Most kiderül...

Az ötödik napon még terhességi tesztet is vettem munka után, és mivel reggel a teszt elvégzése megbízhatóbb, így addig vártam vele. Még aludni is alig tudtam az izgalomtól, hogy vajon mit fog majd mutatni. Még az óra csörgése előtt kiosontam Péter mellől a fürdőszobába, és gyorsan elvégezetem a tesztet. Alig tudtam kivárni azt a három percet! Aztán megnéztem… na, vaklárma volt! Egy vonal, tehát negatív… Még percekig vártam nézve a tesztet, hogy nem e bukkan fel a második vonal is… maradt az egy csík.

Örültem neki, hiszen nem tervezünk még gyermeket, és szeretnék előbb férjhez menni, és majd csak azután tervezgetni a család bővítését. De valahol olyan csalódás félét éreztem, amit igazán nem is értettem először, hogy miért. De rájöttem. Lehet kissé megbolygatta az érzelmeimet és a hormonjaimat is az, hogy Vera gyermeket vár, hiszen folyamatában látom a pocakja növekedését, és pont vele voltam, amikor először megmozdult a baba. Sokat találkozom vele. Még egy terhes tanácsadásra is elkísértem és látva az ott lévő kismamákat, kezdtem arra vágyni, hogy nekem is legyen egy ilyen aranyos gömbölyödő pocakom. És persze a beszélgetések legfőbb témája a baba. Tehát ez nem meglepő szerintem, hogy ilyenkor ilyen érzések ébrednek a nőkben. Főleg, ha egy boldog, stabil párkapcsolatban élnek, és egy megbízható, szerető pár van az oldalukon, mint amilyen nekem is Péter.

Persze még aznap éjszaka megjött – némi hasfájás kíséretében – és mint kiderült, tényleg a múltkori eltolás miatt lehetett ez a pár napos késés. Tehát most már megnyugodhatok, nem kellett csalódnom, a fogamzásgátlóm tényleg megbízható. Péter is észrevette a nyugtalanságomat és a szomorkás hangulatomat – persze minden a hasfájásra fogtam -, és röviden neki is elmondtam, hogy pár napot késett, de most már megjött és nem kell aggódni. A terhességi tesztet is elmondtam neki. Legnagyobb meglepetésemre, azt kezdte sorolni, hogy az sem lett volna baj, ha esetleg dupla vonal van azon a teszten. Ő annak is örült volna, de azért szeretne ő is előbb elvenni engem, és majd utána közösen várni, figyelni, hogy a teszt pozitív lesz. Látva hogy kerek szemekkel, csodálkozva figyelek, hirtelen elhallgatott - zavarba jött kissé -, majd gyorsan rejtelmesen mosolyogni kezdett, kaptam egy csókot és elment vacsorát készíteni. Kellett néhány perc, hogy magamhoz térjek, nem csak álmodom az elhangzott szavakat. Csak pihentem az ágyon, de a hangulatom már sokkal jobb lett. Most éreztem igazán, hogy ténylegesen együtt haladunk Péterrel az úton, egy irányba közösen. Ugyan azok a céljaink, de eddig még ennyire konkrétan nem beszéltünk erről.

Ez a mai nap igazán sok minden meglepetést tartogatott számomra. Mintha minden világosabb, színesebb lenne… ez az érzés az igazi boldogság és a szerelem!