Demens beteg gondozása
Tisztet Doktor Úr!
Korábbiakban többször fordultam Önhöz édesanyám betegségével kapcsolatban, Depresszió>>>Demencia címmel.
Azóta kiderült, hogy rossz volt a gyógyszerezése. Egyrész gyógyszerfüggővé vált, majd a gyógyszerelvonási tünetek áldozata lett, ezt tetézte egy gyógyszerallergia. Végül kórházban kötött ki, ahol a részletes jegyzeteim alapján megfelelő ellátásban tudták őt részesíteni. Mostani gyógyszerei Nantarid: 1-0-1, Wellbutrinl: 1-1-0, Lucetam: 1-1-0, Frontin 0, 5 mg: 1-1-1 (amit időnlént ki kell egészíteni).
Mivel önálló életvitelre alkalmatlan, olyan gondózókat kerestünk, akik otthonában az éjszakákat is nála töltik, kéthetenként váltva egymást. Elmúltak pánikrohamai, lassan étvágya is megnőtt, de a sok fekvés és kora miatt, nehezen állt talpra. Ma már túlságosan is jó az étvágya (bár nem hízik), s mivel betegségtudata nincsen, gondozói ellen fordult.
Korábban nagyon gyenge volt, a vérnyomása ingadozó, sokszor került feszült, izgalmi állapotba, ami végtagremegesben is megnyilvánult (erről a korábbi diagnózis Parkinson-kór volt, de ma már tudjuk, hogy nem az). Gondozói mentesítették minden tevékenség alól, attól félve, hogy elesik, hiszen a sétákról is olyan fáradtan, remegve ért haza, hogy a lépcsőn alig tudták felsegíteni.
Újabban kérdezés nélkül áll neki különböző foglaltosságoknak, melyeket korábban végzett. Mivel a gondozók megpróbálták ettől eltériíteni, vagy úgy tett, mint aki nem is hallja, vagy kihasználta azokat az időpontokat, amikor éppen nem voltak jelen. Pl. pillanatok alatt átöltözött és elment vásárolni. Éjszakánkét sokszor felébred, jön-megy. A gondozókkal hihetetlenül gonoszul viselkedik, annyira elutasító, hogy már lassan nem bírják idegileg.
Egyébként, ha ismerőseivel beszé, abszolut adekvált, de nem emlékszik semmire, ami történt vele, az őt izgató kérdéseket számtalanszor felteszi. A gondozókról azt mondja, hogy fogalma sincs "kik ezek ", miért járnak folyton a nyomában. A nevüket sem tudta megjegyezni fél év alatt.
Azt szeretném Öntől megkérdezni, hogy gondozásában milyen változtatásra lenne szükség. A feszültségoldó, mennyisége nem elegendő, vagy a túlzott gondoskodás miatt vált agresszívá, esetleg mindkettő? A betegség leírások alapján úgy gondolom, hogy a, demencia harmadik szakaszában van.
Válaszát nagyon megköszönöm, üdvözlettel: Szűts Gáborné
WEBBeteg szakértő válasza demens beteg témában
Kedves Szűts Gáborné! A korábbi levélváltásunkat már nem tudom előkeresni, így a mostani leírásból indulok ki. Az édesanyja idős, demenciában szenvedő ember, aki már gondozásra szorul (remélem az őt kezelő pszichiáter is ezen a véleményen van). Emellett lehetnek társuló, depressziós, szorongásos tünetek is, amit úgy tűnik sikeresen kezeltek. A, demencia viszont halad tovább, és ezzel kapcsolatos viselkedésváltozáskat kénytelen megélni a beteg környezete, így a gondozók is. Érdemes lenne tudni, hogy kezelőorvos szerint milyen súlyos a, demencia (erre vannak pontértékek) ill. valóban, mennyire belátóképes az édesanyja (itt szóba jöhet a gondnokság alá helyezés is) . Ugyanis ha sikeres volt a terápia, és netán aktívabbá vált, mint azelőtt, és ez az aktivitás adequat, bizonyos mozgás- és életteret biztosítani kell számára (vagyis nem kell tőle minden feladatot elvenni, ha azt jól csinálja). Persze az ok nélküli izgatottság, céltalan aktivitás és nem- alvás kezelendő, lehetőleg a jelenlegi gyógyszerkombináció dózisának módosításával (ezt viszont bízzák a pszichiáterre). Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.