Hajvágás

Megint eltelt egy hónap, mehetünk a fodrász Tündihez, negyedjére!

Kíváncsian vágtunk neki az útnak, Erzsi mamával, hogyan fog reagálni Tomcsi (ha emlékeztek, nagyon nyugodtan ülte végig a múltkorit).

Kicsit korábban érkeztünk a helyszínre, hogy barátkozzon meg a környezettel, ha elfelejtette volna:))

Józsi, a fodrász srác éppen egy lánynak mosta a haját, amely az én kisfiamat teljesen lenyűgözte: most, hogy a hölgy vagy a víz......szerintem inkább az utóbbi, mivel imád pancsolni a gyerek!

Ebből adódóan a várakozás nagyon gyorsan eltelt, már mi is következtünk.

Beültettük a fodrászszékbe, Tündi rátette a törölközőt, majd a nagy lepelt, és már búgott is a hajnyírógép.

Tomcsi a tükörből követte nyomon az eseményeket, néha oldalra pillantott, Józsi hogyan szárítja a vendég haját, néha pedig hátra rám: Jééé, anyából kettőt látok!!!

Pillanatok alatt ledúrta a hajzuhatagot, közben pedig nem győzte dícsérni Tomcsit, milyen ügyes Nagyfiú!

Végül is, nem csalódtam, mert igazából mostmár tényleg nagyfiam van!!

A sógornőm a keresztfiamnak ő maga vágja le a haját (nem tudom, hogy a pénz miatt, vagy miért?).

Én úgy gondolom, fontos, hogy új élményekkel gazdagodjon, új helyszíneket, embereket ismerjen meg. Ezzel színesebbé, változatosabbá tudom tenni a kis életét, közvetlenebb és barátságosabb lesz a külvilággal szemben.