Karácsony

Hol van még a karácsony - gondolhatnánk, de ahogy szaladnak a napok, a hetek, hónapok, így mondhatom, itt van már a kertek alatt.

A karácsony szép - gondolhatnánk, sőt még emlékszünk is szép karácsonyokra, amik leginkább a gyermekkorra tehetők. Akkor még tényleg szépnek láttuk. Pedig csak konzum szaloncukor volt, meg dió sztaniolba csomagolva, a legnagyobb ajándék egy pár zokni... Mégis... Meleg szoba, édes süteményillat, anyukám, a kis csengő a fenyőfán, odakint a hóesés... Lényegében hétköznapi dolgok, de attól, hogy már hetekkel korábban emlegettük, hogy majd karácsonykor... valahogy mégsem hétköznapinak éreztük, ÜNNEP-nek éreztük, és az is volt.

Aztán felnőttünk, lett saját életünk, saját gyerekünk, saját karácsonyunk. Mindig igyekeztem, hogy a gyerekeim ugyanolyan szépnek lássák, mint én anno. Azt hiszem, ez sikerült is, pedig voltak (vannak) zavaró tényezők. De kialakult egy szokás, egy ételsor, bizonyos sütemények, amiket abban a komplett összeállításban csak karácsonykor csinálok, és így sikerült is elérni, ha azt mondom karácsony, fiaimnak AZ az ételsor, AZ a sütemény, AZOK az illatok, emlékképek jutnak eszükbe.

Pedig a férjem igyekezett mindig tönkretenni az ünnepi hangulatot, hol szándékosan, tudatosan, hol egyszerűen csak azért, mert nem tudott ellenállni az italnak. Énbennem sajnos ez maradt meg. A szenteste nálunk sose szent, szinte mindig veszekedéstől hangos. Én már régóta nem örömmel várom, hanem gyomorgörccsel, most vajon mi lesz a vita tárgya. A fiaim időközben szépen felnőttek, igyekszünk úgy alakítani a dolgokat, hogy nem hagyunk piszkálódási felületet és próbálunk nem reagálni a provokációkra, "megcsináljuk" a saját kis karácsonyunkat.

Mostanra persze már ez is megváltozott, hiszen egyik fiam már kirepült, a másik is többször fekszik barátnője ágyában, mint a sajátjában, mostanra már az az ünnep (és mindegy, hogy karácsony, vagy július tizenötödike), ha mind itthon vannak - akár csajostól.  Gondolom az hoz majd újra változást az életembe, amikor már lesznek unokáim, lesz miért újra "megcsinálni" a saját ünnepünket. No, de ezzel meg még bőven ráérünk, ennek is eljön a maga ideje. Addig meg csak úgy elvagyunk, ugyanúgy, mint bármelyik hétvégén, csak némi díszítés, és AZOK az ételek, AZOK az illatok. Kicsit felemás érzések...