az élet ,,felnőttként,,

Nos hát van egy kis időm ezért írok egy kicsikét.Most végeztem az iskolámmal, csak munkát kellene hogy találjak, meg persze be kellene illeszkedni.De nem egyszerű egy olyan világban még egy egészségesnek sem nem hogy egy beteg embernek.Szörnyű kegyetlen világban élünk,melyet már többször is tapasztaltam,de volt mindig egy menekülő váram és az a tanulás volt. Most már nem bújhatok el,de olyan egyszerű lenne.Hiszen félek az elutasításoktól,sok-rengeteg bizonyítási vágyam van,de nem biztos hogy tudom kamatoztatni.Annyi embert látok fiatalként tele tervekkel önbizalommal egyéniséggel,s eltelik pár év a munkahelyén már csak a kopár kis szürke hétköznapjai vannak,s amiket eltervezett álmait már nem is tartja igaziaknak.Nem akarja megvalósítani,csak éldegél mint egy élő halott.Nem akarok ilyen emberré válni!!!!Mindig is voltak terveim és lesznek is és nem akarom hogy az élet ilyenné tegyen. KIFACSARJON!!Már így is eddig is jó rendesen meggyötört s még sok más embert és itt lenne az ideje ha már gyermek korom nem volt legalább a felnőtt korom lenne igazi és szép.Persze álmoknak mindig lennie kell az embernek hiszen akkor mi éltetne minket:??? Kérdem één??? Az első álmom az hogy meggyógyuljak még nem sikerült,de dolgozom az ügyön!Van egy párom akiért érdemes élnem, aki miatt nem adhatom fel a küzdelmet!!! S remélem ezt pár év múlva is érezni fogom ezt az erős érzést ami élni hajt!Sokak azt hiszik hogy élnek pedig nem is tudnak igazán élni!!Ez most kicsit furán hangzik,de akinek nem volt veszélyben az élete az nem tudja úgy értékelni az apró örömöket mint én és még sokan mások.Nem akarok egy lenni a több ezer ember közül.Más akarok lenni, csak egy kicsivel több szeletet szeretnék az élet tortájából.