Miben hihetne

hajnal öt-nyikorgó ébredés
nyirkos álmok tapétája
kibotorkál macska éhes enni adni kötelesség
nem mer tükörbe nézni-mint oly sok év óta annyiszor
gyöngéd kézzel szétzilált vonásait
ki próbálja összetartani?
fő a kávé,mérgezi magát-legálisan-
annyi mindent szeretett volna még
bukfencet vetni a Holdon égig nyújtózva
édes margaréták súlyos fejét fölemelni
viharos mezőkön
hinni az emberekben-rendületlenül-
csak ilyenkor van ideje
ül a semmi szélén kábán-szomszéd ébredezik, vékonyak a falak
lassan mindent elfelejt
miért akart gyerek maradni, mint Pán Péter
nem hisz a gonoszban, tévét sem néz ha lehet
szíve szerint apró-mohos falú házban élne
szőnne-fonna, tehenet fejne
átadni egy világot gyermekének, melyben maga sem élhetett
lehet ezt?...
nem hisz abban, amiben él
sajnálatos.
ajtó nyikordulj, gyermek ébredj-indulni kell
kedves ásít ő pedig
reménytelen önmagát sarokba dobja
álarc szorít,itt-ott feslik, de
muszáj
saját magában hontalanul
Élni.