Találkozások

Blog: Hajnal Leszbosz szigetén - Szerző: Angeleyes

Sugárzol,mondtad nem is oly rég

Meghitt kávézó zsúfolt szegletében

-mellettünk aprótalpú próbálgatta első lépéset az életben,szemében oly hittel,mint ahogy csak gyermek hisz-

Burokban ültünk,apró áramlások,csend és béke

Sugárzom?kérdeztem-hisz

Boldog vagyok,csak ennyi a titok

Ó,hányan keresik,mosolyodtam el szelíd-tűnődőn

Tudod,amióta a halál árnyékában élek-

teljes lettem.Részem ő is, a betegség

Nem gyűlölöm,ó,nem,hisz tanítani akar

Hallani,élni.

Hallani-esőcseppek lágy-illatos surranását telizöld-harsanón

húsos leveleken,fák boldog-ősöreg kérgén,sokat látott

kedves fák törzsén

Hallani:hajnali rigók boldog énekét,szivárványt látni messze távolban

-újból hinni,hogy varázscipőm messzire repít-

Meglátni dolgos kezek kanyargós ereit,érezni ezer meg ezer simítását

-még ha nem is neked szól-

Könnycseppet legördülni öreg koldus kiégett szeméből

igazi fájdalom,igen.

Adni,életet.Hinni,hinni-

gyermeki bizalommal,mint még soha

Valamit elvesztettem a nyáron,valami nőtt helyette a testemben

-mindig van mit tanulnom,ugye,Istenem?...

Azt hiszem,látod a lelkem

Azt a gyermeki tisztát,az igazit

Nem akarom többé elrejteni.

És igen,boldog vagyok,és szép

-belőlem jön-

Én vagyok-mindig is én voltam.

Annyi mindent szeretnék még,de hisz ezt tudod te is

Felnevelni a gyermekem,aki tizenegy éve

engem választott odaföntről maga mellé az Útra

és akarok még segíteni,fogni haldoklók kezét

úgy,ahogy más nem

Istenáldotta huszonegy gramm-

törölni verejtékes homlokot

énekelni altatódalt-nem tudom,kinek,álmaimban

göndörfürtű kislány szuszogja álmait bölcsőben

Van még dolgom,Istenem,azt hiszem.

De bárhogy is döntesz,

szabad vagyok...

Mindig is az voltam...

Hogyan  is nem láttam eddig?

...életem könyvével kiléptem az ajtón,eddig

csak egy kávézó volt-

Hajnalodott.

Előttem a Tenger,halk morajlással,lábamat ölelve hívogatott

újra itt vagy hát?kérdeztem boldogan

Mindig is itt voltam...súgta nagyon halkan-visszhangzón,sós

illata mindent átjárt

Sirályok repültek alant,sziklákon tört hullám nesze

Szállj...súgtad

És én repültem,ó,újra repültem

Hisz mindig is voltak szárnyaim...

(ajánlom egy lánynak,aki remélem,most ugyanolyan boldog,mint én,és ugyanúgy önmagára talált,mint én...köszönöm...)

 https://www.youtube.com/watch?v=0ltaguuru7q