Babakuckó

Pénteken úgy döntöttünk apával, hogy menjünk horgászni. Sajna az idő nem kedvezett, ugyanis egész este esett az eső, lehűlt a levegő: szóval nem egy kisfiúnak és egy kismamának való időjárás......Tudjátok: a vizes fűben egy pléden ücsörögni, sétálni...

Mivel már "rákészültünk", kitaláltam, hogy menjünk az állatkertbe, úgysem voltunk még Tomcsival!

Mikor már azt hittem, vége a "tortúrának" Tomcsival, ismét terhes lettem és kezdődik minden előről...........

Itt nem a Pocaklakóra gondolok!!!! Ennél szebb, és boldogabb időszakot el sem tudok képzelni!!!

Végre elérkezett a szombat, a nagy nap, mikor is Ágicát közelebbről-belülről is megnézhetjük. Ugyanis olyan lassan telik el az a 3 hónap, mire megszületik, és hát... kíváncsiak voltunk már rá nagyon! 

Nagymamám szerint, minek költjük a pénzt erre, DE az az élmény bármennyit megér nekünk!!!! Plusz, hogy számolnék el nagykorában Ágicának: ő róla miért nem készült olyan felvétel, mint a bátyjáról?

Még nem is meséltem, hogy Tomcsinak van már egy unokatesója, Máté ( aki nekünk a keresztfiúnk is). Ő augusztusban lesz 1 éves, úgyhogy majdnem pontosan egy fél év van köztük.

Általában csak vasárnaponként találkozunk anyósoméknál a családi ebédeken, de mostanában séta közben is össze szoktunk futni.

Képzeljétek el, ma  szokás szerint lent vagyunk a játszin....

Ismét látom szalad felénk a múltkori kislány (Kiderült Zsófinak hívják), utána az anyukája.

Elérkezett az idő, mikor ismét fodrászhoz kellett mennünk....

Először 11 hónaposan vittük el a nagyfiút- apa fodrászához. Most, hogy az új hely, a nagy tükör, vagy a kosár játék, amit az ölébe kapott - egymagában feszített a nagy székben, és egy szó nélkül végig ülte (hallgatta) az olló csattogását. Nemcsak mi, még a fodrász is csodálkozott, és dicsérgette Tomcsit.

Mostanság, hogy beköszöntött a jó idő (sőt néha már túl meleg) a délelőttünk és/vagy a délutánunk a játszótéren zajlik.

Reggeli után, 9 körül szoktunk lemenni. Tomcsi már tudja a járást, és arra húz engem(ha én elfelejtettem volna merre is kell mennünk..)

Végre elérkezett az a hét, amit én már nagyon vártam. Kikapcsolódunk hármasban (+a Pocaklakó).

Három napot mertem bevállalni, nem tudtam, Tomcsi hogy reagál az idegen helyre, hogyan fog aludni.(és Mi?)