• Meddig érdemes egy kapcsolatban élni?

        Legfrissebb cikkek a témában
         
        Gyakori kérdések

        Tisztelt Doktornő/Úr! Három éve ismerkedtem meg jelenlegi párommal. 2,5 éve költöztem hozzá, mivel még két kiskorú gyermeke volt (ikrek- fiú-lány). Nagyon nehezen csiszolódtunk össze, én többször hazaköltöztem, de úgy éreztem, hogy szeretem és adok még neki egy esélyt. Nem iszik, szorgalmas, de nagyon hamar olyan ingerült lesz, hogy nem értem az okát. Mindig én vagyok az, akin kitölti a dühét. Nem kiabál, csak szépen megmondja a magáét. Később mindig megbánja, bocsánatot kér, hogy nem érdemeltem meg, de sajnos a bocsánatkérések egyre szaporodnak és az ingeröltsége egyre fokozódik. Nagyon sokat köszönhetek neki, mivel ő tart el engem, ui. a házamon van egy jelentős jelzáloghitel, amit én fizetek a nyugdíjamból. 35 évet dolgoztam, mindig volt jövedelmem, és most szinte semmi pénzem nincs. Ha elmegyünk vásárolni, mindig ő teszi a kosárba a vásárolt árucikket, én meg állok mellette. Nagyon kellemetlenül érzem magam. Kértem őt, hogy adjon a garázshoz kulcsot (mivel sokszor elfelejt hazahozni a bevásárolt dolgokból), megígérte, de nem lett belőle semmi. Nagyon spórolós, én ezt megértem, de mostanában már szinte semmi ennivalót nem vesz, csak a főzéshez valót. Eddig 3 alkalommal voltunk nyaralni, de az is olyan volt, hogy amit ú akart, azt kellett nekem is csinálnom. Három napon keresztül reggelltől estig úton voltunk, néha már nagyon fáradt voltam, és szívesen maradtam volna a szállodában egy kicsit pihenni. Örökmozgó lévén, ezt fel sem mertem vetni. A szex már nem érdekel, soha nem volt jó vele , így már nem kívánom egyáltalán. Együtt vagyunk, de alig várom, hogy vége legyen az egésznek. Ránézek és már szinte idegennek érzem ezt a férfit. Nagyon eltávolodtam tőle lelkileg is. Legutolsó kirohanása után megígérte, hogy nem fog többet kiabálni velem, de már nem hiszek neki. 50 évesen százalékoltak le súlyos depresszióvel, gen. szorongással. 24 éve vagyok beteg, de nagyon erős akaraterőm volt és ezért tudtam 35 évet dolgozni, egy-két alkalommal felelősségteljes munkakört is betöltöttem. Most úgy érzem, hogy nem érek semmit, sokat gondolok az öngyilkosságra, semmihez sincs kedvem. A veszekedéseink nagyon megviselnek, eddig 1-2 nap alatt helyrettem magamban a dolgokat, de most már képtelen vagyok rá. Az ikrek egyáltalán nem szólnak hozzám, csak ha nagyon fontos, de az apjukkal sem beszélgetnek. Nekem ez furcsa, mert a mi családunkban ez nem volt szokás. Borzasztóan magányosnak érzem magam. Képtelen vagyok dönteni, hogy hazaköltözzem-e vagy maradjak és bízzak benne, hogy megváltozik. Tudom, hogy Ön nem dönthet helyettem, csak a fentiek ismeretében kérem szíves tanácsát, hogy mi lenne a megoldás. Köszönöm, hogy elolvasta a levelemet . Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Mária

        Dr. Veress Dóra válasza a párkapcsolati problémák témában

        Kedves Mária, Szerintem Ön pontosan tudja, mit kell tennie. Egyetlen dolog tartja vissza, és ez az anyagi nehézség. Ha lenne biztos megélhetése, vagy tudna Önnek segíteni valaki a napi filléres problémákban, akkor már rég hazaköltözött volna! Ha 3 év alatt nem sikerült összecsiszolódni, nem talált megfelelő szexuális és lelki partnerre ebben a férfiban, akkor igazából nincs min gondolkozni! Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyermekei sem beszélgetnek vele, hiszen Ön sem tud vele kommunikálni.

        Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.

        Kérdés: 2011. június 03., 11:04; Megválaszolva: 2011. június 05., 21:48

      • Kérdések és válaszok a témakörben:
        Tisztelt Doktor Úr/Doktornő! A következőben kérném segítségét. Iszonyatosan el vagyok keseredve. Pár hónapja kezdődött egy vírusos megbetegedéssel, napokig fel sem bírtam kelni. Azóta rengeteget szédülök, nem bírok egy helyben állni,...
        Tisztelt Doktornő! Azzal a problemaval fordulnék önhöz,hogy mar lassacskán 2eve olyan problémával kuzdok ami megnehezíti a mindennapjaimat. Folyamatosan szorongok,es felek az új emberektol valo ismerkedestol,de mar betegesen ha lehet ki kerulom...
        Tisztelt Doktornő/Doktor Úr! Tanácstalan vagyok, nem tudom kihez fordulhatnék. Több mint 1 évvel ezelőtt véget ért egy majdnem 6 éves párkapcsolatom, ami nagyon megviselt, sajnos csak pár napig. Néhány nappal a szakítás után fura...
        Már évekkel ezelőtt tapasztaltam magamon, hogy rettenetesen stresszes vagyok, a mindennapjaim nagy részén nagányosnak érzem magam, van, hogy még társaságban is, ha nem a megfelelő emberek vesznek körül. Mozgássérültként születtem, ami miatt...
        Tisztelt Doktorúr/Doktornő! Édesapámnak tavaly augusztus óta szédüléses panaszai vannak. Járáskor egyensúlybizonytalanságot érez, majdnem állandóan. Álláskor, üléskor, fekvéskor hasonló panasza nincs. Lábai régóta fáznak, bal lába...
        Üdv 23 éves férfi vagyok kiskoromba kezdődött hogy hangokat hallottam elalvas előtt meg ha keveset aludtam ezt az orvosom nem differenciálható skizofréniának diagnoztizálta ).4 hónapja gyogyszermentes vagyok semmit nem szedek es annyira jol erzem...
        Tisztelt Doktornő, Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy mire utal, miként lehetséges az, ha én képes vagyok az agyamat érezni? (csakúgy, mint a gyomromat, tüdőmet, vagy más egyéb szervemet) Ismerőseim körében senki nem "képes" erre"....
        Jó napot! Erős szorongásos zavarok, melyek párkapcsolatban, és egyéb társaságban jelentkeznek, s ezek mellékhatásai miatt felkerestem egy pszichiátert. Akivel sok gyógyszert kipróbáltunk de az egyetlen negatív mellékhatásmentes gyógyszer...
        Tisztelt Doktornő 30 éve dolgozom folyamatos műszakban, éjszakázom is.Két éve kezdtem el antidepresszánst szedni, állandó szorongásra és alvási problémákra, amit édesapám halála felfokozott.Azt gondolom, a munkakörülmények miatt alakult...
        Tisztelt doktornö! Nem is tudom hol kezdjem.Gyerek korom óta félek a sulyos betegségektöl.Akkor ez a dolog még nem volt olyan erős de mostanra nagyon minden napomat ki tölti nincs nap hogy ne lenne valami bajom. Hol a hasam fájt hónapokig hol a...