Az egészségügy kutatói szemmel

Szerző: WEBBeteg

A BLOG LEÍRÁSA

Egészségügy, egészségtudatosság, kommunikáció orvos és beteg között, s ami a fejekben van - egészségügyi piackutatók szemével...

Látogatás: 33758 alkalommal

A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

Cukorbetegség: a fájdalom bajt jelez, de ha nem fáj, az se jó

2008.07.17.

Aki cukorbeteg, tudja - vagy legalábbis tudnia kellene -, hogy ez a betegség nem "csak" a szénhidrát háztartást bántja. Alig van olyan szervünk, ami épen marad, ha cukorbetegként nem vagyunk résen! Mivel a szénhidrát háztartás felborulása károsítja az ereket és idegeket is, az idő előrehaladtával tönkremehetnek a vesék, nagymértékben romlik a látás, az idegek károsodása következtében pedig vagy erős fájdalom, vagy éppen ellenkezőleg, teljes érzéketlenség alakul ki a test bizonyos részein, pl. a lábon.

Ez utóbbi szövődményt, az idegek károsodását nevezzük diabéteszes neuropátiának. Egészségügyi kutatói tapasztalataim szerint ez a betegek által legkevésbé ismert, leginkább elhanyagolt probléma. A fájdalmas diabéteszes neuropátiát hamarabb felismerik, hiszen a kezdeti zsibbadásszerű, hangyamászás-érzéshez hasonlítható tünetet később olyan erős fájdalom váltja fel, hogy a beteg a takarót is alig tűri a lábán - tehát orvoshoz fordul.

A baj forrása az, hogy a betegek többsége - hiányos ismeretei miatt - nem köti össze ezt a panaszt a cukorbetegséggel, és valljuk be, orvosok közül se mindenki gondol rá azonnal! Fontos tehát, hogy diabéteszes betegként legyünk tudatában a neuropátia lehetőségének, tudjunk arról, hogy a kialakult fájdalom egyrészt gyógyszerrel, másrészt a szénhidrát háztartás rendezével gyógyítható.

Szülni, vagy nem szülni?

2008.07.08.
Számos kutatást végzünk 18 év feletti hölgyekkel különböző témákban. Az életstílusuk vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a párkapcsolat, a család, és a gyermekkérdés, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó fogamzásgátlás minden korcsoport életében központi szerepet tölt be. A 18 év feletti populáció életében - de ha figyelembe vesszük, hogy ennél korábbra tevődik a szexuális élet megkezdésének ideje, már korábban is - ez egy alapvető feladat, méghozzá általában női, a megkérdezettek ugyanis nem szívesen engedik ki ennek a felelősségét a kezükből.

 

Mert hát ugye gyereket mindenki szeretne, csak a többség nem most. Hanem mikor? Jó esetben ez a párok közös döntésén és valós tervezésen, felkészülésen alapul, s hogy ebben a kérdésben a nőknek határozottabb elképzelése van a férfiaknál - akik nyilván beadják a derekukat, mit is tehetnének, hiszen a nő dönt. 

Szerhasználók a függőségek világában

2008.07.02.

A modern világ rengeteg információt, lehetőséget, csábítást, izgalmat, kalandot és kihívást kínál, előállítva ezzel a modern személyiségtípust, akinek főbb ismérvei a folyamatos útkeresés (az embereket a boldogság és a biztonság utáni vágy hajtja) és a fogyasztás. Önmagunk meghatározása, a "ki vagyok én?" kérdésre adandó megfelelő válasz kialakítása életünk egyik alapproblémájává vált.


Mindez remek táptalajt biztosít a különböző függőségek megjelenésének és elterjedésének, az alkohol-, nikotin- és drogfüggőség mellett ma már egyre többet hallani a társfüggőségről, szexfüggőségről, játékszenvedélyről, internet-függőségről, televízió-függőségről, vásárlási mániáról stb. Úgy tűnik, hogy a fogyasztói, individualizálódó társadalom egyik nagy találmánya a függőség, bármitől függővé válhatunk.

Az egyetemista lét és az egészség - a sport

2008.07.01.
Egyetemistának lenni egy a hagyományostól egészen eltérő életformát jelent. A híres-hírhedt egyetemi bulik, az éjszakába nyúló vizsgaidőszaki tanulások, a kollégiumi életmód, a minden rendszert nélkülöző napirend, a testmozgás hiánya - mind-mind komoly veszélyeket rejtenek magukban. Az egészben az a legalattomosabb, hogy egy fiatal, erős szervezet esetében ezek általában csak hosszabb távon, akár évekkel megkésve fejtik ki hatásukat.

 

A sport talán még az egészségmegőrzés azon területei közé tartozik, amit az egyetemisták számottevő hányada aktívan gyakorol. Ám sok esetben inkább kikapcsolódási, mint egészség-megőrzési céllal teszik ezt, s egyre növekvő számban akadnak ezen kívül olyanok is, akiket a manapság annyira népszerű testkultusz ragadott magával, és a sportolást kizárólagosan testépítő jellegű mozgás formájában gyakorolják.

A patikák változó helyzetéről

2008.07.01.

A hazai patikai piac jelentős átalakuláson megy keresztül, melyet két fő hatás egyidejű érvényesülése alakít: az egyik a verseny erősödése, mely a patikaliberalizációs törvény másfél évvel ezelőtti hatályba lépésének köszönhető; emellett megindult a korábban önálló, elkülönült egységként működő gyógyszertárak összefogása, szerveződése.


Patikai láncok jelentek meg. Ez a kifejezés takarhat egyszerű beszerzési csoportosulást, marketingszövetséget (mint például a Gyöngy vagy a Szimpatika), de több patika közös tulajdonba kerülése sem ritka. Előbbiek lényege, hogy a nagykereskedőtől való közös beszerzéssel árengedményre tesznek szert, majd azt egységesen továbbítják a vevők felé. A tulajdonosi közösségek sokkal kevésbé áttekinthetők, a tulajdonviszonyok sok esetben a szakmán belüliek számára sem teljesen átláthatók.

Egészség - kultúra?

2008.06.25.

Mit jelent számunkra az egészség? Nehéz a kérdés, nehezen megragadható, akárcsak maga a fogalom. Meglétét az egészségesek természetesnek veszik, mások szerint romlása a korral jár, múlandó érték, aminek elvesztése természetes és hétköznapi.

Önmagáért keveseknek fontos, sokkal inkább a betegségek (értsd: tünetek) hiányaként gondolunk rá. Lényege abban áll, hogy megmaradjon a munkavégző képesség, tudjunk dolgozni, mozogni, eltarthassuk családunkat, felnevelhessük gyermekeinket.

Ami szinte mindenkire igaz: jelentőségét alapvetően ritkán kérdőjelezzük meg. Ennek ellenére hozzáállásunk nem tanúskodik arról, hogy mennyire érezzük fontosnak. Jó példa erre az a tény, ami kutatásaink során többször is bizonyságot nyert: az alkoholfogyasztást a többség nem sorolja az egészség elleni vétkek közé.

Élet az Alzheimer-kórral

2008.06.25.
Az öregkor természetes velejárója a képességek egy részének elvesztése - az egészséges idős ember ennek ellenére jól elboldogul a hétköznapokban. Ahogy a testi funkciók romlanak, ugyanúgy csökken a szellemi teljesítmény is - mindez azonban csak egy bizonyos mértékig egészséges.
 
A hozzátartozók számára sokszor természetes, hogy idős rokonuk feledékeny - nem jutnak eszébe a nevek, nehezen találja a szavakat. A helyzet akkor kezd aggasztóvá válni, amikor a "szórakozottság" mellett más, furcsább tünetek is megjelennek. Ilyen lehet például, hogy a beteget szemmel láthatóan nem érdekli semmi, csak mered maga elé, sírdogál - vagy éppen érthetetlen dolgokat művel: lehetetlen helyekre pakolja a tárgyakat, napi rutinja szétesik, nem boldogul a bevásárlással, főzéssel. Előfordulhat az is, hogy eltéved, az utcán vagy a lakáson belül bolyong.

Előrehaladottabb állapotban pedig már láthatóan zavarodott, önellátásra képtelen, sőt, még a közvetlen hozzátartozókat sem ismeri fel.

Mindez már nem tudható be az életkor következményének, segítségre van szükség. A betegség neve ismert (Alzheimer), közhelyeket szinte mindenki hallott róla, de a laikusok többsége sokszor nem is gondol erre az eshetőségre, amikor szeretteiken az első tünetek megjelennek. Azt érzékelik csupán, hogy a szeretett személy megváltozik, "már nem az igazi" és a kapcsolat átalakul, egyre nagyobb terhet róva a családra.

Sajnos, sokszor ez az oka annak, hogy nem fordulnak időben orvoshoz.

Mire költenek többet és kevesebbet a fiatal nők?

2008.06.25.

Hajlandóak-e, és ha igen, milyen eredmények reményében, többet költeni testükre és egészségükre?



Fiatalok esetében az egészség még gyakran "természetes", a sorstól készen kapott adottság, melyért nem kell megküzdeni. Mi, nők, talán még valamivel komolyabban is vesszük ezt a kérdést, bár az egészséget illetően mi sem várunk el többet, mint hogy zavaró tünetek nélkül élhessük mindennapi életünket.

Fogamzásgátlás

2008.06.25.

A nemiséghez, női léthez kapcsolódó kérdések a mai napig tabunak számítanak még a témában leginkább érintett fiatal (fogamzóképes) nők körében is. A nevelés során a családban, iskolában nem fektetnek hangsúlyt ilyesmikre - talán azért sem, nehogy túl korán felkeltsék a gyerek érdeklődését; vagy mert sem a szülő, sem a pedagógus nem tudja, hogyan is nyúljon egy ilyen "érzékeny" témához. Ennek következtében egy átlagos, hétköznapi nő sok esetben saját alapvető testi mechanizmusaival sincs tisztában.


A test, amíg rendben funkcionál, úgy gondoljuk, nem követel különös odafigyelést - a napi rutinban eszünkbe sem jut azzal foglalkozni, hogy mi és hogyan zajlik "belül". Esztétikai szempontból annál többet foglalkozunk vele! Nincs ez másként a fogamzásgátló módszer választásánál sem, amely során a biztonságosság, mint alapkritérium mellett a két döntő szempont többek között az alacsony hormontartalom és az esztétikai paraméterekre való pozitív hatás (súly, haj, bőr).

Doktorúr, hogy van? Avagy az orvos is ember...

2008.06.24.

Ez az a kérdés, amit a legritkábban szokott az ember feltenni., mert ugye szokás szerint az a kérdés, hogy a beteg hogy érzi magát?

Azt bizonyára mindenki hallotta, hogy elég sok változás történt az egészségügy háza táján (az egyik - talán a betegek számára leginkább észlelhető dolog - a vizitdíj bevezetése, majd megszüntetése volt), de hogy milyen területeket is érintett ez pontosan, és kiknek a mindennapi életében hozott új feladatokat, új hatásköröket, az már kevésbé egyértelmű.

Az orvosok összességében sajnos nem örvendenek túl nagy népszerűségnek - ezt nagyon sok kutatásunk során tapasztaljuk. Az ember nem szeret hozzájuk járni (a többség akkor megy, ha már "húzzák"), egyrészt azért, mert hihetetlen mértékű gyógyszerellenesség alakult ki az utóbbi években - a "csodamódszerek" azonban népszerűbbek, mint valaha, másrészt az egész procedúra eléggé körülményes: szabadságot kell kivenni, várakozni kell, időpontot kell kérni, szóval macerás.