Áldott állapotban

A terhességnek nagyon hamar vége lett, az áldott állapotot felváltotta az anyaság! Itthon vagyok két gyönyörű, egészséges babával.

A továbbiakban MAZSOLÁK címen jegyzetelgetem a napi történéseket, itt követhetitek nyomon az Életünket, ami számotokra egy nyitott könyv lett! ( a hat hetes kontrollról is ott számolok már be)

Nagyon gyorsan telnek a napok! Ha belegondolok, már Ágica több, mint két hetes! Szinte észre sem vesszük, és már megint elmúlt egy nap!

A reggel általában fél nyolc és nyolc körül kezdődik nálunk. Először Tomcsi ébred fel, majd a kishuga. Apa kicseréli Tomcsi alatt a pelust, és felöltözteti. Addig én Ágicát rendezem. Ő reggelizik előbb, hisz neki a legfontosabb és a legegyszerűbb a kaja elkészítése. :)..

Újra előkerült a kis babakád. Ki gondolta még akkor, hogy nemsokára ismét használni fogjuk? Úgy gondoltam, előbb a kislányt fürdessük meg, hogy Tomcsi is élvezze velünk az élményt. Míg apa elkészítette a fürdővizet, addig én levetkőztettem Ágicát. Óvatosan fogtam meg, de már nem annyira bátortalanul, mint annak idején Tomcsit. Apa megmosdatta, Tomcsi és én pedig csodáltuk. A kisfiam próbált különféle pancsolós játékokat a kádba dobni, hisz ő is azokkal fürdik. Nem értette, hogy neki miért nem kell?

Nem húztuk sokáig a locsizást, gyorsan beletekertem egy pihe-puha meleg törölközőbe, és a pelenkázó szekrényre tettük. Itt felöltöztettem: hosszú ujjú body és vállpántos tipegő. Persze (végre) kislányos színben! Következhetett a vacsi, kizárólag anyatej és csakis ciciből.

Pénteken szültem, plusz 4 nap, azaz kedd, és mehetünk haza ( ha minden rendben lesz!). Alig vártam, hogy teljenek a napok, vágytam már nagyon az otthoni légkörre. Vajon milyen lesz az első éjszakánk négyesben? Mit szól Tomcsi a hugihoz?

A hétfő kezdődött a szokásos takarítással, majd a reggeli, vizit és a látogatók. A babavizit késett?délben bejött egy magas, szimpatikus, szemüveges orvos, ő volt az ügyeletes vizitelő doki bácsi. Megvizsgálta Ágicát, majd megkérdezte nem akarunk-e haza menni? Szerintetek mi volt a válaszom? Bátortalanul annyit mondtam, hát ha lehet, akkor igen!

A második napunk a kórházban. Az éjszakánk már nem volt olyan nyugodt, mint az előző. Nem annyira mi miattunk, inkább a szobatársak miatt... Ágica szopcsizott és aludt.

Az elején, mivel azt mondták, kaja előtt tegyem tisztába a kiscsajt, így tettem. De rájöttem, pelenka pocsékolás, mert evés közben rakja tele a pelust, és kezdhetem előről a dolgokat! Úgyhogy kaja után cserélem....csak finoman kell mozgatnom, mert a kajcsi visszaköszön!

Óhh, végre, megszületett!!

Nagyszerű érzés, kívánom mindenkinek! Mikor érzed, hogy kipottyan belőled, felsír és a melledre teszik..... Bevallom, most nemcsak a párom, még én is megkönnyeztem. Kell ennél nagyobb boldogság?

Elérkezett augusztus 22-e, péntek.

Korán reggel jött édesanyám Tomcsira vigyázni, ugyanis nekünk 8 órára a Klinikán kellett lennünk, újabb NST következett.

Augusztus 20., az államalapítás ünnepe.....A virágkarnevál, a szórakozás napja! Este tüzijáték!

Reggeli ébredés után sem éreztem semmit másképp, szóval nem ez lenne a nagy nap? Azért bizakodva indultunk neki a napnak. Reggeli elfogyasztása után siettünk a szüleimhez, hogy onnan nézzük a virágkarnevált. Egy kis széken ülve végignéztem a karneváli menetet, megebédeltünk, jött a délutáni szieszta, majd séta a Piac utcán, és haza. Nem történt semmi.....

A héten töltöttem a 37. hetem. Egyre közelebb kerülök a végéhez.

Tegnap voltunk a klinikán a szokásos NST-n, és találkozónk is volt a nőgyógyászommal. Délre kértem időpontot NST-re, mert ekkorra már Tomcsi elalszik, nyugodtan ott tudjuk hagyni valamelyik nagymamánál. Igen ám, de ilyenkor van a legnagyobb kánikula! Még szerencse, hogy a kocsiban van klíma, egyébként nem is tudom, hogy bírtam volna ki az odáig vezető utat! Gyors léptekkel (már amennyire tudtam) besiettünk a Nőgyógyászatra, ahol is a váróterem - a változatosság kedvéért - tele volt. Úgy ültek a kismamák, mint a moziban (tömött sorokban, egymás mellett). Állítólag működött a klíma, de nem igazán éreztük a hatását. Még jó, hogy a kismamák tele vannak orvosi leletekkel, amit ugyebár mindig magunknál kell tartani, ezzel legalább tudtam egy kicsit legyezni magam. Sajna egy kis csúszás volt az NST-nél is, így dél helyett negyed 1-kor jutottam be. Ott legalább leülhettem és volt ventilátor is! 20 perc nyugalom!

Még mindig kánikula van! Imádok állapotos lenni, de ez a meleg.....ez kikészít! Teljesen elszívja az erőm! Itt ülök a fotelben, ölemben a laptop és folyik rólam a víz! Pedig nem vagyok egy izzadós fajta!

Az az egy vigasztal, hogy már nincs sok hátra....a Pocaklakó hamarosan megszületik! És jön az ősz, és a hideg tél....akkor viszont jó lenne egy kis meleg!