Come away with me

Blog: Hajnal Leszbosz szigetén - Szerző: Angeleyes

hazaérek

kirakatmosolyom a fogasra akasztom

-gyűrött-szomorú bábu,nem vagyok több-

csókod lenyomata hiányzik homlokomról

tenyeremből kifolyik minden,érzem,nem vagyok jó

-nem vagyok jó magamhoz, másokhoz, hozzád

tudnám, ki vagy, töprengő mosolyú ismeretlen

dacos énem a sarokba állítom

-nem méltó ez hozzám.nem,nem

nézem a kezem,mi pár hónapja még igaz

szerelmed simította legalábbis ezt hittem most

meg?fázik a tenger, fodrozódó-tajtékos hullámai vacogva

bújnak rejtekükbe,kagylók ülnek csendesen szanaszét

-ez az a Tenger,amiben hittem? nem ezt ígérted.

a fehér zsalugáteres ház pedig...

üres-tátongó szobái lakóra várnak

-igazi kísértetház.

ülök egy sarokban vacogva

nem tudom, mire várok vagy kire

talán arra,hogy gyere értem és vigyél el

becsaptál.