• Babakuckó
        kranki blogja

        Nagypapa születésnapja

        Apának az apukája tegnap volt 52 éves.

        Meglepetésként összegyűlt a kis család, nagymama finom gulyáslevessel várt minket (ő be volt avatva).

        Mikor már autóval közelítünk a házuk felé Tomcsi már majd kiugrik a bőréből örömében. Kiszállás után kiabálva szalad a kapu felé........nagypapa így vette észre érkezésünket! Szinte madarat lehetett volna fogatni vele, annyira boldog volt!

        Bementünk a házba, felköszöntöttük papát, elénekeltük a Halász Judit: Boldog születésnapot! című dalt, Tomcsi még táncolt is hozzá.

        Végszóra megérkeztek a sógoromék is, Mátéval. A két fiú egyből letámadta egymást, puszi-puszi és már játszottak is. Persze megint az a játék kellett az egyiknek, ami a másiknál volt. (a nagyszülők lassan belejönnek, és mindenből kettőt, vagy hasonlót vesznek)

        Nem tudom, de remélem csak átmeneti állapot Tomcsinál az "ütlegelés".....véletlenül vagy direkt a kezében lévő dolgokkal ütögeti a mellette lévőt...legyen az apa, vagy például Máté. A múltkor apa feküdt otthon az ágyon, mikor is odaosont, és a nagy homokozólapáttal fejbevágta. Ez mi lehet? Normális dolog ez?! Hogyan kell helyesen lekezelni?

        Azt olvastam, hogy ha sokszor mondjuk a gyereknek a "NEM" és "NEM SZABAD" szavakat, a végén immunissá válnak rá. Inkább tereljük el a figyelmét, adjunk neki más játékot! Szerintetek???

        Nálunk nem nagyon jön be.....ha elveszem tőle, vagy elviszem attól a helytől(cserepes virágtól), amit nem szabad, hisztizni kezd. Mi a tippetek?

        Míg mi az asztalnál beszélgettünk, Tomcsi a kis seprűvel (papának segítve) végigseperte a füvet. Imád takarítani, sokat segít otthon is!

        Majd kimentünk hátra az udvarra, mégiscsak a jó levegőn legyünk már, ha kertesházban vagyunk......

        Ilyenkor elhatározzuk, hogy mi is veszünk egy szép házat, kis kerttel, ahol a gyerkőcök a részükre kialakított játszótéren vidáman szaladgálhatnak.

        Szóval, vittünk ki tányérokat, és bekanalaztuk a finom levest. Tomcsi is nagyon szereti, szinte minden nap meg tudná enni.

        Ezekután megérkezett a szülinapi torta is, égő gyertyával a tetején, amire az én kisfiam egyből rámozdult. Szerinte, azt neki kellett elfújni. Végül papával közösen megtörtént a dolog. Ágica a pocakomban már alig várta, hogy felszeljék végre azt a csokis lúdláb tortát.....hmmmm..fiiinom volt.  A fiúknak is ízlett, főleg a tejszínhab a tetején...

        Hirtelen beborult az ég, éppen csak annyi időnk volt, hogy összepakoljunk, és be a házba, már szakadt is az eső.

        Az időjárás figyelmeztetett, hogy 19 óra, lassan fürcsi idő, úgyhogy indulás haza.

        Megint eltelt egy újabb nap, ismét élményekkel gazdagabban tértünk haza.


      • Blog leírása

        Élet egy apró gyermekkel és egy pocaklakóval... :-)
        Látogatás: 37941 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés