• Hibás konfliktuskezelés óvódában (gyermekpszichológusnak)

        Legfrissebb cikkek a témában
         
        Gyakori kérdések

        Tisztelt Hölgyem/Uram!

         

        Kisfiam tavaly június végén töltötte be a 2. életévét és július óta járt egy magánóvodába. Lassan szokott be, sokáig csak egyedül ücsörgött egész nap. De az augusztusi szünet után szeptembertől minden jóra fordult. Nagyon szeretett járni, lettek barátai, jól érezte magát, vidám volt és kiegyensúlyozott. December elején azonban egyre nyűgösebben indult, néha sírt is reggelenként, és egy délután mikor hazajött, azt mondta, hogy megrúgta az óvónő. Abszurdnak tűnt, kérdezgettem beszélgettünk róla, és a végén talán az én nyomásomra (sajnos), de azt mondta, hogy ő bántotta az óvónénit. Ekkor egyébként még nem beszélt összefüggően, de egyértelműen azt mondta először: "Anya óvónéni rúgta babát!". Másnap rákérdeztem az óvónőre, aki azt mondta, valóban volt egy kisebb konfliktusok, de szerinte már fárad év vége felé, ezért nyűgösebb. Első gyerekes anyaként, tapasztalat nélkül én ezt el is hittem. De a két hetes téli szünet sem lett jobb, reggelente elbujdosott indulás előtt, határozottan ellenállt mikor indultunk.
        Február másodikán délután mikor mentem érte azt mondta, felpofozta az óvónéni, és eljátszotta, hogy történt, hová csapott és neki az fájt és sírt.
        Az óvónő másnap annyit beismert, hogy ráütött, de állította, hogy a fenekére és a pelenkán keresztül nem is érezhette. De sajnos, mivel a többi gyerek előtt történt és ők nagy sokára elmesélték otthon pl. testvérnek, mert azt mondták nekik, hogy a szüleiknek ne meséljék el, ez az ő közös titkuk, kiderült, hogy tényleg pofon volt és nem az első.
        Azonnal kivettük a gyereket, aki egyébként egy vidám, értelmes, kiegyensúlyozott kisfiú, de hatalmas a mozgásigénye és folyamatosan le kell(ett volna) kötni. Ebből adódtak a konfliktusok is.
        Azóta, máshová jár, a régi barátai egy részével, tehát ismerős gyerekekkel, viszont ha valami nem tetszik neki, bármilyen konfliktus van, odacsap a többieknek, lökdösi őket, sokszor előzmény nélkül is. Illetve, ha az óvónéni szól rá egy másik gyerekre, akkor ő rögtön ott terem, rácsap, és a maga módján megszidja. Én ezt az óvodai pofon és az így ellesett konfliktuskezelési minta hatásának gondolom, de lehet hogy tévedek és más okozza. Néha mintha provokálná is a többi gyereket , ha nem rá figyelnek. Lehet, hogy az is baj, hogy egyke, és itthon talán túlzottan is körülötte forog minden, főleg az óvodai probléma után.
        De nem szeretném, ha egyszer kiközösítenék emiatt. Egyébként nagyon szeret mindenkit, és őt is, egy összetartó kis csapat. Mostanában újra sokat beszél a pofonról, idegeneknek meséli, hogy képzeljék el vele ez történt.
        Ezeket csak azért írtam le, hogy valamennyire megismerje az előzményeket, lehet-e összefüggés dolgok között? Hogyan tudnék neki feldolgozni a történteket, ha beszélünk róla, vagy ha nem? Hogyan lehetnek leszoktatni a lökdösődésről, csapkodásról?
        Kérem segítsen, hogyan oldhatnám meg ezt a helyzetet, hogy a lelke és a viselkedése is mihamarabb helyreálljon! Várom válaszát! Előre is köszönöm: Bea

        WEBBeteg szakértő válasza a pszichológia témában

        Kedves Bea!

        Egészen biztosan van összefüggés a kisfiú viselkedése és a múltbeli rossz élmények között. Így próbálja meg magában feldolgozni a történteket. A feldolgozásban, átdolgozásban lehet neki segíteni, hogyha rajzban meg tudja jeleníteni a bántalmazást, vagy játékokkal, bábokkal eljátszik egy hasonló történetet, azaz mintegy kijátssza magából. Itt a játék során meg lehet azt is beszélni, hogy mit érezhet vajon az, akit éppen bántanak, és hogy akit bántanak, azt inkább meg kell védeni, beszélgessenek arról is, hogy ő vajon hogyan tudná megvédeni. A kisfiú a maga módján ugyan, de részben sikeresen feldolgozta az eseményeket, amit visszatérő kedve és bátorsága is jelez. Már csak abban kell neki segíteni, hogy ne az ?agresszorral? azonosuljon. Kevésbé vagy súlyosan bántalmazott gyermekeknél gyakori, hogy a bántalmazóval azonosulnak, és maguk is bántalmazóvá válnak ? így tudják feldolgozni gyengeségüket, kiszolgáltatottságukat. Ez történhetett a kisfiánál is. Beszélgessenek erről az eseményről, a bántalmazó ? bántalmazott szerepről, játsszák el, és idővel ez oldódni fog.

        Minden jót kívánok!

        Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget.


        Kérdés: 2010-05-14 22:22:42; Megválaszolva: 2010. május 14., 22:22

      • Kérdések és válaszok a témakörben:
        Üdv 23 éves férfi vagyok kiskoromba kezdődött hogy hangokat hallottam elalvas előtt meg ha keveset aludtam ezt az orvosom nem differenciálható skizofréniának diagnoztizálta ).4 hónapja gyogyszermentes vagyok semmit nem szedek es annyira jol erzem...
        Tisztelt Doktornő, Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy mire utal, miként lehetséges az, ha én képes vagyok az agyamat érezni? (csakúgy, mint a gyomromat, tüdőmet, vagy más egyéb szervemet) Ismerőseim körében senki nem "képes" erre"....
        Jó napot! Erős szorongásos zavarok, melyek párkapcsolatban, és egyéb társaságban jelentkeznek, s ezek mellékhatásai miatt felkerestem egy pszichiátert. Akivel sok gyógyszert kipróbáltunk de az egyetlen negatív mellékhatásmentes gyógyszer...
        Tisztelt Doktornő 30 éve dolgozom folyamatos műszakban, éjszakázom is.Két éve kezdtem el antidepresszánst szedni, állandó szorongásra és alvási problémákra, amit édesapám halála felfokozott.Azt gondolom, a munkakörülmények miatt alakult...
        Tisztelt doktornö! Nem is tudom hol kezdjem.Gyerek korom óta félek a sulyos betegségektöl.Akkor ez a dolog még nem volt olyan erős de mostanra nagyon minden napomat ki tölti nincs nap hogy ne lenne valami bajom. Hol a hasam fájt hónapokig hol a...
        Kedves Doktornő, 2012 óta szedtem napi 150 mg Ketileptet, amit (mivel szorongásos tüneteim nagy mértékben csökkentek) sikerült 2017 decemberére 12,5 mg Kventiaxra csökkenteni. Decemberben javasolta kezelőorvosom a Kventiax elhagyását (minden...
        Jó napot kívánok. 3x ért olyan amióta egyedül élek a lányaimmal hogy mellkas szorítás/heves szívverés/hidegrázás/labremegés. Elmentem a háziorvoshoz, Ő azt mondta ezek pánik roham tünetei, pszhilogus segítségét kérjem.De addig is a...
        Kedves Doktornő! Dióhéjban a gondom. Az elmúlt 4 évben pornófüggő voltam.Nyár elején már éreztem h nem nagyon izgulok a pornóra, plusz lett egy barátnőm akivel randiztam és mindig amikor kontaktus volt köztünk felállt de nem 100%osan Aztán...
        Jó napot kívánok. Segítséget szeretnék kérni. 31 éves egyedülálló anya vagyok iker kislányokkal. Amióta megszülettek a lányok a szüleimmel éltünk egy két szobás lakásban.Elkezdtek nőlni a lányok,kinőltük anyukámék házát (3éves...
        Tisztelt Doktornő! A napokban tudtam meg,hogy 5 hetes terhes vagyok a páromtól. Páromnál évekkel ezelőtt nagyon kevés esélyt adtak arra,hogy gyereke születhessen. (alacsony spermiumszám miatt) Mind kettőnket nagyon meglepett ez a hír. A...