Somewhere Over the Rainbow

megint egy családi ebéd

árnyas eperfák alatt vén tölgyfaasztalon

és ő nem lehet ott-de miért is?...elfelejtette.

húga élet-bölcsőjében Angyalka küldi jeleit a világba-képzeld,mindig lányt szerettem volna, és Vanda lett volna a neve, ha...-

férje keze a hasán nyugszik-igen,látja őket,és ez így van jól

Család lettek.

valakit várt volna peronon füstös csavargók között úgy de úgy várta volna

hátizsákkal a hátán szemében apró fényekkel fölnéz és ő látja

-mindig is látta-

csak egy ölelés-ne kellene mástól megkapnia-

csak ne engedné el soha-soha

csak el akarta mondani...mit is? elfelejtette.

valahol a szivárvány alatt még mindig ott álldogál egyik lábáról a másikra és mosolyog mosolya szelíd-tűnődő virág

vár

nem tudja mire,nem tudja,kire

Apa, csak azt akartam mondani

fogadjatok el így ahogy vagyok,még ha nem is lesz a nevem előtt az a nyamvadt két betű, amiért talán régen...igen, én meleg vagyok,és nem vagyok jó anya,és nem tudok felelősséget vállalni még magamért sem csak ne bántsatok mert

olyan gyorsan szaladnak az évek lassan harmincöt leszek és

még nem ültem árnyas eperfák alatt kedvesem kezét fogva vén tölgyfa asztal alatt titkos érintések csak-tudd-hogy-hozzám-tartozol-megtaláltalak

Apa, én szeretném

nem akarok genetikai hulladék lenni

csak a gyereked

akarok állni fehér asztal előtt könnyekkel szememben fehér ruhában

-miért baj ha Kedvesemen is az lesz,miért is?-

aláírni-igen,én érted

Felelősséggel tartozom.

ne kelljen kórház folyosóján idegenként állnunk ha eljön az idő

Apa megértesz?

én lehet, nem leszek orvos már

és sokszor meg akarok halni,főzni azt jól tudok, és

mosni is szeretek meg

írni talán

meg betegeket ápolni olvasni utazni

-maszatos ablakon kibámulva talán nem is fontos hova megyünk-

Apa,én

legszívesebben besétálnék a tengerbe hagynám hogy magába fogadjon tajtékos édes lágysága

nem akartam ilyen lenni

de ez lettem

és ma nem vagyok ott veletek árnyas eperfák alatt vén tölgyfa asztalról gyümölcsöt eszegetve Kedvesem kezét fogva

-és nem állok peronon más várja talán azt a lányt-

tulajdonképpen nem vagyok sehol

csak a szivárvány alatt álldogálok tétován-odatalálsz a peronról, nem tudom

és te, Apa?

a gyereked akarok lenni újra.