Szex és más semmi...

Elgondolkoztam rajta, hogy számomra miért olyan fontos a szex...(illetve a szeretkezés, de abban már régen nem volt részem...)

A "hetero" életemben nem tulajdonítottam ekkora jelentőséget neki, igaz, akkor még fiatalabb  is voltam, és a nők (állítólag) 30 és 40 között teljesednek be,illetve utána..(amikor a pasik "leáldozóban "vannak:))))Igazából pasival sosem volt jó.Naggyon durva, de ez van...és hány meg hány nő éli ezt át vajon?!

Na persze nálam a fordulópont az első IGAZI élményem volt,s még jobban az első IGAZI-IGAZI, azzal, akibe szerelmes is voltam...

Ezeregyéjszaka világa tárult elém...lágy ölek-ölelések,biztonság, az érzés, hogy-hazaértem...

Mohó vagyok, de hisz annyi, de annyi évet kell bepótolnom!És a kedvesem ezt veszi el tőlem, ezt, amire egész életemben, 11 éves korom óta vágyódom...

Egy gyerekkori barátnőm sírva-jajongva hívott fel valamelyik hétvégén, éreztem a hangján, hogy be van rúgva."Tudod, milyen érzés, hogy meg kell alázkodnod, könyörögnöd kell  egy szeretkezésért?"-sikoltotta a fülembe.Olyan határtalan volt a fájdalma, annyira fájt nekem is..."Tudom."

Sajnos, tudom.

Mi most a "találjunkegymásraújra"periódusban vagyunk...és-nem jó. Megdöbbentem. Ha már ez sem megy...nem jó, nem jó, nem jó....a lételemem, a szex, az érintés...a kedvesem azt mondta, "majd lesz jobb."De engem megdöbbentett.Valami nagyon meghalt bennem.

Üssük ki!

Kétszázzal, újra!Adrenalint!Nyissuk fel, vájkáljunk benne, ebben a nyomorult szívben, ebben az öklömnyi, életet adó, létet-fenntartó vacak szervben, ami annyira, de annyira

tud

fájni

Újraélesztés indul...hogy a beteg megmarad-e...