• Hajnal Leszbosz szigetén
        Angeleyes blogja

        Come away with me

        hazaérek

        kirakatmosolyom a fogasra akasztom

        -gyűrött-szomorú bábu,nem vagyok több-

        csókod lenyomata hiányzik homlokomról

        tenyeremből kifolyik minden,érzem,nem vagyok jó

        -nem vagyok jó magamhoz, másokhoz, hozzád

        tudnám, ki vagy, töprengő mosolyú ismeretlen

        dacos énem a sarokba állítom

        -nem méltó ez hozzám.nem,nem

        nézem a kezem,mi pár hónapja még igaz

        szerelmed simította legalábbis ezt hittem most

        meg?fázik a tenger, fodrozódó-tajtékos hullámai vacogva

        bújnak rejtekükbe,kagylók ülnek csendesen szanaszét

        -ez az a Tenger,amiben hittem? nem ezt ígérted.

        a fehér zsalugáteres ház pedig...

        üres-tátongó szobái lakóra várnak

        -igazi kísértetház.

        ülök egy sarokban vacogva

        nem tudom, mire várok vagy kire

        talán arra,hogy gyere értem és vigyél el

        becsaptál.