ÁLOMDÉDELGETÉS

Blog: Pánikcsata - Szerző: hilda

Az ünnepek alatt még arra is futotta, hogy olvassak. Nekem igazán jól jött ez a pár nap lélegzet.

A főhős arról elmélkedik, hogy mindenki egy álmot dédelget magában, ami arról szól, hogy megváltoztatja maga körül a világot. Aztán egy napon rájön,hogy nem lett belőle semmi, de már nem is lehet, mert olyan hájréteg telepedett élete köré, ami ezt nem engedi. Ez a hájréteg az elszalasztott lehetőségek, az elviharzott vonatok, a soha vissza nem térő lehetőségek tömegéből áll.

Én nagyon gyakran álmodom, hogy nem sikerül felszállnom egy vonatra vagy buszra, amire pedig szeretnék. Mindig megakadályozza valami fatális véletlen, észreveszem, hogy mezitláb vagyok, nincs nálam pénz, otthon hagytam a csomagom, és hasonlók.

Nem tudom, hogy én dédelgettem-e a főhőshöz hasonló álmokat. Azt hiszem, semmi különöset nem dédelgettem. S talán ez volt a baj. Ha pontosabban körvonalazom, mit akarok az élettől, többet taglalom, akkor talán többet is kaptam volna.

Persze, így is van az életemben SOK, csak nem abból, amiből kéne. Például szép számú nyavalyával látott el, tengernyi sirámmal, és özönnyi rettegéssel.

A tegnapi napra nem panaszkodhatok, kellemEs volt, fuldoklásoktól mentes. Csak éjszaka, a TV-nézés közen volt egy pillanatnyi áramzavarom. A koponyám hátsó részén, alul, a tarkó felett ijesztŐ bizsergés fogott el. Nem tartott sokáig. Egyelőre nem akart többet.