Szülni, vagy nem szülni?

Blog: Az egészségügy kutatói szemmel - Szerző: WEBBeteg
Számos kutatást végzünk 18 év feletti hölgyekkel különböző témákban. Az életstílusuk vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a párkapcsolat, a család, és a gyermekkérdés, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó fogamzásgátlás minden korcsoport életében központi szerepet tölt be. A 18 év feletti populáció életében - de ha figyelembe vesszük, hogy ennél korábbra tevődik a szexuális élet megkezdésének ideje, már korábban is - ez egy alapvető feladat, méghozzá általában női, a megkérdezettek ugyanis nem szívesen engedik ki ennek a felelősségét a kezükből.
 
Mert hát ugye gyereket mindenki szeretne, csak a többség nem most. Hanem mikor? Jó esetben ez a párok közös döntésén és valós tervezésen, felkészülésen alapul, s hogy ebben a kérdésben a nőknek határozottabb elképzelése van a férfiaknál - akik nyilván beadják a derekukat, mit is tehetnének, hiszen a nő dönt. 
 
Alapvetően folyamatosan halasztódik ez a kérdés. A tanulással töltött évek egyre csak gyarapodnak, "diploma már mindenhova kell" - és hát ugye "amíg tanulok, addig nem lehet gyereket szülni". A ritka kivételeket - akik be merik vállalni a gyerkőc érkezését - meg valljuk be, elég furán kezeli a környezetük.
 
Egy átlagos egyetemista végez 23 évesen, amikor ugye elkezd munkát keresni. Ami megint nem egy egyszerű feladat. Mert hát a felvételi elbeszélgetések első kérdései között szerepel, hogy az illető mikor szeretne családot, hány gyereket tervez és pontosan mikor? Ami ugye teljesen érthető kérdés, hiszen tervezni kell. "Egyelőre még nem", "először meg kell teremtenem a feltételeket". Fejlődni kell szakmailag, és anyagilag is, mert ugye egy család eltartásához két kereset kell. Az anyaságot nem "divat" hivatásnak tekinteni, és megélni se lehet belőle, hiszen Magyarország nem áll túl jól a kisgyermekes anyák foglalkoztatásának kérdésében.
 
Az, hogy ennek a "megfelelő" (az is kérdés, hogy ez kinek mit jelent) egzisztenciának a megteremtése mikorra jön el, megint kérdéses, de ha arra gondolunk, hogy biológiai szempontból a 20. és 35. év közötti időszak a legkedvezőbb a terhesség vállalására, akkor észrevesszük, hogy ennek lassan a fele ekkora elsuhant a fejünk felett. Tudomásul kell venni: az életkor előrehaladásával csökken a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége és minősége (méhen belüli életben a leánymagzatok petefészkei a terhesség 20. hetében körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak, megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első havivérzés jelentkezésekor már csak körülbelül 300-500.000 az meglévő elsődleges tüszők száma!). Tehát nem csak a babára leselkedő genetikai veszélyekkel, hanem csökkent megtermékenyíthetőséggel és magasabb vetélési rátával is számolni kell.
 
De hát ugye itt állunk egy olyan országban, amely tömve van az "ideális mai nővel" szemben felállított elvárásokkal, éppen csak bimbózik (bár már itt-ott látható) a családbarát munkahelyek terjedése, talán végre megpróbálják megoldani a bölcsőde problémát (mert hát ugye abból sincs elég) és sikerül tenni valamit. Hogy ne csak addig tartson a huszonévesek korosztálya felé az elvárás: hogy "szülni kellene, mert elfogynak a magyarok", hanem ennek a feltételei is megteremtődjenek.
 
Barkóczi Boglárka