Come away with me
Blog: Hajnal Leszbosz szigetén -
Szerző: Angeleyes
hazaérek
kirakatmosolyom a fogasra akasztom
-gyűrött-szomorú bábu,nem vagyok több-
csókod lenyomata hiányzik homlokomról
tenyeremből kifolyik minden,érzem,nem vagyok jó
-nem vagyok jó magamhoz, másokhoz, hozzád
tudnám, ki vagy, töprengő mosolyú ismeretlen
dacos énem a sarokba állítom
-nem méltó ez hozzám.nem,nem
nézem a kezem,mi pár hónapja még igaz
szerelmed simította legalábbis ezt hittem most
meg?fázik a tenger, fodrozódó-tajtékos hullámai vacogva
bújnak rejtekükbe,kagylók ülnek csendesen szanaszét
-ez az a Tenger,amiben hittem? nem ezt ígérted.
a fehér zsalugáteres ház pedig...
üres-tátongó szobái lakóra várnak
-igazi kísértetház.
ülök egy sarokban vacogva
nem tudom, mire várok vagy kire
talán arra,hogy gyere értem és vigyél el
becsaptál.