Kötelező oltáson

Ágica a múlt héten töltötte be a második hónapját, ezért következett az első szuri a doktor nénitől. Előre megkérdeztem Éva nénitől, hogy javasolja-e egyszerre a két szúrást. Az egyik ugyebár a kötelező két hónapos védőoltás, míg a másik a mostantól ingyenes pneumococcus elleni védőoltás. Mivel támogatta az ötletet, ezért beadattuk.

Apa korán reggel elindult dolgozni, Erzsi mama jött segíteni. Mama itthon maradt Tomcsival, amíg én lementem Ágicával a tanácsadásra. Tomcsinak is esedékes lenne a pneumococcus-os védőoltás, de nem akartam a két lurkót egyszerre beoltatni, mert akkor meg kellett volna osztanom a gondoskodási, ápolási időmet. Így most maximálisan Ágicára tudtam koncentrálni. A jövő héten viszont inkább csak Tomcsit fogom babusgatni (feltéve, ha igényli).

Megszoptattam Ágicát, jól felöltöztettem és indultunk is. Útközben találkoztunk azzal az édesanyával, akit anno fiatalkoromból ismertem, és a terhesgondozáson hosszú idő kimaradása után ismét egymásra találtunk. Azóta tartjuk a kapcsolatot. Ő két héttel utánam volt kiírva szülésre. Én is jeleztem neki, hogy megszültem, ő szintén.  Találkozni nem tudtunk, ezért MMS-t küldtünk egymásnak a gyerekeinkről. Most viszont személyesen futottunk össze. A valóságban is meg tudtuk csodálni a kislányokat. Az egyik szebb volt, mint a másik. Elmondása alapján Esztike is olyan jó baba, mint a miénk. Ő is nagyon szépen fejlődik. Sajnos neki már kevés az anyatej, ezért tápszerrel pótolni kell a hiányt.

Megbeszéltük, hogy keressük egymást, és együtt tologatjuk majd a babakocsikat. Tovább indultunk, mikor ismét ismerősökbe botlottunk. Puszi-puszi, gyerek csodálás, puszilgatás, és elköszönés, hisz a tanácsadás ideje lejár, mennünk kell!

Szerencsére a rendelőben már nem volt senki, ezért egyből mi következtünk. Gyors súlymérés: 5280 gramm, hosszúság: 59 centiméter. Az igen! Csak így tovább!

Bent a doktor néni csak megerősítette az előbbi állítást. Kicsit sápadtnak, fehérnek látta Ágicát. Azt javasolta, szedjek több vastablettát. Ezek után már szívta fel a fecskendőt: jobb popsiba a kötelező, bal fenékbe a másik védőoltás. Szegény kislányom, még ki sem heverte az egyiket, már kapta is a következőt! Úgy szorította az ujjamat, hogy szinte elkékült. Ordítás után végül sikerült megnyugtatnom.

Öltöztetés közben megkérdeztem Éva nénitől, hogy Tomcsi szerintünk nagyon sokat iszik és pisil. Nem-e baj? Mennyi a normális mennyiség? Mire azt felelte, ha tudunk vigyünk le neki vizelet mintát, és megnézi.

Hazafelé menet a játszótér felé vettük az irányt. Még jó, mert Erzsi mama és Tomcsi ott bandáztak. Mi is lent maradtunk délig, majd együtt jöttünk fel ebédelni. Tomcsit ráültettük a bilire, hátha pisil bele. És igen! Már nem is először hallottuk megszólalni a zenélő bilijét! De jó! Gyorsan visszaöltöztem, és már szaladtam is vissza a doktor nénihez a vizelet mintával. Míg vártam az eredményre, ami tíz perc volt, az nekem órák hosszúságának tűnt. Utánam érkezett egy anyuka, akit már látásból ismertem a térről, csak tanácsot akart kérni a doktor nőtől. Behívta a rendelőbe. Olyan hangosan beszéltek, hogy én kint a váróban mindent hallottam. A lényeg az volt, hogy az anyuka érdeklődött az új ingyenes védőoltásról. Ő nem akarja feleslegesen megszúratni a gyermekét. A többség kéri-e? - kérdezte. Éva néni frappáns válasza nagyon tetszett: "Az utcán az emberek mennek jobbra és balra is, kinek merre van dolga. Melyik a helyes? Nyilván mindkettő, hisz mindenkinek másfelé van dolga! Ez alapján nem lehet dönteni! Én javaslom. Nem szeretném befolyásolni, Önnek kell eldönteni...."

Közben elkészült az eredmény, cukor nincs, viszont lehet felfázás vagy valami hasonló. A mintát el kell küldeni tenyésztésre. Hazafelé beadtam a vizeletet a Dósa Nádor téren található ÁNTSZ-hez.

Hétfőn lehet az eredmény után érdeklődni. Remélem, semmi komoly!