontritkulás kezelésére kifejlesztett készítmény hozzáférhető. Ez főként azért jelent problémát, mert a gyógyszeres terápiánál gyakorta figyelembe kell venni a kísérő betegségeket is, amelyek meghatározzák az adható orvosságok körét. A szigorítás révén a betegek továbbra is megkaphatják a számukra legideálisabb készítményt, ám kizárólag egyféle szer részesül ártámogatásban. Hosszú távon azzal kell számolni, hogy a betegek nem váltják ki a drága gyógyszereiket, fokozott veszélynek teszik ki magukat, és jelentős, az eredeti ártámogatásnál jóval nagyobb pluszköltséget „okozhatnak” maguknak, a családjuknak és a társadalomnak is.

Mi a helyzet a diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáféréssel?
Ebből a szempontból igen jól állunk, hiszen az országban legalább 200 csontsűrűség-mérő készülék működik, tehát – elvileg – bárki bármikor elvégeztetheti a vizsgálatot. Ennek ellenére csak kevesen veszik igénybe ezt a lehetőséget, mert egyrészt az OEP nem támogatja a vizsgálatot, így fizetni kell érte átlagosan 1500-2000 forintot, másrészt a beutalási rend igencsak kaotikus. Kizárólag meghatározott szakorvosok adhatnak beutalót csontsűrűség-mérésre, ezekre a szakrendelésekre viszont olykor több hónapos előjegyzés is van. Ennek eredményeként a beteg akár fél évet is kénytelen várni a megfelelő terápia megkezdésére.

A gyógyszergyártók az új molekulák kifejlesztésénél mennyire figyelnek erre a betegségre?
Az innovatív cégek folyamatosan fejlesztik ki a mind korszerűbb orvosságokat. Legutóbb egy éve jelent meg a legújabb gyógyszer, és információk szerint a jövő év tavaszára várható a következő oszteoporózis-gyógyszer.

Különösen aktuális ez a probléma Magyarországon, ahol az elmúlt évek során a kezelt páciensek száma a felére esett vissza, így – a további hazai finanszírozási tervek ismeretében pedig szinte bizonyosan – várhatóan fokozottan jelentkeznek majd a kezelés hiánya miatt bekövetkező a törések, és azok hosszú távú következményei (kórházi ellátás, munkaképtelenség, esetleges mozgáskorlátozottság).

(WEBBeteg - Szigeti Ildikó)